1 A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege Frissítve: 2021. 07.
II. 6. Adatbázisok, illetve nyilvántartások Közadatokhoz való hozzáférés, igénylés módja: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. II. 7. Nyilvános kiadványok Az Univerzál Beszerző Kft. -nek még nincsenek nyilvános kiadványai. II. 8. A testületi szerv döntései rendje Az Univerzál Beszerző Kft. nem testületi formában működik, nincsenek testületi ülései, döntései, ezzel kapcsolatos közzéteendő adat nincs. II. 9. Jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok Az Univerzál Beszerző Kft. nem készít jogszabálytervezeteket és koncepciókat. II. 10. Hirdetmények, közlemények Az Univerzál Beszerző Kft. -nek még nincsenek. II. 11. Pályázatok adatai A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok: beszerzési hírek (hírlevél) II. Pénzügyi Közlöny Online. 12. Vizsgálatok, ellenőrzések Az Univerzál Beszerző Kft. -nek a végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai:Nyilvános megállapítások nincsenek. II.
rendelet módosításáról 907 161/2021. rendelet Egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. 30. rendelet módosításáról 908 163/2021. rendelet A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31. rendelet módosításáról 910 178/2021. 15. rendelet A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. 20. rendelet módosításáról 911 179/2021. rendelet A veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról 912 180/2021. rendelet A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. MDSZ | Jogszabályok. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról 922 181/2021. rendelet A veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól 925 183/2021. rendelet A családok otthonteremtésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 929 1128/2021.
17. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból történő, valamint fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 936 1136/2021. határozat A Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka előirányzatból történő előirányzat-átcsoportosításról 943 1146/2021. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból történő, fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, címrendi módosításról, valamint kötelezettségvállalás engedélyezéséről 945 1178/2021. 14. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka előirányzatból történő, fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, kormányhatározat végrehajtása során alkalmazandó eltérő rendelkezésről, valamint kormányhatározat módosításáról 956 1179/2021.
A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést (megbízási szerződést) − a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal − a közfoglalkoztatónak bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fentieken kívüli egyéb kereső tevékenységet közfoglalkoztatási jogviszony mellett nem lehet folytatni. Vissza a GYIK-hez
Ezzel a gondolattal csak az a baj, hogy az Mt. általános magatartási elvei közül a tájékoztatási kötelezettség ből igenis levezethető, hogy be kell továbbra is jelenteni. "Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. " Márpedig a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, és ugye azt elég könnyű belátni, hogy ha valaki a jelenlegi munkáltatója mellett – ahol most fizetés nélküli szabadságot igényelt – annak versenytársánál ugyanabban, vagy nagyon hasonló munkakörben további jogviszonyt létesít, az azért nem túl korrekt, és igencsak kihathat a munkáltató gazdasági érdekeire. Mi hát a megoldás? Mindig azt szoktam tanácsolni a hozzám forduló anyukáknak, hogy első körben – nem hivatalosan, azaz nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetését bejelentve – érdeklődjenek a jelenlegi munkáltatónál, hogy ha visszatérnének a 3 éves kor előtt, mit szólnának a részmunkaidős foglalkoztatáshoz.
Beszerzők, raktár, logisztika stb. 2020. 11:31 A kérdés nem rossz, de ahogy a pedagógusok szívatásán is látszik, nem az a kérdés, hol kaptad el: hanem az, hogy hogyan bizonyítod hogy hol kaptad el. 2020. 11:10 Kicsit más de ezt a jogszabályt olvasva nem is volt olyan halva született kérdése egy kollégánknak aki érdeklődött, ha a munkahelyen ill. munkavégzés közben kapja el a koronavírust, az munkahelyi baleset lesz-e. 2020. 08:48 Valószínűsítem, hogy ez a jogszabály nem igazán fog segíteni senkin sem. 2020. 08:16 Nem írtam azt, hogy egyszerű. 2020. 06:54 " Fizethet a munkáltató akkor is, ha nem tud munkát biztosítani. " Persze hogy fizethet. De ha nincs bevétele akkor abból elég nehéz. Ha nincs tartalék akkor nem tud fizetni. Ez a munkáltatónak sem egyszerű, ezt ők sem tudják elhárítani. 2020. 06:43 " Főleg, hogy a munkáltatók előbb a fizetettet szokták kiadni csak utána kezdeményezik a fizetés nélkülit (mert már nincs fizetett). " Azt azért ne felejtsük el, hogy több szabit "kiadni" nem tilos.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni (LB. Mfv. II. 10. 648/1997., BH 1999/2/87. ). Az egyes munkaügyi és egyéb törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény (Módtv. ) csökkenti a szabadság mértékét, amely alapján a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak (azaz a gyes idejének) az első éve helyett csak annak első 6 hónapja tekintendő szabadságra jogosító időnek [Mt. § (2) bekezdés c) pont]. Így a távollét ideje alatt fele annyi szabadság halmozódik fel, amelyet majd a visszatéréskor kell kiadni. A Módtv. 22. §-ával az Mt. 211. § (5) bekezdésébe beiktatott, ehhez kapcsolódó átmeneti szabály értelmében az Mt. § (2) bekezdés c) pontja szerint a szabadságra jogosító idő szabályait a Módtv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni.
(3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti. 132. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben tizenhatodik életévét betölti. (3) A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. (4) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) ellátás tartama alatt hatvan százaléka. Példa: A biztosított korábbi munkaviszonyának […]