A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő nyílt NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A sűrűn beépített Belvárosban a nagyközönség csodálta a kertet, melynek virágai a Magyarország és a Nagyvilág című lap 1880. május 2-i tudósítása szerint beillatozták a környéket: "Tavasszal az utczára hajolnak ki a virágfürtök, mikkel a kerítésre támaszkodó akáczfák kedveskednek. Ez a bűbájos kert szabatos, arányos, oly határozott vonalú s minden részletében oly kecsesen kidomborodó! Árny és fény, sötétség és világosság kellő mennyiségben és szép minőségben omlik szét a kertben…" Mikor a Károlyi család a XX. század elején anyagi gondokkal küszködött, és a palotát gróf Mikes Árminnak adták bérbe, a kertet akkor is megtartották saját használatra. A Belváros utcahálózatának rendezése kapcsán 1903-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa több másik mellett a Harruckern–Weinckheim-palotát is lebontatta, hogy megkönnyítsék a Múzeum körút felé tartó közlekedést. A tisza petőfi sándor son. Ebből kifolyólag a Károlyi-palota jobb szárnya egy hosszú tűzfallal nézett a Kaplony (ma Henszlmann Imre) utca felé. A Károlyi-palota mellett még látható a Harruckern–Weinckheim-palota is 1890 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A vörös gróf nevet méltán kiérdemlő Károlyi Mihály fejében 1912-ben fordult meg, hogy lebontatja a palotát, és helyébe bérházakat építtet.
Az Egyetem térre néző oldalra 1941-ben helyezték fel Ispánki József domborművét, amely Batthyány Lajos elfogatásának állít emléket – az eseményre ugyanis e falak között került sor 1849. január 8-án. A Károlyi-palota napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/) A Fővárosi Képtár 1934 után már az egész épületet használhatta, de ez az állapot nem tartott sokáig. A II. világháború után, 1946-ban a palotát felajánlották a hazatérő Károlyi Mihálynak, aki egy lakosztályt foglalt el benne, az északi szárny végében. A szocializmus időszakában a kulturális intézmények átszervezése mégis a végét jelentette a Fővárosi Képtárnak: 1953-ban megszüntették, anyagát pedig beolvasztották a Szépművészeti Múzeumba. Kiskőrös | élmény a kunság szívében. A következő évben megalapították viszont a Petőfi Irodalmi Múzeumot, amely 1957-ben költözött a Károlyi-palota falai közé, és használja azt ma is. A nyitóképen: A Károlyi-palota főhomlokzata (Fotó: Juharos Róbert/)
A központi felvételi szóbeli időpontja: 2017. március 1. (szerda) du. 14 órától. Erről külön értesítést nem küldünk, iskolánk honlapján és a portai bejárati ajtónál tájékozódhatnak. Iskolánk a hozott, az írásbeli eredmények és a szóbeli elbeszélgetés alapján az első 70 legjobb eredményt elérő tanulót veszi fel.
A Tanács a Fővárosi Képtárat is ebben az évben alapította meg hivatalosan, a 893/1932. számú határozatával. Anyagát a korábban vásárolt festmények, a Zichy-gyűjtemény és Lotz Károly hagyatéka képezte. Ez végül tényleg a Károlyi-palotában nyert elhelyezést, melynek belső tereiben egyúttal szakszerű helyreállításokat is végeztek. Az ünnepélyes megnyitóra 1933. A tisza petőfi sándor 2020. október 16-án került sor. A palota díszlépcsőháza, benne a Fővárosi Képtár értékes festményével, Benczúr Gyula Budavár visszavétele című alkotásával (Forrás: Fortepan/Képszám: 155939) A következő évben esedékessé vált a külső rendbetétele is: a Kaplony utcai tűzfalat nemcsak esztétikai okokból kellett eltüntetni, az ablakok hiánya a rendes múzeumi feladatok ellátását is akadályozta. E szárnyat a Képtár megnyitásakor még istállók és garázs foglalta el, de az átalakítás értelmében itt is kiállítótereket hoztak volna létre. A Főváros szűk körű tervpályázatot hirdetett, amelyre Bierbauer Virgilt, Lechner Jenőt és Wälder Gyulát hívták meg.