1/17 A Magyar Zene Háza építkezése 2020. február 4-én. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás Az épület másik sajátosságát a hatalmas üvegfelületek jelentik, amelyek a legfrissebb döntések szerint vágás nélküli, tehát tíz méternél is hosszabb üvegtáblákból állnak majd. Ezeknek nem csak a szállítása, de a kivitelezése sem mindennapi kihívás. A helyszínre tavasszal érkező üvegtáblákat német technológia alapján az orosházi üveggyárban kivitelezik, és némelyikük eléri majd a 11 méteres magasságot is. Az épület műszaki megoldásai ugyancsak rendhagyóak. A fővárossal 2019-ben kötött megállapodás értelmében részben a Műjégpálya hűtőberendezését veszik igénybe, részben pedig 120 geotermikus talajszonda szolgáltatja majd a működtetéshez szükséges energiát. Ezeket a szomszédos Nagyrét talajába süllyesztik, amelyet ezt követően nyár elejére adnak vissza a nagyközönségnek. A sajtóbejáráson Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa kiemelte: a Zene Háza annyiban is példamutató, hogy szakmai programján már évek óta dolgoznak a felkért szakemberek.
A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel száz egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt. Tekintse meg a Magyar Zene Háza épületéről készített videót: Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; A Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2 ezer négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.
Magyar Zene Háza Programnaptára - 2022
A DOME_LIVE 002 Moment's Notice május másodikán látható és hallható Ifj. Kurtág György, Lukács Miklós és Gőz László projektjét John Cage gondolata ihlette, amely szerint a kortárs zenéről csak a közönség jelenlétében, a pillanat röpke valóságában lehet beszélni, a XXI. századi jazz, az európai klasszikus, illetve elektronikus zenével összefüggésben. A vetített élmény Moholy-Nagy László képi világából merít, azt változtatja vizuális jelekké, egyfajta hangjegyekké. Az épület díjat nyert A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Magyar Zene Háza 2022. március 17-én Cannes-ban, a világ legnagyobb és legrangosabb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en a zsűri fődíját nyerte el. Az épület a japán sztárépítész, Sou Fujimoto egyedülálló építészeti víziója. A Magyar Zene Háza ad otthon az ország első átfogó, interaktív zenetörténeti kiállításának is. Sou Fujimoto épülettervét a zsűri mintegy 170 nemzetközi pályaműből választotta ki: az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt.
Fotó: Nagy Attila Károly A Magyar Zene Háza esetében tehát utólag kellene megoldani a madarakra nézve halálos üvegfalak átláthatósági és tükröződési problémáját. Erre vannak különféle technológiai lehetőségek, amik eltérő módon nyúlnak bele az eredeti esztétikai koncepcióba. Az MME honlapján olvasható cikk részletesen taglalja is ezeket. Madárvédelmi szempontból a legbiztonságosabb, egyben legolcsóbb megoldás az üvegfal elé szerelt háló lenne, amit a madarak repülési akadályként érzékelnek, és elkerülnek. Vizuálisan viszont ez a legkedvezőtlenebb megoldás. Reális megoldás lehetne, ha mattító fóliát ragasztanának az üvegtáblákra. Az ilyen fólia nem vesz el sokat az átlátszóságból, legfeljebb 1-2 százalékot, nagyban csökkenti viszont a tükröződést, ami sokat javítana a helyzeten. Ugyancsak jó megoldás lenne sűrű bokrokkal körbeültetni az épületet, közel az üvegtáblákhoz. Az ezeket a bokrokat belakó, az ágaik közt megbújó madarak felröppenve nem messziről repülve, átrepülhető ösvényt látva vágódnának neki az üvegnek, ezzel nagyban csökkenne a végzetes sérülések esélye.
(Borítókép: Ryoichi Kurokawa előadása a Hangdómban / Fotó: Magyar Zene Háza)
A hatalmas üvegfelületek nagyban meghatározzák az épület megjelenését, esztétikáját, miközben fontos funkciójuk is van: fényt juttatnak az épület belsejébe. Úgy tűnik azonban, hogy a madárütközés problémája itt is utólag merült fel. Az épületeken a nagy, egybefüggő üvegfelületek kétféle módon ölik a madarakat: azzal hogy tükröznek és azzal, hogy átlátszóak. Előbbi esetben a síküveg a környezet visszatükrözésével kelt hamis képet a madárban, utóbbi esetben pedig láthatatlan falként állja a repülő madár útját. A Magyar Zene Háza elsősorban az előbbi módon, a Városliget fás, bokros környezetének visszatükrözésével csapja be a madarakat. Fotó: Nagy Attila Károly Ezen a parkos területen főként talajon táplálkozó, bokrok közt mozgó madárfajok élnek, amik megtanulták, hogy a szűk ágak közti réseken is át tudnak repülni. Az épület csapdahelyzetbe hozza őket: az üveg tükörképében a madár két bokor közt átrepülhető sávot lát, ott akar teljes sebességgel elrepülni. Az üvegnek vágódva aztán súlyosan megsérül, és rövid időn belül el is pusztul – magyarázta Orbán Zoltán.