Döntésük oka valószínűleg az lehetett, hogy az elbontott délkeleti sarokbástya helyére ne kerüljenek új épületalapok. Az egykori védművek és vizesárkok helyén megkezdődő építkezések során a tér helyét valóban szabadon hagyták. A tér közepén szökőkút volt. A lovaglótérként is használt területen aztán az 1860-as években két átlós utat alakítottak ki és szederfákat ültettek, s egészen a későbbi parkosításig, 1907-ig "gyermekek és dajkáik csevegése" tette élénkké a Szedres-kertet. A megöregedett fákat később csak akácokkal pótolták, így amikor a selyemhernyó nevelés szélesebb körben elterjedt, a tenyésztők a megmaradt fákról szerezték be lombszükségletüket. Ez aztán még inkább a fák szépségének rovására ment. [Szavazás update] Ha most hétvégén új területet kaptak volna vissza a gyalogosok, akkor a szavazás alapján a Belvárost kapták volna vissza : hungary. Eközben a környék lakossága megsokszorozódott és a siető emberek nem kímélve a pázsitot, letértek az átlós utakról és kiszélesítették az ösvényeket. A csatornázás is rontott a Szedres helyzetén: az árkokból kikerülő földet a téren szétterítették, valósággal kősivataggá változtatva azt.
Bővebben: a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karon készült Nemes Réka: Közparkok kialakulása és történeti változása Győr belvárosában diplomamunkája 2009 A Batthyány tér Győr régi városmagjának közvetlen szomszédságában fekszik, a belváros legnyugatibb parkja. A 19. 800 m2-es, szépen rendben tartott csendes közkert, a város üde színfoltja a közlemúltban kapott nagyobb jelentőséget a közelében megépült Árkád bevásárlóközponttal, hiszen a tér északi oldalán húzódó Pálffy, majd Schwarzenberg utca a történelmi városközponttól egyenesen az Árkád egyikbejáratához vezet, így az arra gyalogolók gyakran megpihenek a parkban. Legfőbb látogatói azonban a közelben élő emberek és a környék iskoláinak tanulói, a park tehát inkább lakóterületi jelentőségű. A győri Batthyány-tér – CIVILEK GYŐRÉRT. A Batthyány-tér története az 1820-as évekig nyúlik vissza. Győr reneszánsz bástya- rendszerét 1817-ben, az ún. Középbástya és Újbástya vonalán kezdték el bontani, s a falak vizesárokba döntése egészen 1851-ig húzódott. Ez időszakban több elképzelés született a bástyadöntés során szabaddá vált területek rendezésére, melyek legtöbbje piacteret szánt a mai Batthyány-tér helyére.
A Reflex Környezetvédő Egyesület legújabb kampány ában a győri Batthyány-teret jelöltem meg az egyik győri természeti értékként. A város egyik legnagyobb és legrégebbi, a mai napig eredeti formáját őrző parkja különös helye a városnak. Fotó forrása: Régi Győr Szedres kert A város tüdeje – így is nevezték egykor Győr egyik legnagyobb parkját, melynek területe 19 842 négyzetméter. Nevezték Ferenc térnek, Új térnek, Új piac térnek, majd 1907-től napjainkig Batthyány-térnek. Az egykori Új-bástya és a Közép-bástya közötti várfalszakasz előtti részen alakult ki, amikor 1820-ban megkezdődött bástyabontás. A város reneszánsz bástya-rendszerét 1817-ben kezdték el bontani, s a falak vizesárokba döntése egészen 1851-ig húzódott. Több elképzelés is született a szabaddá vált területek hasznosítására, végül – minden bizonnyal azért, hogy az elbontott délkeleti sarokbástya helyére ne kerüljenek új épületalapok – a piactér kialakítása mellett döntöttek. Használták a kezdetekben lovaglótérként is, majd az 1860-as években két átlós utat alakítottak ki és szederfákat ültettek, végül 1907-ben kezdődött meg a komolyabb méretű parkosítás.
Pontosabban a Belváros (mínusz Kossuth Lajos utca, Szabad sajtó utat) Felmerült opciók voltak: Dob utca - Király utca környéke, Várnegyed, Duna part egésze, Budai felső rakpart (Erzsébet híd és Batthyány tér között) Kossuth Lajos tér Így szavaztatok Log in or sign up to leave a comment level 1 Op · 2 yr. ago Sétáló Budapest 😎 Jó páran pedig Erdélyt (25. kerület) gyalogosítanátok level 1 A Dunát és Vitya palotáját. level 1 · 2 yr. ago Ausztrál-Magyar Monarchia Én a járdákra szavaztam. De le lehetne betonozni a Dunát is, és korzót csinálni belőle.