Hajdu lecsupaszított, naturalisztikus képei jól adják vissza a valószínűleg azóta is teljes mértékben létező edzésmódszerek kegyetlenségét, ennek a világnak az álszentségét, és hogy ezeket a sebeket Dongó hogyan viszi tovább felnőttkorába is. Ez utóbbihoz a kapcsolatot a több idősík között ugráló narratíva teremti meg, amely ugyan nem igyekszik módszeresen összekötni a különböző időszakok egyező motívumait, de éppen eléggé releváns ponton vált ahhoz, hogy az évtizedes különbséggel lejátszódó események reflektálhassanak egymásra. A Fehér tenyér élét azonban pont az veszi el, hogy igen bátortalanul használja ezeket az eszközöket arra, hogy meg is forgalmazzon gondolatokat. Érezhető, hogy mivel Hajdu számára személyes volt ez a történet, a fő hangsúlyt arra helyezte, hogy megfelelően dokumentálja és visszaadja a benne kavargó érzéseket, ugyanakkor arra már nem jutott figyelme, hogy a nézőjével is párbeszédet folytasson. Életszagú és hatásos a gyerekkori bántalmazások és a belőlük kiemelkedő kvázi-felemelkedéstörténet működése, azonban a film semmit nem tesz azért, hogy ennek mi is ténylegesen a részévé váljunk.
5x5 Filmfesztivál - Fehér tenyér Színészek Hajdu Zoltán Miklós (Dongó Miklós) Kyle Shewfelt (Kyle Manjak) Lukáts Andor (Papa) Gheorghe Dinică (Puma) Oana Pellea (Mama) Orion Radies (Dongó, 10 évesen) Sinkó László (Doktor) Mészáros Tibor (Ippolo) Csisztu Zsuzsa (Riporter) A tíz éves Dongót szülei és keménykezű edzője élsportoló tornásznak szánják. Akárcsak edzőtársainak, ez élete és nappala, teste pedig tele van a fegyelmezéshez "szükséges" kék-zöld foltokkal. Tizenhárom éves korában első kitörési kísérletként megszökik egy nagy bajnokság előtti versenyről. 19 évvel később megérkezik egy modernül felszerelt kanadai edzőközpontba. Tornász gyerekek edzését bízzák rá. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie - a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel. A film érdekessége, hogy a szereplők önmagukat játsszák: Hajdu Zoltán Miklós és Kyle Shewfelt az életben is tornászmester és tanítványa, Shewfelt a 2004-s olimpián talajon aranyérmet nyert.
Rajtuk nehéz is a hitelességet számon kérni, de hasonlóan jól alakítanak az igazi színészek, mint Lukáts Andor, vagy a román gyerekszereplők, és az ugyancsak román származású Gheorghe Dinica, aki a kegyetlenkedő, kétszínű tornászedző szerepében olyan tenyérbemászó, hogy az embernek azonnal elkezd viszketni a fémbetétes Martens bakancsa. Mint előző filmjeinél, ezúttal is elég nagy és nyomasztó szerepet kap a 80-as évek városa a debreceni születésű Hajdunál. Ha Rapülőket akarnék idézni, akkor "lakótelep és szeméthegyek" mindenek előtt, valamint lepukkant tornatermek - ezek idézik meg a legpozitívabb emberi tulajdonságok között számon tartott kitartást, bátorságot és elszántságot. Igen, az emberi akarat nem ismer akadályokat, pláne, ha kisgyerekről van szó. És a bemutatott kisgyerek, kisgyerekek valóban rendelkeztek ezekkel a tulajdonságokkal. A Fehér tenyér egyértelműen a jobban sikerült magyar filmek közé tartozik. De ha eltekintünk a dicséretektől, nem lehet elmenni amellett, hogy a téma még a kihasznált lehetőségeknél is többet kínálhatott volna, a rendezői döntés miatt inkább történethű maradt, és mint ilyen kissé egyhangú is lett.
