törvénycikkel hirdette ki. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. 1938-ban aztán Magyarország átmenetileg visszakapta Szlovákia magyar többségű déli sávját, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is, összesen az elveszett területek fele, cserébe az országnak a németek oldalán kellett belépnie a második világháborúba - amelyet miután Magyarország vesztesként hagyott el, 1947-ben "helyreálltak" az 1920-ban megrajzolt határok. 2020. június 4-én 0 órától Csongrád megye - történelmi okokból - megváltozik, az új elnevezés: Csongrád-Csanád. 8 órától a Nemzeti Ünnepek YouTube-csatornán gazdag, 2 órás programfolyam kezdődik. Június 4 trianon day. 9 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem emlékkonferenciáját helyettesítő műsort sugároz a Ludovika TV, délután 2 óráig.
Az eseményen ünnepi beszédet mond Szederkényi Károly esperes, Koltay Gábor filmrendező, Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke. Civil kezdeményezésre vonulást szerveznek a Parlamenthez az V. kerületi Szabadság térről, szintén délután. Trianon 1920. június 4. [antikvár]. Ácson a megemlékezés keretében a Duna-parton és a Duna másik partján fekvő felvidéki településen Csallóközaranyoson tábortüzet raknak, Isaszegen a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség őrtüzet gyújt a trianoni gyásznap századik évfordulója alkalmából. Sopronban többi között felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház pedig emlékműsorra készül, amelyet online közvetítenek.
A Magyar Szentek templomában mise után trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az évforduló alkalmából a Budavári Önkormányzat a határokon kívül született magyarok emlékművei előtt rója le tiszteletét. Az emlékséta délben Batthyány Lajos Batthyány téri szobránál kezdődik, és 16. 30-kor a Széll Kálmán téren ér véget, ahol egyperces néma megállással emlékeznek a békeszerződés aláírására. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész "Trianon anzix" című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból. A gazdagréti Szent Angyalok plébánia, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége "Trianon élt, Trianon él! Június 4 trianon in paris. Trianon élni fog? " 1920-2020 címmel emlékműsort rendez a Szent Angyalok plébániatemplomban.
Ennek részeként megnyílik majd az a Trianon-kiállítás, amely bemutatja a békediktátum és az ahhoz vezető út részleteit, következményeit, a magyarság egységét. A tárlaton természetesen Csepel múltja is vissza fog köszöni, hiszen Trianon ‒ túl azon, hogy az emberek lelkére rányomta bélyegét ‒, a települések életét szintén befolyásolta. Ezekből a helyi vonatkozásokból lássunk most néhányat. A világháború elvesztése Az első világháborúban sok csepeli harcolt és halt hősi halált, a legtöbben azonban a gyárban dolgoztak, hogy az önthesse a muníciót a csataterekre. Tisza István miniszterelnök az elveszített háború kapcsán találóan jegyezte meg: "Csak két dolog vált be: fiaink hősiessége és Weiss Manfréd teljesítőképessége. Június 4 trianon images. " Harc a megszállók ellen A fegyverszünetet követően a hadügyminiszter elrendelte a katonák leszerelését, az ország védtelen maradt, az utódállamok hadseregei sorra foglalták el a magyar településeket. Az ellenállásra megalakult a Székely Hadosztály, majd a Tanácsköztársaság megkezdte a vöröskatonák toborzását.
A békeküldöttség ‒ kinttartózkodása során ‒ a Csepeli Szikratávírón keresztül tudott kapcsolatot tartani, információkat cserélni Magyarországgal. A csonka ország gazdasága Magyarország Trianonnal elvesztette többek között erdeinek, bányáinak, nehézipari központjainak legtöbbjét, de a könnyűipar jelentős része, mindenekelőtt a textilipar, a cellulóz- és papírgyártás is a határokon kívülre került. A csonka ország életképessége miatt mielőbb szükség volt a gazdasági szerkezet kialakítására, gyárak létrehozására. Trianon, 1920. június 4.. Csepelen 1920-ban megkezdte működését a posztógyár (mivel a békediktátum a hadianyaggyártást minimálisra csökkentette, a gyapjú feldolgozását a WM tüzérségi lőszerosztályának üresen maradt épületeiben kezdték el), 1924-ben pedig a papírgyár. Kikötő és hajó nélkül Számos vasúti csomópont szintén az utódállamoké lett, és Fiumével az ország elvesztette tengeri kikötőjét is. A békeszerződés rendeleteinek következtében százszámra kerültek idegen kézre mozdonyok, vagonok, hajók. Így még fontosabbá és sürgőssé vált a csepeli szabadkikötő megépítése, a munkálatok a '20-as évek elején gőzerővel indultak meg.
A '30-as években egymás után készültek a Ganz hajógyárban olyan folyami-tengeri hajók, amelyek a szabadkikötő, valamint a Fekete-tenger és a Földközi-tenger kikötői között szállították teherrakományaikat. MK
Gróf Apponyi Albert "védőbeszéde" - Az angol, francia és olasz nyelvű szöveg fordítása A trianoni békediktátum aláírása - Letöltés MPEG formátumban A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben - Gróf Teleki Pál beszéde Az 1921. évi XXXIII. törvénycikk - A trianoni békeszerződés teljes szövege