Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
Az Eszterhazyanum Tudományos Kutatócsoport alapító okiratának ünnepélyes aláírására 2014. július 2-án került sor a Líceum kápolnájában. Az alapító okiratot Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Ternyák Csaba érsek úr, Dr. Liptai Kálmán rektor úr és Dr. Dolhai Lajos rektor úr írta alá. A dokumentum teljes szövege itt olvasható. A kutatócsoport tagjai: Dr. Tematikus-linkek. Horváth István - az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa, tudományos kutatója, a kutatócsoport vezetője. Kutatási témája: Eszterházy Károly birtokigazgatása (Az egri püspöki-, káptalani- és papnevelői intézeti uradalmak története Eszterházy Károly püspöksége (1762-1799) alatt) Elérhetősége: Nagy Andor - az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, az EKE Történelemtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje. Kutatási témája: Az "Eszterházy-közösség" hatása az Egri Egyházmegyére (Kispapi életutak Eszterházy Károly püspöksége alatt) Dr. Tengely Adrienn - az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének főiskolai docense.
tanév Végzett Diákjaink Középiskolai Eredményei Étlap Egerbocs KRÉTA 2022-04-07 Aktuális TAVASZI SZÜNET 2022-04-07 Aktuális Előző bejegyzés HAPPY-hét Következő cikk FELHÍVÁS AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNŐ BEIRATKOZÁSRA! TAVASZI SZÜNET – Egri Balassi Bálint Általános Iskola. Friss bejegyzéseink FELHÍVÁS AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNŐ BEIRATKOZÁSRA! 2022-04-07 TAVASZI SZÜNET 2022-04-07 HAPPY-hét 2022-03-28 Elérhetőségünk Cím: 3300 Eger, Malomárok utca 1. 36/412-464 36/412-464
Kutatási témája: A vallási élet Eszterházy Károly püspök idején Köves-Kárai Petra - az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont munkatársa, művészettörténész. Kutatás témája: "Kismesterek" az Egri Egyházmegyében. Képzőművészet Eszterházy Károly püspök idején Urbán Márta - az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa. Kutatási témája: Eszterházy Károly püspök, a főpap Dinnyés Patrik - az EKE Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza. Kutatási témája: A gróf és püspök Eszterházy Károly kapcsolatrendszere (Eszterházy Károly kapcsolata a Habsburg Monarchiával, és az Egri Egyházmegye görög keleti, illetve görögkatolikus felekezetű lakosságával). Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. A kutatócsoport szakmai felelősei: Dr. Gebei Sándor, az MTA doktora, az EKE Történelemtudományi Intézet professor emeritusa Dr. Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora, mesterkanonok Kapcsolat: Érseki Vagyonkezelő Központ – Főegyházmegyei Levéltár Dr. Horváth István, levéltáros, tudományos kutató +36-30-813-36-10 3300 Eger, Széchenyi u.
Amennyiben további információra van szüksége, forduljon a Doktori Iskola titkárához. A jelentkezési dokumentációt a következő címre kérjük postázni: Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolája. Ballabás Dániel részére. 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Az elektronikusan kért anyagokat a címre kell elküldeni.
3300 Eger, Klapka utca 12. b) elektronikus úton is kérjük beküldeni:, tárgy: "Doktori Iskolába jelentkezés" - kitöltött jelentkezési lap () - Kérjük, hogy word formátumban csatolják a jelentkezéshez! - kutatási terv (MSZ 3. melléklete szerint) - a kutatni kívánt témáról szóló 1-2 íves esszé (amennyiben van, például hasonló és/vagy rokon témában írt szakdolgozat, diplomamunka stb. ) - szakmai önéletrajz - publikációs jegyzék Amennyiben záróvizsga előtt áll, kérjük, hogy a záróvizsgát követően küldje meg számukra a diplomájának minősítését tartalmazó igazolást. Záróvizsga előtt álló hallgatók jelentkezése esetén a diploma bemutatásának határideje a beiratkozás időpontja. Ennek megtörténtéig az érintett hallgatók csak feltételesen tekinthetők felvettnek. A Nemzeti Köznevelési Törvényben (CXC/2011 tv. ) bevezetett pedagógus-életpályamodell szerint a tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló tanárok számára a jelentősen magasabb anyagi elismeréssel járó kutató tanári fokozatba lépés lehetősége nyílik meg.