Dongó így visszatér gyerekkorának edzéstermébe, és lehetőséget teremt a szembenézésre a múltjával. A sportfilmek fináléjának sajátja, a nagy összecsapás a műfaji sémáktól részben eltérő módon valósul meg. A versenyjelenetnek dupla a tétje: nemcsak mester kel birokra tanítványával, hanem Dongó önmagával is. A cirkuszban kamaszkorában kipróbált halálugrás és a világversenyszám kitűnő párhuzamos montázsában (a film vágója Politzer Péter) a gyerek és felnőtt produkciója elszakíthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Sajátos karriertörténet az övé: se nem bukás, se nem megdicsőülés; Dongó sikeres, de nem nyertes hős. Ahogy Hirsch Tibor írja találóan kritikájában: "a nem legyőzött közép-európai öreghalász" története. A helyszíneknek fontos szerepük van a főhős magányának kifejezésében. A magyarországi jelenetek nagy része zárt terekben játszódik: függönnyel leválasztott tornateremben, hogy ne legyen tanúja a testi fenyítésnek, vagy a panellakás szűk, sötét belsőiben, és kint sem jobb a helyzet, a lakótelep kihalt, emberi kommunikációra alkalmatlan tereiben.
Hunyadi Mátyást így csak uralkodása hatodik évében, 1464. március 29-én koronázta királlyá az esztergomi érsek Székesfehérváron, a középkori királyi bazilikában. Ezzel lezárult uralkodásának első szakasza, amelyben a királyi hatalom külső megszilárdítására törekedett. A reformok és a kulturális fejlődés híve volt Ezt követően megfékezte a bárókat, a fontosabb tisztségekbe saját köznemesi és polgári származású híveit ültette, majd kiépítette a központi hatalmat. Megreformálta az államháztartást, tovább fejlesztette az államszervezetet, a hatalmas adóbevételekből zsoldos hadsereget (Fekete sereg) verbuvált. Fontos törekvései közé tartozott a gazdaság felvirágoztatása és értékálló, külföldön is megbecsült pénz kibocsátása. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Hunyadi mátyás testverm exceptionnel. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. 1469. május 13-án Mátyást cseh királlyá is megválasztották. A magyarországi reneszánsz meghonosítója volt.
A király és Aragóniai Beatrix esküvője után az udvari krónikák az új királynét dicsőítették, Szilágyi Erzsébetről említést sem tettek. Mátyás azonban mindig nagy tisztelettel emlékezett meg édesanyjáról, akit királynénak nevezett, noha a feleség folyamatos konfliktusokat generált köztük. Beatrix igényt tartott az addig Erzsébet kezelésében álló királynéi uradalmakra is, az anyakirályné ezért kompromisszumra kényszerült: fia beleegyezésével számos elfekvőséget megtarthatott, közöttük Óbudát is, 1477 után azonban vissza kellett vonulnia oda. Ritkább vendég lett a királyi palotában. Hunyadi Mátyás 1479-re világossá vált, hogy Mátyásnak új feleségétől nem lehet utódja, ezért ebben az évben Corvin Jánost hercegi rangra emelte, 1481-től pedig hivatalosan is utódjának tekintette. Szilágyi Erzsébet 1483-ban halt meg, feltételezhetően 73 évesen. Ki volt Mátyás király testvére? - Kvízkérdések - Történelem - középkor - magyar középkor. Magyarország első asszonyaként sok eredményt ért el. Fiát trónra segítette, majd annak megtartásában is szerepet vállalt. Politikai tevékenységét áldozatkészség jellemezte.
