A párizsi Notre Dame gyönyörű, romantikus történet egy régmúlt korról, de aktualitása mégis tagadhatatlan. Akárcsak az életben, itt is mindenki kénytelen eljátszani a rárótt szerepet, de nem mindegy, kinek mi jut. Nem mindegy, ki lesz az szánalomra méltóan csúnya Quasimodo, ki az ellenállhatatlanul szép és jószívű táncoslány, vagyis Esmeralda, s ki Phoebus, a jóképű, szerelmes ifjú. Meglehet, mindez csupán a véletlen műve, de a sors és a szerelem vihara senkit sem kímél: se csúnyát, se szépet, sőt még a legszigorúbb erkölcsöt hirdető papot sem. Victor Hugo regényéből, Disney rajzfilmje alapján, Alan Menken nagyvonalúan lenyűgöző zenéjével egy lendületes, szellemes és magával ragadó musical készült. Notre Dame-i toronyőr és Tosca a 2017-es Szegedi Szabadtérin | Szeged Ma. A látványos effektusokban gazdag jelenetek, a szélsőséges érzelmi kitörések nyomán a nézők úgy érezhetik majd, hogy nemcsak a színpadon, hanem az ő lelkükben is katartikus erővel elevenedik meg a kitartásnak és önfeláldozásnak ez a gyönyörű példázata. Az előadást legelőször Szegedi Szabadtéri Játékok során állítottuk színpadra, majd az évad kezdetétől itt Budapesten, színházunk Nagyszínpadán játszottuk tovább.
A bonyodalmakból csak a hős púpos képes megtalálni a kiutat. Stephen Schwartz, dalszövegíró: Nagyon fontos dolgokkal foglalkozik a darab. Elsősorban azzal, hogy a társadalom hogyan viszonyul a kívülállókhoz, azokhoz, akik mások. Azokhoz a dolgokhoz, amik megijesztenek minket, azokhoz az emberekhez, akiket nem ismerünk, ezért félünk tőlük és kelletlenül gondolkodunk róluk. Szeged notre dame i toronyőr mese 1998ű. Ez egy nagyon is releváns téma manapság, annak tükérben, hogy milyen problémákkal küzdünk jelenleg a világban. Anélkül, hogy túlságosan aktualizálnánk, Victor Hugo karakterei és története nagyon is könnyen szól a ma közönségéhez. A Notre Dame-i toronyőr mindig is a kedvenc munkám volt, de amikor rajzfilmet kellett belőle csinálni, az természetesen azzal járt, hogy mesésebben kellett elmondani a történetet annál, mint ahogyan én szerettem volna. Színpadi verzióban jobban át lehet adni azt az eredeti hangvételt, ahogyan Victor Hugo megírta a regényt és azokat a felnőtteknek szóló témákat is, amiről a könyv szól. Kerényi Miklós Gábor, KERO, rendező: Az előadásunk mottója, alcíme: Ima az emberért.
Az a kérdés ebben a gyönyörű történetben, hogy kiért szól a harang. Az egyenlőkért, a kiszolgáltatottakért, a szerelmesekért? Mindezt nagyon izgalmasan járja körül a darab: gyönyörű szerelmek, súlyos tragédiák és nagyon komoly társadalmi feszültségek elevenednek meg a színpadon. Mindannyiunkat érdekli az a kérdések, hogy ki dönti el, kiből lesz ember vagy szörny, vagyis hogy az előítéleteink hogyan hatnak arra, miként nézünk a másik emberre. Quasimodo torz külseje mögött például nagyon is értékes tulajdonságok rejlenek. Esmeralda egy szegény cigánylány, azonban rendkívül értelmes és energikus, remekül látja a világot. Az egész darab arról szól, hogy mennyire muszáj szeretni és tisztelni a másik embert. Ezen kívül izgalmasan szól a darab arról is, hogy őrült szerelmi vágyaink, hova tudnak elsodorni minket a világban. A Notre Dame-i toronyőr - Színház.org. Veréb Tamás, Quasimodo: Számomra az egyik legnehezebb feladat eddigi pályám során Quasimodo szerepe. Összetett karaktert kell megformálnom, hiszen a mozgása és a beszéde is olyan, ami a sajátomtól teljesen eltér.
