Az űrkutatásban Oroszország és a Nyugat évtizedek óta működik együtt, és ezt még a krími válság alatti feszültség sem akadályozta meg. Az ukrajnai orosz invázió azonban a BBC értékelése szerint fordulópontot jelent, kétségessé válik, hogy a megszokott módon tovább lehet-e folytatni az együttműködést és a közös projektek felfüggesztése is számos kérdést vet fel. Köztük azt is, hogy amennyiben az ExoMars programot felfüggesztik, akkor az űrhajó raktárba kerül, és csak a válság megoldása után indítják útnak, vagy a Roszkoszmosz által biztosított elemeket - a leszállórendszert - újratervezik, és orosz közreműködés nélkül építik meg. Bizonytalanná vált az ISS helyzete is A legfogósabb kérdés azonban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyzete. A Föld körül keringő űrállomás infrastruktúrájában olyannyira összefonódott az egyes országok munkája, hogy Oroszország nehezen tudna ott működni a többi űrügynökség nélkül, és ez fordítva is igaz. Még a Mars kutatásra is hatással van a háború! - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. Lehet, hogy az ISS az űrkutatási együttműködés jelzőfénye marad, mert nincs más alternatíva - írta a BBC News.
Lehet, hogy az ISS az űrkutatási együttműködés jelzőfénye marad, mert nincs más alternatíva - írta a BBC News. Az ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás fotója Forrás: AFP/- A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna. A politikai helyzet áldozatául eshet az évtizedes tudományos együttműködés A Rosalind Franklin a második szakasza a hivatalosan ExoMars néven ismert kétrészes űrprogramnak. Kuruc.info - Az európai marsjáró útnak indítása is kétségessé vált a háború miatt. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni. Marsi felszín, felhőkkel. A program célja az életnyomok kutatása lenne Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer.
Borbála-napon - a néphagyomány szerint -, levágott gyümölcsfaágakkal ún. borbálaággal jósolni szoktak. Borbála-napján cseresznyefaágat, orgonaágat vagy kilencféle gyümölcsfa ágat vízbe tettek. Ha ez karácsonyra kivirágzott, akkor azt jelentette, hogy az új évben biztos férjhez megy a lány. Szent Borbála a tizennégy segítőszent egyike. A bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek védőszentje. (Nemzetközileg a Szent Barbaraként ismert. Az európai marsjáró útnak indítása is kétségessé vált | hirado.hu. ) Mivel legendája a villámlással kötődött össze, kultusza különösen az olyan szakmákkal forrott össze, amelyek a robbanással, tűzzel valamilyen kapcsolatban állnak. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól. A prágai Károly-hídon is megcsodálhatjuk Szent Barbara szobrát.
Lehet, hogy az ISS az űrkutatási együttműködés jelzőfénye marad, mert nincs más alternatíva – írta a BBC News. A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna. A Rosalind Franklin a második szakasza a hivatalosan ExoMars néven ismert kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni. Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer. A fennmaradt technikai problémákat meg lehetne oldani az indulásig, de az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt kérdésessé vált a közös program folytatása.
Egy orosz berendezés (ART-XC) is működik rajta. Az eROSITA röntgen-égboltfelmérésének leállása óriási veszteség a tudománynak, és mivel az űrszondák élettartama szükségképpen korlátozott, a helyzet esetleges jövőbeli rendeződése után sem lehet pótolni az elveszett méréseket. Bár az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója, Josef Aschbacher a minap még óvatosan nyilatkozott az oroszokkal való tudományos együttműködés fenntartásáról, most már elég bizonytalannak tűnik az ExoMars 2022 helyzete. Az európai és orosz együttműködésben készülő Mars-szonda szeptemberben kellene elinduljon a kazahsztáni Bajkonurból egy Proton rakétával. A hányatott sorsú program a 2020-as indítási ablakot lekéste. Azóta azonban elkészültek a berendezések, köztük az európai Rosalind Franklin rover és az orosz Kazacsok leszálló platform. Hamarosan kezdődnie kellene a startelőkészületeknek. Ha idén sem tudna elindulni az ExoMars program következő eleme, és nem használhatnák az orosz egységet és a hordozórakétát, az újratervezés sok pénzbe és időbe kerülne.