Megnyílt szerdán a budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv Információs Pontja a Savoyai-teraszon. A pavilon a lakosság és a turisták folyamatos tájékoztatását egyaránt szolgálja. "Ha cél behozni a turistákat a Vár belső tereibe, növelni a fővárosban a külföldiek vendégéjszakáinak számát, az idegenforgalmi adóbevételeket, ahhoz attrakció és tartalom kell" – hangsúlyozta a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, L. Simon László. Az információs pont egyrészt állandó tartalmakat kínál magyar és angol nyelven a Vár történetéről, a Várkert Bazárról, a Karmelita Kolostorról, a Főőrségi épületről és a Szent István-teremről, amelyet 2018-ban szeretnének átadni. Másrészt a monitorokon különböző információkkal, például a tartalmával, ismert művészek, közéleti emberek, az itt élők közreműködésével készült kisfilmekkel bemutatja, mit jelent a Vár, illetve annak megújulása. A pavilon közepén található egy makett, amelyen folyamatosan lehet majd látni, hogy az egyes helyeken éppen mi történik a munkálatok során.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. január 30. szerda 06:24 Újabb világháborús romok, illetve a kommunista rendszerben lerombolt épületek születhetnek újjá a budai Várban. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet. A Dísz tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet. – Folytatódik a budai Vár felújítása, a cél, hogy a világháborúban és a kommunizmusban lerombolt épületeket helyreállítsák, így a korábbi Külügyminisztériumot – de a tárca nem költözik oda –, valamint részben az egykori főparancsnokságot is. Újjáépítik továbbá a Teleki-kastélyt és istállóépületét – számolt be a kormány döntéséről a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a Dísz tér palota felé eső részének teljes újjászületését és a Szent György téri rommező megszüntetését ígéri a kormány a Nemzeti Hauszmann-terv részeként.
L. Simon László emlékezett, emlékeztetett és ígért. Adja Isten, hogy be tudja tartani ígéreteit. Mindnyájan azt kell, hogy érezzük, amit L. Simon László mondott: "Közünk van hozzá, felelősek vagyunk érte", mert ahogy Zoboki Gábor fogalmazott: "A Budai Vár és a Hősök tere szerves egység, nem egy halálos csók, hanem a megtermékenyítő csók. "
A második világháború pusztításai után hozzáértő építészek, művészettörténészek foglalkoztak a Vár újjáépítésével, és azokon a helyeken, ahol lehetett, megfelelő arányban helyreállították az épületeket. A rekonstrukciós munkák közül Csomay kiemelte az éppen eredeti formájába visszaépülő Pénzügyminisztérium Rados Jenő által tervezett műemléki helyreállítását, aminek befejezése után az újonnan létrejött struktúra belesimult a tér arányába – és nem akart versengeni a Mátyás-templommal –, de dícsérte a Királyi Palota kupolájának új formában való visszaépítését, illetve az egész palotaszárny kulturális célokra való átadását is. A Szent György téri romok eltüntetésére az elmúlt évtizedekben kiírt építészeti tervpályázatok felett az építésznő nem tör pálcát, de úgy gondolja, hogy mindenki számára egyértelmű volt: a területen kulturális és turisztikai hasznosításnak kell megvalósulnia. A megszülető irodaterületekre érkező dolgozók, illetve az ügyfelek miatt jókora közlekedési terhet a Várnegyedre nyomó, óriási összegeket felemésztő terv szerinte ezért mindennek ellentmond, ami az építész szakma lényege.
L. Simon László kitért a 2017-es költségvetés keretében elvégezni kívánt beruházásokra is. Forrást szeretnének többek között az E és az F épület közötti nyaktag, azaz a déli összekötő rekonstrukciójára, az itteni közlekedési útvonal kialakítására, a Budapesti Történeti Múzeum gépészetének felújítására és áthelyezésére, az F épület homlokzati rekonstrukciójára, nyílászáróinak cseréjére és tetőrekonstrukciójára, valamint a déli kert, a gyilokjáró és a Buzogány-torony felújítására és látogathatóvá tételére. Nincs szó arról, hogy meg nem valósult hauszmanni terveket szeretnének felépíteni, nem is tudni ilyen tervekről - hangsúlyozta az államtitkár, hozzáfűzve: a szocializmus idején épített, ebben a formájában a középkorban sosem létezett Buzogány-tornyot ugyanakkor meghagyják mai formájában, mert a budapestiek mára megkedvelték. Elmondása szerint a palota rekonstrukcióját azért az F épülettel kezdik, mert ott nem valósult meg a 2. világháború után olyan súlyos átépítés, mint az A épület esetében, így gyorsan látványos eredmény érhető el, és nem kell hozzá kiköltöztetni az Országos Széchényi Könyvtárat sem.
