1688. január 17-én azonban kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg, koponyáját fia maradványaival együtt 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Zrínyi Ilona (Fotó:) Brunszvik Teréz – az első magyarországi óvodák megalapítója A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron Brunszvik Teréz állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Majd rá négy évvel az ő nevéhez fűződik a krisztinavárosi ipariskola megszervezése. Ezek mellett ő nyitotta meg az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – az Osztrák–Magyar Monarchiában Angyalkert néven, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Ezután egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére, és további tizenegy óvodát indított útjára. Haláláig ezen intézmények száma nyolcvanra nőtt. Szerintetek ki a legszebb magyar nő?. Brunszvik Teréz (Fotó:) Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának 1822-ben grófi címet adományozott Ferenc császár és király.
Karikó Katalin (Fotó:) Müller Cecília – országos tiszti főorvos Müller Cecília a koronavírus-járvány kezdetétől mindmáig napról napra tájékoztat bennünket a járvány helyzetéről. Napját kora reggel az operatív törzs ülésén kezdi, majd a déli órákban tájékoztatást ad a jelenlegi járványhelyzetről. E mellett persze a védekezés egyik irányítja. Neki is köszönhetjük, például azt, hogy a tavalyi első hullámot Magyarország viszonylag kedvező járványügyi mutatókkal vészelte át, vagy azt, hogy jelenleg hazánkban az egyik legmagasabb a lakosságszám arányában az átoltottság Európában. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által kiadott Egészségfejlesztés című folyóirat kiadásért felelős szerkesztőbizottságának tagja. 2009 óta a nagyvenyimi Nagyboldogasszony-plébánia világi lelkipásztori munkatársa. Híres (hírhedt) magyar nők – Báthory Anna - Montázsmagazin. Müller Cecília (Fotó: MTI/ár Gergely) Az élvonalban harcoló ápolónőket, tudósokat és orvosokat is köszöntjük! Nőnap alkalmából köszöntjük az összes ápolónőt is, akik a járvány elleni küzdelemben nagy szerepet vállaltak.
Mindketten Nobel-díjat kaptak, és az anya megérte lánya elismerését. Henry Becquerel 1896-ban fedezte fel az uránsók által kibocsátott, korábban ismeretlen sugárzást. Vizsgálatai után két évvel Madame Curie felfedezte, hogy a tórium az uránhoz hasonló tulajdonságokat mutat. A következő években újabb sugárzó elemeket találtak, a polóniumot és a rádiumot. A jelenség Marie Curie-től a radioaktivitás nevet kapta. A szó a latin "sugár" és "tevékenység" szavak összetételéből ered, sugárzóképességet jelent. Az új elem, a polónium neve természetesen Marie Curie szülőhazájára, Lengyelországra utal. A házaspár sokéves fáradságos munkájának alapanya a Csehországból származó uránszurokérc volt. Marie hideg és barátságtalan csarnokban végezte a sugárzó anyagok szétválasztásának monoton és nehéz munkáját. Híres magyar no 2006. Módszereket dolgozott ki a rádiumnak a többi anyagtól való elválasztására. Ezek akkor váltak fontossá, amikor megkezdődött az erősen gammasugárzó rádium gyógyászati, daganatterápiás alkalmazása. (Marie nem szabadalmaztatta az eljárást. )