Az írás és a művészet régóta része az életemnek, így nagyon örülök neki, hogy a PEM szerkesztője lehetek. Szabadidőmet szívesen töltöm olvasással, rajzolással és nyelvtanulással. Ha nem vagyok elérhető, vagy a macskám alszik a telefonomon, vagy éppen a legújabb szuperhősfilm vetítésén ülök. Remélem, a cikkeim között találtok érdekes olvasnivalót.
A Csontváry Múzeum a Fényfesztivál idején két különleges, interaktív audiovizuális alkotással gazdagodik. Sztojánovits Andrea és Kovács Ivó munkái révén életre kel két ikonikus Csontváry-alkotás: A magányos cédrus és A nagy Tarpatak völgye a Tátrában. Az egyik legkülönlegesebb fényélmény idén a fesztivál egyik fő helyszínén, a Széchenyi téren fog megvalósulni. A pécsi főtéren álló dzsámi 360 fokos vetítése mellett fényárban fognak úszni a tér épületeinek homlokzatai, a projektorok, lézerek és robotlámpák megkomponált összjátéka különleges látványt ígér. Fényfestést kap a pécsi Barbakán bástyája, mellette a várárok, három magával ragadó fényalkotás is érkezik a Civil Közösségek Házába, de lesznek fényszobrok, fényszőnyeg, fény játszótér gyerekeknek. Zsolnay Fényfesztivál. Interaktív 3D puzzle-lal lehet játszani a Kossuth téren, mi magunk leszünk a prizma a Pezsgőházban létrejövő fényalkotásban, mikroszkopikus világokat nagyíthatnak óriásira az érdeklődők az Apolló moziban, a színek reflexióját kutathatjuk az Evangélikus Templomban, az ÁRKÁD Üzletházba pedig különleges, tükröződő fénylények költöznek ezeken a kora őszi napokon.
Remélem mindenki megtalálja a számára érdekes olvasmányokat és néhányan talán az én soraimból is tudtok majd csipegetni. Legyen szépséges napotok!
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a Fény útja helyszínei a jelenlegi szabályozások alapján szabadon látogathatók, míg a Zsolnay Light Art Fényfestőverseny, az utcaművészeti programok és koncertek látogatásához védettségi igazolványra lesz szükség. A programok nagy része ingyenes, de a Fény Útja Extra helyszínei egy karszalag megváltásával látogathatók. A rendezvény részletes programjai a oldalon olvashatók.
A pécsi Zsolnay Fényfesztivál fényfestőversenye ezt tűzte ki céljául. Milliónyi pillangó röpül ki a pécsi Székesegyház ablakán, zongorabillentyűvé válnak az ablakai, vagy éppen saját tengelye körül megpördül az épület? A képzelet birodalmát nyitja meg a Zsolnay Light Art nemzetközi fényfestőverseny, amely során a világ legjobb fényfestői keltik életre a Székesegyház homlokzatát, és dobogtatják meg sok tízezer ember szívét. Az idei verseny témája az egyensúly, amely szomorú aktualitást kapott. Az egyensúly olyan állapot, amelyben különböző hatások és erők teljes mértékben kiegyenlítik egymást, és ezáltal biztonságot sugalló, pozitív érzetet keltő helyzetet eredményeznek. Ez a vágyott állapot az élet bármely területén; napjaink valóságára mégis sokkal inkább jellemző, hogy a megszokott egyensúlyi állapotok egymás után borulnak fel, ismeretlen folyamatokat generálva, sokszor beláthatatlan változásokat okozva. Erre a témára reflektálva várják a szervezők az alkotásokat. Zsolnay Fényfesztivál 2021 | Pécsi Tudományegyetem. Idén több újítást vezettek be a szervezők.