Szervezetten és tervezetten épült le a korábbi rendszer, mára nagyrészt BEFOLYÁSUKAT VESZTETT minisztériumi OSZTÁLYOKKÁ ZSUGORODTAK A NAGY MÚLTÚ INTÉZMÉNYEK. Ahhoz, hogy rendszerében lássuk a ma is zajló folyamatokat, ahol mezei kormányhatározatok döntenek évszázadokra kiható kérdésekben, fontos kicsit elmerülnünk az előzményekben. A XIX. századi gondolkodás kiemelt kérdésként kezelte a területet; a Műemlékek Országos Bizottsága látta el az örökségvédelem feladatait, ami napjainkig meghatározza műemlékeink ma ismert alakját. A szocializmus a középkorban látta a megoldást, így szívesen pusztított minden, háromszáz évnél fiatalabb épületet, a rendszerváltást követően az első igazán jelentős mérföldkő az 1997-es műemlékvédelmi törvény volt, ennek megkoronázása pedig a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről. 1997-ben az akkor negyvenéves Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséget (OMF) számos önálló intézet váltotta fel. Egyrészt létrejött az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH), mellette pedig az állami vagyon kezelésére a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) és pluszban az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK).
Tudjon meg többet a gyönyörű Magyar Pavilonról! A Közel-Kelet első EXPO-ja több szempontból is rendkívülinek ígérkezik. Az egy év halasztásra kényszerült világkiállítás a Lehetőség, a Fenntarthatóság és a Mobilitás jegyében invitálja felejthetetlen utazásra látogatóit 2021. októberétől. A "hullámzó" falécekkel díszített, letisztult organikus Magyar Pavilon a Mobilitás altémájának szekciójában tündökölhet majd szépségével. Dubai expo magyar pavilion hotel. Különleges tervezés A közel 2000 négyzetméteres Magyar Pavilon anyagában, megépítésében és megjelenésében egyaránt kivételes építmény. A makoveczi szellemiségű pavilon tervezője az Ybl Miklós-díjas építész Csernyus Lőrincz, aki Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa volt. A belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból álló kettős rétegű faszerkezetű épület a járványhelyzet ellenére az ütemterv szerint épül szigorú biztonsági előírások betartása mellett. Az épület akár több száz tonnás szerkezeti elemeit a világ egyik legnagyobb teherszállító repülőgépével szállították Dubaiba.
A Magyar Pavilon tervezési és kivitelezési munkálatai az ütemterv szerint haladnak, a szükséges engedélyezési folyamat befejeződött. A világkiállítás helyszínén már folynak az alapozási munkák, így a szállítmány megérkezését követően azonnal elkezdődik a szerkezet felállítása – áll a közleményben. MTI
Ezt ajánljuk önnek.
Aqua Roots of Hungary – videó A látványos felvételekkel létrehozott videóban az Aqua Roots of Hungary fontos elemei láthatók: a Magyarország páratlan vízkincseit bemutató tudás- és élményalapú interaktív kiállítás, valamint a tradicionális, újragondolt magyar fogásokat kínáló étterem. Megjelenik továbbá az AquaBar, ahol különleges magyar ásványvizeket kóstolhatók, illetve a shop, amelyben magyar kézműves termékeket vásárolhatnak a látogatók.
Magyar siker Dubajban
Az Emirátusok egyetlen gyöngyfarmja nem mindennapi látnivaló.
Elkészült az októberben kezdődő dubaji világkiállítás magyar pavilonjának szerkezete, az épület tetején az építők a hagyományoknak megfelelően bokrétát helyeztek el. Csernyus Lőrinc vezető építész, a pavilon tervezője az ünnepségen az ifjúkor végéhez, a felnőtté válás kezdetéhez hasonlította a bokrétaünnepet, ami azt jelzi, hogy az épület elérte legmagasabb pontját, "már nem nő tovább" – tudósít az MTI. A pavilon tematikája a vízre épül, amiben Magyarország gazdag, a vizet mutatja be víz használata nélkül – magyarázta az építész. A szakember elmondása szerint őt magát is meglepte, hogy Dubajban a fa szinte teljesen ismeretlen mint építőanyag, ezért a szerkezetet Magyarországon már egyszer – főpróbaként – összeszerelték. Dubajban a fa különleges építőanyagnak számít Fotó: Facebook Takács Szabolcs, a dubaji expó miniszteri biztosa kijelentette, hogy a bokrétaünneppel azok előtt hajtanak fejet, akiknek olyan speciális tudásuk van, amely nélkül ez a pavilon nem jöhetett volna létre. Dubai expo magyar pavilon. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a kormány számára fontos a Makovecz-örökség ápolása, amely egyedi a világon, és a sevillai expó egyik leglátványosabb épülete a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilon volt.