3953. 1989. október 23. Magyarország Köztársaság ezüst emlékérem PP 12. 000 Ft LEÍRÁS HASONLÓ 36 grammos ezüst emlékérme PP 3062. 900 éves a Dukász Korona bronz... ÁR: 1. 000 Ft 2813. Emlékérem Debrecen városa I.... 31, 3 gr Ag, díszdobozban. a túlsó... ÁR: 14. 000 Ft 2814. 1100 éve Európa közepén. 31, 1 gr Ag, átmérő:43 mm ÁR: 21. 000 Ft
1989. október 23-án Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként átmenetileg ellátta a köztársasági elnöki teendőket is, Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A rendszerváltozás folyamatában fontos események készítették elő az új magyar államberendezkedés kinyilvánítását, így - többek között - az MSZMP szétesése, illetve az MSZP megalakulása, az új ellenzéki politikai pártok megerősödése, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, majd a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta úgynevezett harmadik oldal részvételével. Magyar Köztársaság 1956-1989. október 23. ezüst érem Ag.925 31.41g. Az 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti demokratikus jogállam kialakítását megalapozó kerekasztal-megállapodás egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt. A nemzeti kerekasztal résztvevői a tárgyalások során megegyeztek az alaptörvény preambulumának elhagyásában, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásában, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállításában, s rögzítették Magyarország új, köztársasági államformáját.
30 éve történt: A köztársaság kikiáltása Magyarországon 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom 33. évfordulóján kiáltották ki Magyarországon a köztársasági államformát, amely a kommunista berendezkedésű országokban bevett népköztársaságot váltotta fel. Ekkor lépett hatályba az Országgyűlés által október 18-án elfogadott 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról. Az állampárt és ellenzéke közötti Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások eredményeként az 1949-ben megalkotott, a diktatúrát megalapozó alkotmányból a demokratikus kereteket biztosító jogszabály lett. Az államformára vonatkozóan a következő módosításokat hozták: "Az Alkotmány I. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. […] (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. […] 5. 1989 október 23 summary. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. "
A rendszerváltás folyamatában igen fontos események készítették elő ezt a napot: az MSZMP szétesése, illetve az MSZP megalakulása, az új, ellenzéki politikai pártok megerősödése, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, majd a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta ún. harmadik oldal részvételével. Az itt elfogadott, majd 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti, demokratikus jogállam ki- alakítását megalapozó megállapodás egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt. A nemzeti kerekasztal résztvevői megállapodtak az alaptörvény preambulumának elhagyásában, az 1946. 1989 október 23 mai. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásában, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállításában, s rögzítették Magyarország új, köztársasági államformáját. A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében 1989. október 17-én megszavazta az alkotmánymódosítást.
A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. A megváltoztatott alaptörvény jogi-formai szempontból az 1949-es alkotmány (1949. évi XX. törvény) módosított változata volt, ám tartalmát tekintve szinte teljesen, csaknem 80 százalékban megújított dokumentum volt. A rendszerváltó dokumentumként is emlegetett törvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, s meghatározta egymáshoz való viszonyukat a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően. Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án | Híradó. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését.
Fotó: Cseke Csilla / MTI)