Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről 2021. Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről. február 2., kedd, 15:23 Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását. A földrengéskutatás rövid hazai története Magyarországon a földrengések tudományos igényű kutatásának kezdetét az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, amikor Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál bejárta az érintett vidéket, majd egy 1814-ben megjelent közös dolgozatban közzétette a földrengés felszíni hatásainak izovonalas térképét.
földrengés nagykanizsa kövesligethy radó szeizmológiai obszervatórium Infostart / MTI 2021. március 2. 09:16 A földmozgást a lakosság is érzékelte. Földrengés volt kedd hajnalban Nagykanizsa közelében - közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium A földrengés hajnali 4. 12-kor keletkezett, erőssége 2, 6 volt a Richter-skálán. Károkról nem érkezett bejelentés az obszervatóriumba. Élő adás Nyitókép: - élő szeizmogram, Becsehely állomás Kezdőlap Belföld Földrengés volt Nagykanizsánál Ezt olvasta már? × A címlapról ajánljuk InfoRádió élőben – az interneten is!
Azt írták: a tűzgömböt Budapestről délnyugat felé lehetett látni. Több szeizmológiai mérőállomás is rögzítette a bolida (tűzgömb) felrobbanásának jeleit - írta az obszervatórium, amely Facebook-oldalán a Vértes-hegységben levő csókakői állomás által rögzített jelről egy képet is megosztott. Az oldalon több városból fotókat, videókat is közzétettek a jelenségről. A különösen fényes meteorokat tűzgömbnek nevezik. Ezek általában olyan kőzetek, melyek nagy sebességgel száguldanak át a világűrön. A Föld légkörébe lépve ellenállásba ütköznek és lefékeződnek, az így keletkező hő és forróság miatt válik láthatóvá a jelenség az éjszakai égbolton. Nyitókép: Időkép