Egyedisége abban rejlik, hogy nem csak a fesztiválon bemutatott előadások versengenek a nemzetközi zsűri elismeréséért, hanem speciális előadói versennyel párosítja a produkciók bemutatását. Az Armel indulása óta 15 országban 45 operát állított színpadra, és az impozáns nemzetközi lista évről évre bővül, csakúgy, mint a partner operaházak száma: eddig világszerte 23 művészeti intézmény dolgozott együtt a fesztivállal. − Miért izgatott az opera műfaja? − Mert számomra nagyon fontos a zene, olyan emeltséget ad, ami különös és különleges lehetőségeket kínál, és az opera iszonyúan komplex műfaj. Azt, amit mostanában mondunk, hogy a színház a komplexitás felé halad, az opera eleve magában hordozza. Magától értetődő a zene, a szöveg, az ének, a színészi játék, a mozgóképek, a videók összessége. A 10. Armel Opera Festival záróeseményére, a Jubileumi Díjátadó Gálaestre július 4-én a Thália színházban kerül sor. Az est házigazdája Alföldi Róbert, aki saját élményein keresztül mutatja be az Armel Opera Festival sikertörténetét, kiváló operaénekesek és a Pannon Filharmonikusok közreműködésével.
Helyszín: Radnóti Színház Budapest 1065, Nagymező utca 11. Dátum: 2017-től Jegyvásárlás A libanoni születésű kanadai szerző, Wajdi Mouawad Futótűz című színművét Alföldi Róbert rendezésében 2017. január 7-én mutatja be a Radnóti Színház. A Futótűz egy elveszett, nehezen visszaszerezhető, titokzatos és homályos múlt mozaik-szerűen felépített története. Annak a szerteágazó, beavatás-szerű útnak a története, melyen az ikerpár Jeanne és Simon indul el, hogy felderítsék és megérthessék végre anyjuk múltját, aki halála előtt öt évig némán hallgatott. Főszerepekben: László Zsolt, Kováts Adél, Lovasi Rozi, Schneider Zoltán, Martinovics Dorina, Olasz Renátó, Csomós Mari, Sodró Eliza, Pál András, Rusznák András és még sokan mások. Jegyek itt!
Arénaszínház, vagy amit akartok Hogy kellett-e ez a műfaj Magyarországnak, az döntsék el, ha még lesznek, a színháztörténészek, az azonban tagadhatatlan, hogy az arénaszínházi formátum hazai megtelepedésében Alföldi Róbert volt az egyik ludas, amikor a generációs klasszikus, az István, a király harmincadik évfordulójára időzítve színpadra állította a rockopera frissített, áthangszerelt, napjainkhoz illesztett újrafeldolgozását. És azóta még néhány hasonlóan nagyszabású zenés darabot, a Passio XXI után legutóbb a Hegedűs a háztetőn t. Kaleidoszkóp Miközben színpadon játszik, színházat rendez, filmet rendez, sőt, operát rendez, műfajokat újít meg, szinkronizál, igazgat, és így tovább, Alföldi Róbertet nehezen lehetne azzal vádolni, hogy szakbarbár. Ott vannak például az egészen sikeres festményei, vagy az a nosztalgikus időszak, amikor a művész úr a honi kereskedelmi televíziózás hajnalán az RTL Klub reggeli műsorát vezette. Hogy ez kínos volt, vagy zseniális, azt döntse el mindenki maga, annyi viszont biztos, hogy egészen más hangulatú volt egy Alföldi-Novák Péter-páros show-jára ébredni, mint a mai bulvárrettenetekre.
Kép forrása: Wikipedia Alföldi Róbert interjút adott a HVG-nek, főleg a politikáról, a magyar társadalomról szól, bár a művész azt állítja magáról, hogy előadásaival nem kíván politizálni, de reflektál arra a társadalomra amelyben él. Hozzáteszi, nem is tud mást tenni, a színház a mában él. Azt mondta legújabb rendezéséről a Hegedűs a háztetőn című musicalről, hogy számára arról szól, hogyan tudnak különböző hitű gondolkodású és habitusú emberek együtt élni egészen addig, amíg a hatalom bele nem nyúl a közösség működésébe, mint mondta "Nincs ebben semmi hókuszpókusz. Így működött ez még az én gyermekkoromban is, falun. Nem szeretett mindenki mindenkit, de tisztelték egymást". Alföldi Róbert szerint a politikai hatalom cinizmusa, nem 2010-ben a Fidesz második választási győzelmével kezdődött, hanem a rendszerváltáskor, a politikát nem érdekelte, hogy Magyarországon mindenki elveszített valamit. Sokan voltak akik a munkájukat veszítették el, ma már az emberek azért hajtanak, hogy a gyerekeiknek legyen lehetőségük arra, hogy külföldre menjenek.