Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épül hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Sándor csillogó pályája Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. A virtus nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúlás kínjele; A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora. És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato s Aristoteles. 7 Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány. Kölcsey ferenc vanitatum vanitas. Demosthén dörgő nyelvével Szitkozódó halkufár; Xenofon mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias amit farag, Berovátkolt kődarab.
Ezt az állítását igazolja különfélre képekkel a vers további szakaszaiban. A vers latin címe (hiúságok hiúsága) a Bibliában is megjelenik, így az olvasó első látásra vallási témájú versre gyanakodhat. A cím azonban - úgy, mint az első néhány sor is - csak álca: a költő Salamon zsidó király szájába adja mondanivalóját, ezzel külső nézőpontot teremt magának. Kölcsey szeretett ilyen és hasonló maszkok mögé rejtőzni, talán azért, mert így sokkal nagyobb biztonságban érezte magát, jobban ki tudott tárulkozni, talán azért, mert úgy érezte, hogy így meggyőzőbb tud lenni - hasonló technikát figyelhetünk majd meg a Himnuszban is. Később már merte vállalni önmagát, aktív politikusként nem próbált más bőrébe bújni. A Vanitatum vanitas egy téma igen sok szemszögből való körüljárása. Kölcsey Ferenc: VANITATUM VANITAS | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library. A vers alaptétele már az indító strófában megjelenik: minden hiábavaló. A tétel igazolásaképp ezután csak úgy záporoznak a különböző nagy történelmi alakokra, eseményekre, valamint az egész földi életre tett gúnyos megjegyzések.
A költői érv lényege, hogy a magyar nép már eleget szenvedett ahhoz, hogy vége legyen a sorscsapásoknak. A második és a harmadik versszakban a lírai én a jeremiádköltők módjára számba veszi mindazt, amit a magyar nemzet ajándékul kapott az Istentől. A magyar történelem dicsőséges napjai elevenednek meg. A kalász és a nektár bőségtoposzként szerepelnek. Azonban a nép által elkövetett bűnök következménnyel járnak. A történelmi tabló folytatódik, de a 4. Kölcsey Ferenc: VANITATUM VANITAS | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. -től a 6. -ig strófáig már nehéz pillanatoknak lehetünk tanúi: rabló mongol, török rabiga sanyargatta a népet Isten büntetéseként. A legnagyobb csapás mégis a testvérviszály: "s lettél magzatod miatt magzatod hamvedre". A 6. versszak oximoronjai kifejezik a magyar számkivetettségét: "nem lelé honját a hazában". A költő nyelvezetének archaizmusával a Bibliát és a krónikás hagyományokat idézi. Középkori prédikátorköltőként közvetít az Isten és a nép között. A 7. strófa érték-és időszembesítésben mutat rá a dicső múlt és az értéktelen jelen ellentétére.
Ez a hangulat szülte ideálokat leromboló versét, a Vanitatum vanitas t, melyben a számára legkedvesebb emberi értékeket, tudományt, művészetet, történelmi nagyságot, erényt stb. egytől egyig leminősíti, lefokozza. Mindent, amit becsülni szokás, vagy a kiemelkedő teljesítményeket, amelyekért nagyra tartunk valakit, hiábavalónak és értéktelennek nevez. Ahogy barátjának, Döbrentey Gábornak írta még 1814-ben: "… megvallom, gyakran teszek olyat, milyenre csak azon gyermek vetemedik, ki haragjában legkedvesebb játékait rontja széjjel. " Vanitatum vanitas Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! VANITATUM VANITAS - Kölcsey Ferenc - Érettségi.com. Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal.
A világ értelme (ha egyáltalán van) megragadhatatlan az ok és a cél fogalmaival, éppen ezért kutatni sem érdemes. Az idézet az Ószövetségből való, a bölcs Salamon király által szerzett Prédikátor könyvéből. Salamon refrénszerűen ismételgeti ebben: "minden hiábavalóság", a költő a királyt felhasználva, álarcként maga elé téve elemzi a lét, a természet, a történelem állapotát. A cím jelentése hiúságok hiúsága, mint figura etimologica a fogalom felfokozott teljességét fejezi ki. A vers 1823-ban, a Himnusszal egy időben íródott, ugyanaz a pesszimizmus, kiábrándultság, cinizmus és szélsőségesség jellemzi. A cím barokkos, elmélkedő verstípusra utal, amelynek témája a világiasság és az istenfélő vallásosság ellentéte. Nagy indulati töltése ellenére szerkesztett, tudatosan kimunkált alkotás. Három versszak (2, 7, 8) a léttel, négy versszak (3, 4, 5, 6) a történelemmel foglalkozik. Arányaik alakulása (3:4=4:7) megfelel az aranymetszés szabályainak. Az első versszakban a költő az olvasókat szólítja meg, s megjelenteti a sententiát, amire a vers egésze épül: "Mind csak hiábavaló! "