A világ élvonalába tartozó kutatási témák, versenyképes fizetések, jó infrastruktúra és nagyszerű csapat – az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói ezeket a szempontokat nevezték meg, amikor Szeged vonzerejéről kérdeztük őket. 2018. május 28. Lépéselőny az evolúciós sakkjátszmában – Pál Csaba Szegeden készült képeink itt láthatók "A legjobb kutatóhelyeken, ahol jártam, mindig helyszűke volt" – mondja mosolyogva első beszélgetőpartnerünk, Pál Csaba, aki egy apró irodán osztozik Papp Balázzsal: innen egyengetik kutatócsoportjaik és az SZBK egyelőre nem hivatalos zászlóshajója, a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység munkáját. Nem is olyan régen még ugyanígy, ketten ültek számítógépeik előtt, és kétszemélyes kutatócsoportként, adatok értő elemzésével alapozták meg első komolyabb publikációikat. Mikrobiom vizsgálatok. "Ha nincs is meg a tökéletes műszeres háttér, alakítsa az ember úgy a kérdéseit, hogy az adott eszközökkel meg tudja őket válaszolni" – mondja a kutató. Mostanra azonban az utóbbi évek ERC-, Lendület- és GINOP-pályázati sikereinek köszönhetően a műszeres háttérre nem lehet panasz, és Pál Csabáék visszavonhatatlanul feltették Szegedet az antibiotikum-kutatás nemzetközi térképére.
évf. ) Szent-Györgyi diák (III. ) Dörmő Ákos Henkrich Miksa Henkrich Miksa close Biológia BSc hallgató (II. )
Idegsejtek páratlan részletességgel – Siklós László "Amióta az SZBK áll, ez egy elektronmikroszkópos labor volt" – így vezetett be minket Siklós László egy lesötétített ablakú szobába, melynek csaknem felét elfoglalta a hatalmas gépezet. A szürkésfehér monstrum már a harmadik az itt állomásozó elektronmikroszkópok sorában, az első 1973-ban került ide, a második 1990-ben, majd ez a mostani egy 2017-es nyertes GINOP-pályázat révén érkezhetett meg, 310 millió forint ellenértékeként. Biologia kutatóközpont szeged video. Az új mikroszkóp immár rendelkezik egy röntgenszondával, mellyel a minta anyagminősége is vizsgálható, valamint tomográffal, amelynek segítségével háromdimenziós kép is készíthető. Az egyik monitoron épp egy idegsejt elektronmikroszkópos képe látható, ami nem véletlen, hiszen Siklós László és kutatócsoportja idegtudományi kutatásokat végez – elsősorban a Stephen Hawking betegségeként közismertté vált ALS kialakulását, kezelésének lehetőségeit vizsgálják. Siklós László (középen) és munkatársai Forrás: Tamás Kísérleti rendszerük azon a megfigyelésen alapul, hogy a betegséget bizonyos genetikai tényezők is kiválthatják, így ügyes genetikai módosítással olyan egerek hozhatók létre, amelyekben eleve kifejlődik az ALS.
Jelenleg a Célzott Lendület támogatásával egy olyan rendszert fejlesztenek, mely képes a kutatás igen korai szakaszában előre jelezni, hogy melyik antibiotikum-jelöltek ellen alakul majd ki nagy valószínűséggel rezisztencia a kórokozó baktériumokban. A rendszer alapja, hogy képes igen gyorsan rengeteg lehetséges mutációt létrehozni a baktériumok azon génjeiben (és csak azokban), amelyek segíthetnek a rezisztencia kialakulásában. Ezzel lényegében azt érik el, hogy laboratóriumi körülmények között elképesztő mértékben felpörgetik a baktériumok evolúcióját, és egyszerre sok-sok fejlődési utat tudnak vizsgálni. Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged. Mintha hirtelen sok lépést előre látnának az antibiotikumok és a baktériumok evolúciós sakkjátszmájában. Pál Csaba (jobbra) és munkatársai szegedi laboratóriumukban Forrás: Tamás A szabadalmaztatás alatt lévő eljárás használatával a nagy gyógyszercégek biztosabbak lehetnek abban, hogy nem dobnak ki az ablakon sok tízmillió dollárt és 10-15 évnyi klinikai kísérletsorozatot azzal, hogy már a legelején rossz lóra tesznek.