Figyelt kérdés (csak normális válaszokat kérnék, mert az interneten 1 óra amíg kikeresem és mindjárt el kell mennem a géptől) 1/2 anonim válasza: 100% " interneten 1 óra amíg kikeresem " Wtf? Beírni googlebe miért egy óra? Ne hülyéskedjünk már. Öt másodperc alatt megtaláltam a választ, de azért se másolom be ide, hogy megtanuld használni az internetet. 2014. okt. 4. 09:34 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: Azért raboskodott többek közt Prágában is mert miután a Hunyadi Lászlót (Mátyás testvére) politikai gyilkosság miatt kivégezték, közfelháborodás tört ki. Mátyás kivégzése elmaradt, V. László aki a kivégzést elrendelte elmenekült Budáról a foglyul ejtett Mátyással. Prágba ment végső soron. Halála után Podjebrád György fogságába került át és csak váltságdíj fejében engedték el. Röviden ezért. 2015. febr. Hunyadi mátyás testverm rien. 3. 17:29 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Nagy művészetpártolóként sokat tett a kultúra fejlesztéséért, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye volt. A kultúra mecénásaként tovább építtette a budai és visegrádi palotát, támogatta a könyvkiadást, hatalmas könyvtára, több mint 5 ezer kötetes volt, Corvina-kódexeinek egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán. Mátyás 1485. január 29-én megkezdte Bécs ostromát, majd a körülzárt város védői fél évvel később, június 1-jén adták meg magukat, a király ünnepélyesen bevonult a városba. Hunyadi mátyás testverm unique. Hatalmának tetőpontjára érkezett. Bár a főváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. A városban helyreállt az eredeti igazgatási rend, a magyar hivatalnokok csak ellenőrző szerepet láttak el. Mátyás király háromszor nősült, első felesége, Cillei Erzsébet nagyon fiatalon halt meg, a második, a cseh Podjebrád Katalin. Sajnos első gyermekük szülése során komplikációk támadtak, néhány nap múlva a fiatalasszony és az újszülött örökös is meghalt. 1469-ben megismerkedett Edelpeck Borbálával, egy bécsi polgárlánnyal, akit származása miatt nem tudott feleségül venni, ám évekig együtt éltek.
E két leányon kivül Voyknak két János nevü fia volt; az idősb János a kormányó, és az ifjabb János, ki bátyjával az idősebb Jánossal egyszerre szörényi bán volt, és 1441-ben esett el; eltemettetett a gyulafejérvári székesegyházban, hol kő-koporsóján ily fölirat volt olvasható: "Miles Joannes vocatus, frater gubernatorisit junctus coelicis choris anno Dni 1434. de Hunyad; – (ismét) Hic est tumulatus Johannes miles Junior de Huniad vocatus frater eius. " Legmagasabbra emelte a családot idősb János rendkivüli vitézsége, hadvezéri ügyesége, és szeplőtlen jelleme által. Életének, miről Teleki gróf annyi könyvet irt, leirására itt szük volna a tér, és különben is azt minden magyar hazafinak ismerni kell. Itt csak némely chronologiai adatokat kell róla megemlitenünk. Mátyás király halála - Cultura.hu. 1440-ki aug. 9-én testvérével az ijfabb Jánossal, mint szörényi bánok, hűséges szolgálataik, különösen Orsova, Szörény, Miháld, és Győrén várak oltalában tanusitott ügyességök tekintetéből I. Ulászló királytól uj adomány czim alatt kapják Solymos, Berekszó, Nyavalyás és Burján helységeit, melyek eddig az erdélyi vajdasághoz tartoztak, Hunyad – valamint Bosár helységet – Temes vármegyében.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá pallosával, de Hunyadi nem halt meg. A hagyomány szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, V. László ezt azonban nem tette meg, majd parancsára a bakó negyedszerre is lesújtott, ekkor már nem hibázott. Budán temették el. Mátyás 1458-ban kihantoltatta, és Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte ünnepélyesen örök nyugalomra fivérét. Emléktábla Budán, kivégzésének helyszínén – Fotó: Wikipédia Hunyadi László tragikus sorsa mindig is közismert volt és megrendülést váltott ki. Számos művész merített a történtéből. Legismertebb feldolgozása Erkel Ferenc Hunyadi László című operája 1844-ből, amely a magyar zenetörténet jelentős darabja. Emlékét őrzi továbbá Petőfi Sándor A király esküje című ballada, melyet 1848-ban írt. Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola - Névadónk. A magyar képzőművészetben is megörökítették Hunyadi László történetét.
Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja és Madarász Viktor Hunyadi László a ravatalon című híres munkája a Magyar Nemzeti Galériában található. Hunyadi László sírja Gyulafehérvárott – Fotó: Wikipédia Hunyadi László átvitt értelemben nemzetünk elnyomás elleni küzdelmének végzetes és egyben hősies jelképévé vált. Halálának 550. évfordulóján emléktáblát avattak a budai várban, kivégzésének helyszínén. (Berényi Kornélia/Felvidé)