Sajtóközlemény: EOS M100: egy új, stílusos tükör nélküli fényképezőgép a Canontól Budapest, 2017. augusztus 29. Canon eos m100 teszt free. – Ismét egy új, tükör nélküli fényképezőgépet mutatott be a Canon: az EOS M100 stílusos külsőt kapott, kompakt méreteinek köszönhetően könnyen elfér egy kisebb táskában is. A fényképezőgép beépített digitális szűrői és a vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően a fotókat néhány másodperc alatt fel lehet tölteni a közösségi oldalakra akár különleges filterekkel is. A Canon EOS M100 használata könnyen megtanulható, így az új tükör nélküli (MILC) fényképezőgép ideális választás azoknak, akik eddig telefonnal vagy kompakt géppel fotóztak és a korábbinál jobb minőségű felvételeket szeretnének készíteni. Az új modell fekete, fehér és szürke színváltozatban lesz kapható, amelyekhez kilencféle színben elérhető fedlapból lehet majd választani, de különböző nyakpántok is elérhetők lesznek hozzá. Az EOS M100 érintőképernyőn át elérhető menürendszerét eleve az okostelefonokhoz hasonlóan könnyű kezelni: két ujjal egyszerűen bele lehet nagyítani a felvételekbe, és egyetlen ujjmozdulattal lehet lépkedni a fotók között.
Elvileg az EOS M10-et váltja a 24 MP-es, APS-C méretű CMOS érzékelő köré épített EOS M100, aminek egyik fő erénye a Dual Pixel AF rendszer. A jelfeldolgozásért a gyártó jelenlegi csúcs CPU-ja, a DiG! C 7 felel. Az érzékenységet ISO 100-25 600 közé lehet állítani, ami egy ésszerű tartománynak tűnik. A készülék sorozatfelvételi sebessége jobb, mint az EOS M10-é, de még így sem kimagasló: 4 kép/mp lehetséges élességállítással, 6 kép/mp rögzített fókusszal. Brit gyökerek, kínai technika – hazánkba jön az MG. Mozgóképfelvétel téren ne várjunk csodákat, a 4K jóval drágább modellekből is hiányzik: 1920 x 1080 @ 60 kép/mp a csúcs, ami 35 Mbps-os adatfolyamot eredményez (MP4, H. 264). Van beépített WiFi és NFC modul, de a Bluetooth sem maradt ki; a hátoldalon egy 3"-os, 1, 03 millió képpontot felsorakoztató, érintésérzékeny kijelző található, ami erőteljesen besegít a gép kezelésébe. Erre szükség is lesz, hiszen a gyártó azt ígéri, hogy a teljesen újjá alakított "Creative Assist" móddal a kezdők sokkal könnyebben boldogulhatnak majd. A legrövidebb záridő 1/4000 mp, a leghosszabb 30 mp lehet, a vakuszinkron minimum 1/200 mp-es.
Bevezetés, különbségek Sokszor leírtuk már, de még egyszer utoljára hadd azzal kezdjük, hogy milyen a viszonya a MILC, azaz tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépekhez a Canonnak. Amikor a Panasonic és az Olympus 2009-ben megalkották ezt a szegmenst, valószínűleg sok gyártó nem hitt benne. Ugyan mi értelme lenne a népszerű DSLR-ek mellé egy kompaktokra hajazó kis szenzoros géppel megjelenni a piacon. Kezdőknek való MILC vázat tett le elénk a Canon: ilyen lett az EOS M100 - MLZphoto. Ennél azonban sokkal nyitottabb szemmel kellett volna nézni a világot és észrevenni a lehetőséget ebben a szegmensben, jelesül azt, hogy nem kell nagy méret ahhoz, hogy jó képminőség legyen elérhető – oh és igen, nem kell ragaszkodni a NégyHarmados szenzormérethez sem. Az Olympus és a Panasonic után a Sony időben lépett, még 2010-ben kihozták az APS-C szenzoros MILC vonalukat, amelyet párhuzamosan futtattak a félig áteresztő tükrös SLT rendszerükkel, később 2013-ban pedig kijöttek az első full-frame szenzoros MILC-cel (Alpha 7), amely széria a 36×24 mm-es szenzora miatt ma is egyedülállónak számít (leszámítva néhány méregdrága Leica gépet).