Magyarország a Kárpát-medencében való fekvése miatt ezen energiaforrás szempontjából kimondottan jó helyzetben van. A geotermikus energia hasznosítására ugyanakkor a háztartások számára is van lehetőség. A háztartások fűtéséhez és/vagy hűtéséhez, valamint a meleg víz előállításhoz hőszivattyú használható, amely képes kinyerni a környezet hőenergiáját. Geotermikus erőmű – Wikipédia. Amennyiben a berendezést fűtésre használjuk, akkor az a külső környezetből kivonva az energiát a hőt adja le a ház fűtéséhez, hűtésnél pedig éppen fordított a működési elv. A hőszivattyú a talajt, a talajvizet vagy a levegőt használja erőforrásként. A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye, hogy egész évben működtethető, használatával nem termelődik semmilyen károsanyag, nincs szükség kéményre. A napelemes rendszerekhez hasonlóan ezek beruházási költsége is alacsony, és a befektetést gyors megtérülés jellemzi. Olcsóbb a megújuló energiatermelés a fosszilis energiával szemben? Akinek az eddigiek alapján még nem egyértelmű, hogy miért fontosak a megújuló energiaforrások, akkor azoknak ebben a fejezetben tovább részletezzük az alternatív energiatermelés előnyeit.
Nagy előny, hogy a szénhidrogénkutatási mélyfúrások miatt sok földtani adat és nagyszámú termálvízforrás áll a rendelkezésünkre. Bíztató jel, hogy a villamos-energia termelési lehetőségek kutatására és kiaknázására a dél-magyarországi Battonyán épül egy EGS-típusú erőmű, mely részben az Európai Unió támogatásával valósul meg. Az erőmű 11, 8 MW elektromos és további 62 MW hőteljesítménnyel fog rendelkezni. Ha az EGS technológia beválik, az kedvező helyzetbe hozhatja Magyarországot, mert sok területen található a technológiának kedvező kőzettípus magas hőmérséklettel párosítva. További nagy segítség lehet a geotermia energetikai elterjedésében, ha valóban létrejön a Nemzeti Energiastratégiában említett Geotermikus Kutatási Kockázati Alap. Ezzel ugyanis a beruházások egyik legjelentősebb költségének: a fúrásnak a pénzügyi kockázata jelentősen csökkenne, így várhatóan több befektetőt tudna vonzani a szektor. Magyarország geotermikus világhatalom. Természetesen a kapcsolt villamosenergia-termelésnek vannak gyakorlati korlátai. A fenntarthatóság elérésében és hazánk importfüggőségének csökkentésében azonban jelentős szerepet játszhat a geotermikus energia, hiszen rengeteg területen hasznosítható, karbonsemleges hő- és villamosenergia előállítását teszi lehetővé.
Valamiért mégis nehéz harmonizálni a különböző ágazatokat, hasznosítókat. Turán hetven fokos víz megy vissza a földbe, két éve dolgoznak a további hasznosítás kifejlesztésén. Itthon a távfűtésben rejlő lehetőségek is kihasználatlanok még, de jó példák vannak olyan nagyvárosainkban, mint például Szeged, Miskolc vagy Győr, azonban a jelenlegi távfűtési rendszerek sokszorosára is lenne lehetőség. Geotermikus energia magyarországon. A geotermikus energia hasznosítása a tőkeerős, új beruházásokban épülő gyárak, logisztikai központok, üzemek számára is kínálja magát, piacilag is megérné nekik ez a lehetőség, azonban a megújuló energiaforrások figyelembevételénél egyelőre ritkán merül fel a földhő. Sokszor és sok helyen azt gondolják, hogy hőszivattyúkról van szó. Azonban a mélygeotermia ennél jóval nagyobb teljesítményre képes, jobb hatásfokkal. Attól is tartanak, hogy ez egy kockázatos, nagy beruházással jár. Valóban kissé hátránya az, hogy az elején kell beletenni a sok pénzt, de a befektetés hamar megtérül a szakemberek szerint: míg a kútfúrás drága, a rendszer a kiépítése után szinte ingyen üzemel.
Amennyiben nincs vízutánpótlás, a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. A csökkenő víznyomást kompresszorral, búvárszivattyúval lehet növelni, de nem gazdaságos ez az eljárás. A legjobb megoldást a kitermelt és már lehűlt víz visszasajtolása jelenti, ami mérsékli a mély rétegekben található vízszint csökkenését. A hőhasznosításon túljutott termálvizek ugyanazon vízadóba történő visszasajtolása hazánkban jogszabályi kötelezettség is (147/2010. (IV. 29. ) Korm. rendelet), bár a Magyar Kormány technikai, illetőleg anyagi okokból 2025-ig felfüggesztette az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségét a mezőgazdasági termelők számára. [5] terület vulkánok száma teljesítmény MW e USA 133 23 000 Japán 100 20 000 Indonézia 126 16 000 Fülöp-szigetek 53 6000 Mexikó 35 Izland 33 5800 Új-zéland 19 3650 Olaszország (Toszkána) 3 700 (forrás: V. Geotermikus energia – Wikipédia. Steffansson: World geothermal assessment. World Geothermal Congress, Antalya 2005 (pdf, online)) A geotermikus energiát elektromos áram termelésére is hasznosítják, ami 2010-ben 10 715 MW kapacitást jelentett 24 országban, ami 67 246 GWh áramtermelést ért el.
A teljes melegvíz-igény kielégíthető kizárólag a termálenergiára támaszkodva. Növényházak, állattartó telepek és szárítók - a mezőgazdaság a legnagyobb felhasználó A legtöbb hévizet ma a mezőgazdaság használja fel hazánkban. Elsősorban a növénytermesztő telepek fűtése gazdaságos. A növényházak fajlagos hőigénye meglehetősen nagy. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a hévíz, az állattartó telepek szaporító épületei és a fiatal állatok tartására szolgáló épületek fűtési igényének kielégítésére is alkalmas. A mezőgazdaság területén jelentős energiafogyasztók a szárítók. A hévízzel azok az alacsony hőmérsékletű szárítók üzemeltethetők, amelyekkel a vetőmagok, szálas takarmányok, gyógynövények és zöldségek felesleg víztartalmát lehet eltávolítani. Ez a szárítási módszer egyébként jól kombinálható a napenergia felhasználásával. A már említett alkalmazási területeken kívül, a hévíz felhasználható az élelmiszeriparban is a különböző szárítási műveletekhez. Jelenleg Magyarországon több, mint 200 hévízkutat használnak a fürdők, gyógyfürdők vízellátására.
Fűtésre általában 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletű geotermikus folyadékot használnak. Lehetőségeink nagyobb része még kiaknázatlan. Kilenc városban (Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár) a távfűtés egy részét ily módon fedezik.