Rendhagyó tárlatvezetésekkel ünnepli március 15-ét a Magyar Nemzeti Múzeum. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közös sétákat, tárlatvezetéseket és kézműves foglalkozásokat tartanak. Petőfi Sándor írta barátjának, Arany Jánosnak pár nappal március 15. után: Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! Március 15. minden évben kiemelt jelentőségű nap a Magyar Nemzeti Múzeumban. Idén négy napon keresztül ünneplik a forradalom történéseit és hőseit. Március 11. és 15. Index - Kultúr - Sétáljunk a forradalomban, vagy vigyünk haza egy darab történelmet. között rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelmi sétákkal és kézműves foglalkozásokkal idézik meg a forradalom hangulatát. A résztvevők történelmi séták keretében megtudhatják, milyen lehetett 1848. március 15-én végigjárni a pesti belváros utcáit a változást kívánó tömeggel, hogyan alakult Széchenyi, Kossuth, Batthyány és Petőfi hitvesének élete a szabadságharc leverését követően, valamint mit jelentett a kor emberének a Múzeum idén 175 éves épülete. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása részletesen mutatja be március 15. eseményeit, látható többek között a 12 pont, a Nemzeti dal egy példánya és Petőfi kokárdája is.
A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott. A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő értelmiségi körnek, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). Március 15: a forradalom helyszínei akkor és most – Modern Iskola. A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján állókat. V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős ministeriumot (kormányt).
Az 1848-as forradalom ünnepe – Március 15. 1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. 1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én indította el aláírásgyűjtő mozgalmát a pozsonyi diétán, mégpedig Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. 15 vers március 15-ére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. Ez a javaslat többek között a közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és független kormányt követelt. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. A terv szerint ekkor akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő tizenkét pontot is, amelyet Irinyi József öntött formába.
Délután 3 órakor újra összegyűltek a Múzeum téren, majd a városházára mentek, hogy sürgessék a 12 pont elfogadását. Holovics tanácsnok gondolkodási időt kért, Rottenbiller Lipót alpolgármester azonban elmondta, hogy már reggel óta zajlik a tanácskozás a 12 pontról. Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai is aláírták a pontokat, Rottenbiller pedig az ablakon át felmutatta a népnek azt, ezzel jelezve, hogy elfogadták. Fél 5 körül ment át a tömeg Budára, hogy kiszabadítsák Táncsics Mihályt, Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke pedig azonnal szabadon bocsátotta őt. Ezután a nép Bajza József színházigazgatótól kérte, hogy a nap ünnepélyére a teljes kivilágítás mellett adják elő a betiltott Bánk bánt. Március 15 forradalom képek. Bajza szívesen beleegyezett ebbe. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek színpadra, Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, az énekkar pedig énekelte hozzá a Himnuszt és a Szózatot. A közönség szerette volna, ha Táncsics is színpadra lép, azonban egészségi állapota miatt nem tudta ezt teljesíteni.
Hát persze, hogy szabadok, Azért olyat ne irjatok, Melyért becsukassatok. – Most húsz éve, egy rab irót Szabadíta ki a nép; No ez volna még a szép; Igy megsérteni a birót! Ám e nagy nap emlékére Hogy legyen meg ez is hát: Becsukatunk egy pár évre Néhány "bal" journalistát "A magyarok Istenére Esküszünk! " hohó barátom! Tiltja azt a konkordátum; – A magyar számára nincsen Külön kiváltságos Isten: "Egy" van, és ez római. – Ez is közös ügy; direkte Az imádság se mehet be; – Csak szent delegáczión át Szabad hozzá szólani. Hagyja kinn a náczióját, Ki lojális honpolgár: Csak közös honhoz van jussa. – Pálffy Berti Márcziussa Jobb tanácscsal is szolgál Red Bull Pilvaker AllStars: Föltámadott a Tenger Tompa Mihály: 1848. Betűk és ajkak fennen hirdetik: Hogy a világ órjásilag halad; Mondják: az ember, ez erkölcsi lény, Tökélyesebb lesz minden perc alatt. Március 15 forradalom bevársárlás. Az új időknek nagy története E fontos tanból szép leckét adott; És megtaníta: hogy nincsen nagy ok Lenézni az oktalan állatot. Az állatok közt önszülötteit Csak a legalábbvaló falja fel, És a világ órjásilag halad: Mert most ezt a királyok kezdik el!
A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: Tizenkét pont: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztérium Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait.
De mi is volt ez a Fiatal Magyarország mozgalom? Olyan ifjakat tömörített, akik a legradikálisabb változásokat követelték: ha mai szóhasználattal élnénk, akkor baloldaliaknak is nevezhetnénk őket. Amikor 1847 nyarán csatlakozott hozzájuk, Petőfi Sándor így jellemezte ezt a csoportosulást: "A Fiatal Magyarországhoz mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyot akarók", s olyan Magyarországot szeretnének, "mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni". A csoport tagjai közé tartozott Jókai Mór, Vasvári Pál és Irinyi József, aki a 12 pontot fogalmazta. (Irinyivel együttműködött testvére, János, a gyufa feltalálója is. ) Népgyűlésre készültek 1848. március 9-én felkérték az ifjakat a Kossuth javaslatát támogató petíció elkészítésére. Petőfiék elfogadták a megbízatást, s ekkor határozták el, hogy március 19-én népgyűlést tartanak majd a Rákoson, s itt elfogadtatják követeléseiket, mert a József-napi vásárra nagy tömeg, több ezer paraszt jön majd össze.