A begyűjtést és gyűrűzést követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepére szállították a fiókákat, ahol a nemzeti park szakemberei a madarakat felkészítik a szabad életre, majd szabadon engedik. "A repülőtéren elsősorban a kerozinnal működő »madarakat« kell védenünk az élő állatoktól, de ezt eddig is igyekeztünk úgy tenni, hogy a repülés biztonsága mellett az élővilágot is óvjuk – hangsúlyozta Ormándi Zoltán. Európa különlegessége: a Hortobágy. A Budapest Airport repülőtérforgalmi üzemeltetés vezetője hozzátette: "nagyon örülünk annak, hogy a budapesti repülőtéren napvilágot látott madárkák a Hortobágy Nemzeti Park szakembereinél jó kezekbe kerültek és biztonságban nőhetnek fel. " vörös vércse fiókák a Hortobágyon "A Hortobágy kiváló életteret biztosít a vörös vércséknek, így remélhető, hogy szabadságuk visszanyerését követően jól fogják magukat érezni új otthonukban" – mondta el Tihanyi Gábor, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettese. "A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladataként kezeli a védett- és fokozottan védett madarak optimális életkörülményeinek biztosítását, élőhelyeinek védelmét, ezért örömmel vesz részt immár második éve a Budapest Airporttal közös madármentő akcióban" – tette hozzá.
A legeredményesebb és kétségkívül leginkább természetbarát madárvédekezési forma a repülőtér körzetében költő vörös vércsék és szarkák szaporulatának befogása és egy távoli, biztonságos helyre történő áttelepítése. Ennek legmegfelelőbb időpontja a nyár eleje, hiszen a vércse fiókák júliusi kirepülésüket követően a nyár második felében kezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is lassan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul "helyismeretük" sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává. Hortobágyon költő madarak vatera. vörös vércse fióka a Liszt Ferenc reptéren Az elköltöztetett fiókák lábára azonosítására alkalmas gyűrűket helyeztek el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai abból a célból, hogy a befogott egyedeket a későbbiek során is megfigyelhessék. A fiatal madarak a hagyományos alumínium gyűrűnél magasabb, nagyobb karaktereket tartalmazó, színes gyűrűket kaptak annak érdekében, hogy a továbbiakban a szakemberek a távolabbról is egyedileg felismerjék és megfigyelhessék őket.
Szeptember közepétől november közepéig évről évre több tízezer daru lepi el a Hortobágyot. A daruvonulás a puszta egyik leglátványosabb természeti jelensége, amelynek csúcsa általában október végére esik. Idén egy időben 79 ezer darut számoltak. Hortobágyon költő madarak kepek. Bár hazánk területén száz éve nem költ daru, a klímaváltozás miatt egyre többen jönnek, s néhány éven belül akár újra költhetnek is. Amint ottjártunkkor kiderült, valóságos daru-nagyhatalom vagyunk. Arról volt szó, hogy a daruvonulás csodálatos naplementével társul, ahogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság internetes oldalán fogalmaz, "a daruvonulás a késő őszi naplementék eseménye". Az ember néhány óra alatt kényelmesen eljut a hortobágyi halastavakhoz, ott a filmekben jól megfigyelt mozdulattal szeméhez emeli távcsövét, felnéz az égre, és amit lát, soha nem felejti el. Amikor néhány napja arra jártunk, a naplementés darulesünket felülírta a szürke, lucskos időjárás és a csípős hidegben egy maroknyi halászcsapat első látásra meglepő viselkedése.
A magyar szürkemarhagulyát, a rackanyájat és a mangalicát a mezővárosok kialakulásának idején sajátosan hortobágyi, terelőkutyás pásztorkodás segítségével tartották. Az 1500-as évektől Debrecen rendeletben korlátozta a pásztorok letelepedését, csak ideiglenes hajlékok építését engedélyezte, és e külterjes, szilajtartásban a pásztorok az állandóan kint élő jószágot a vizenyős legelőkön, ártéri területeken nem tudták volna a különleges magyar terelő- és hajtókutyák nélkül őrizni. Az ember és a kutya kapcsolata tette lehetővé a haszonállattartást. Így kapott meghatározó szerepkört a kuvasz, a komondor, a hortobágyi sinka és a puli, valamint a hortobágyi szőrös terelőkutya. Ikonikus címerállat - A halastavakon éjszakázó darvak napközben a közeli kukoricatarlókon és lucernásokban táplálkoznak Fotó: Morvai Szilárd Az egykor itt tartott lábasjószág képviselői – génmegőrzési és idegenforgalmi okokból – ma is jelen vannak a vidéken. Hortobágyon költő madarak film. A Hortobágy folyót átívelő Kilenclyukú híd pedig a pusztai táj jelképe, ahogyan a tájegységre jellemző organikus építészeti megoldások is.
füves területein kaptak új és biztonságos otthont.