Alighogy véget ért az idén 85 éves fesztivál 2016-os programja, máris évadot értékelt a Szabadtéri. Több mint 72 ezren voltak kíváncsiak az előadásokra. A következő nyár műsorát is meghirdették: új bemutatóként jön a Notre Dame-i toronyőr, a Vízkereszt vagy amit akartok és a Tosca. Augusztus 27-én a Tévedések vígjátékával véget ért a Szegedi Szabadtéri Játékok 2016-os, jubileumi évada. Herczeg Tamás igazgató a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: a korábbi években teljesítőképessége csúcsát érte el az idén 85 éves fesztivál. Idén a két helyszínen, a Dóm téri játszóhelyen és az Újszegedi Szabadtéri Színpadon 13 produkciót láthatott 26 előadásban a közönség. Minden műfaj, így az opera, tánc, operett, musical, próza, szimfonikus koncert is képviseltette magát a népszínházi kínálatban, sőt egy újdonság, az újcirkusz is várta az érdeklődőket idén. "Visszaigazolás volt a műsorpolitikánkra, hogy idén minden idők legnagyobb jegyárbevételét sikerült elérnünk" – mondta a számokkal kapcsolatban az igazgató.
Mindent meg kell tenni az FMC-ért, mert a város identitásának egyik alapja. Golda János építész Kötelességem minden olyan platformot támogatni, mely a művészet, különösen a művészet szabadságát támogatja. Török Tamás Számomra, mint a városban születő és a Régi Művésztelepen dolgozó képzőművész számára nagyon fontos az, hogy a kortárs művészet és a Ferenczy Múzeum továbbra is működni tudjon és színvonalas kortárs és a városhoz kötődő klasszikus művészetet mutasson be. A mostani pénzügyi ellehetetlenítéssel nem látom, hogy ez ilyen magas színvonalon megvalósítható lenne. Nagy Barbara DLA képzőművész Művészettörténész vagyok, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársaként dolgoztam évekig. Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem a folyamatnak, amelyben Szentendre múzeumi élete európai színvonalú lett. Úgy érzem, ezt mindenképp meg kell őriznünk. Ez a mi felelősségünk is. Rappai Zsuzsa Ha a művészetről lemondunk, a város identitásáról mondunk le. Magyar Múzeumok - #StopWar - fotókiállítás Ukrajnáért a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. Ez nem szabad megtörténjen! Kérem a városvezetést művészettörténész bevonására, aki szakmai érvekkel tudja bizonyítani, megvilágítani micsoda értékkel rendelkezik Szentendre, és őrizze meg a múzeumot, a gyűjteményt, ennyivel tartozunk Barcsaynak, Kornissnak, Ámosnak, Annának, Kmettynek, Czóbelnek, Bálintnak, Deimnek, Matyófalvinak, Pirknek, Bánátinak, Bánovszkynak, Heintznek, Jegesnek, Onódynak, Pándynak, Paizs Goebelnek, Rozgonyinak, Vajdának, Vajdának, Vajda Júliának akik megalapozták a város hírnevét, a kortárs alkotóknak, a Munkácsy-, Kossuth-, Barcsay-díjasoknak, a fiatal alkotóknak és a művészetbarátoknak.
A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú egyénisége, Czóbel Béla volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. Barcsay Jenő 1977-ben közel kétszáz festményt és grafikát ajándékozott a magyar államnak, és jövőbeli gyűjteményének kiállítására ő maga válogatta ki más közgyűjteményekből kölcsönzendő festményeit. Kmetty János a hazai modernizmus egyik meghatározó képviselője, pályakezdését a nagybányai neósok, a Nyolcak, a francia kubizmus befolyásolta. Az Ámos Imre – Anna Margit művészházaspár életművét bemutató múzeum 1984-ben nyitotta meg kapuit egy 18. századi belvárosi műemlék polgárházban. Vajda Lajos a 20. századi magyar művészet egyik legnagyobb tehetségű, kiemelkedő alakja. Ferenczy múzeum centrum de. A Ferenczy Múzeumi Centrum 110 műtárgyból álló, 1986-ban megnyílt Vajda Lajos-gyűjteménye teljes képed ad az alig 15 év alatt kibontakozó életmű alakulásáról. Az egykori szentendrei fűrészmalom épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye, ahol 1999 júniusában nyílt meg a nagyközönség számára a MűvészetMalom Korniss Dezső és Deim Pál festőművészek ötlete alapján.