Sem a telepek építését nem sikerült leállítani Ciszjordániában illetve Jeruzsálem körül, sem a hazatérés jogát nem sikerült kiharcolni. Ellentétben azzal a képpel, melyet a Fatáhról a magyar sajtó megrajzolt, a valóság az, hogy a Hamász és a szélsőséges iszlamisták felemelkedésében döntő szerepet játszott a Fatáh impotenciája Izraellel szemben. Éghajlat : Jeruzsálem, , Izrael Palesztina. 2011-ben, hogy a maradék tekintélyét megőrizze, Abbász egyoldalúan kérte Palesztina felvételét az ENSZ-be. Az egységkormány létrejötte is ennek tudható be: a Fatáhnak ugyanolyan érdeke volt felvenni a Hamászt a kormányba, mint a minden oldalról megszorongatott terrorszervezetnek belemenni a politikai alkuba. A Fatáh minden egyes diplomáciai kudarca ugyanis csak növeli a szélsőségesek "nincs értelme tárgyalni, mert a zsidók semmit sem tartanak be" szlogenje alatt gyűlő népes táborát. Az egységkormányban legalább belülről tudják kezelni ezt a problémát, anélkül, hogy további támogatókat veszítenének. Annak az esélye azonban, hogy a Fatah is vissza fog térni a fegyveres harcokhoz igen jelentős: ha diplomáciával nem tudnak eredményt felmutatni, robbantaniuk kell, hogy jelezzék a támogatóik és a palesztinok felé, hogy valóban az ő érdekeiket képviselik.
Palesztina térképe nagyítható és böngészhető. Palesztina a Közel-Keleten, Izraelben fekszik. Két nem összefüggő területből áll, a Gázai övezetből nyugaton a Földközi-tenger partján, és keleten Ciszjordániából, Jordánia nyugati határánál. Palesztina időjárás térképe … időjárás előrejelzéssel, mely bal lent indítható, vagy az egyes városokra kattintva látható. Israel palestine térkép . A térkép jobb felső sarkában található menüben válthatunk más nézetre, többek között páratartalom, CO² és por tömeg értékeket is megtekinthetünk. → Adatok Palesztináról → Fényképek Palesztináról → Izrael térképe
A palesztinok ugyanis egy évtizeden belül többen lesznek, mint az izraeliek, a többségi arab társadalom pedig vagy bosszúból vagy kulturális indíttatásból (v. ö. kultúrák harca) egészen biztosan az alapjaitól számolná fel mindazt, ami Izraelt a "zsidó államá" teszi. Ezer év üldöztetése és rengeteg megvívott háború után a zsidóság egészen biztosan nem hagyná, hogy kisebbséggé váljon egy olyan kultúrában, melyet ellenségesnek és idegennek tekint. Az egy államos megoldást az is ellehetetleníti, hogy Izrael állam létrejöttétől kezdve körülbelül hétmillió palesztin él az országhatárokon kívül, megfosztva a hazatérés jogától. Ha ezek a palesztinok mind hazatérnének, Izrael zsidósága azt venné észre, hogy egyik napról a másikra került kisebbségbe a saját államában. Izrael - Térképek. A két államos megoldás Ez azt jelentené, hogy mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak saját államuk lehetne. Ez az elképzelés a leginkább támogatott, a politikai elemzők szerint ez hozhatna tartós békét a két nemzet között. Csakhogy a jelenlegi politikai helyzetben ez az elképzelés gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tűnik.
Hruscsov és Kennedy fellépése kellett a tragédia elkerüléséhez 2019. 11. 17. 20:00 1962. október 22-én robbant ki a kubai rakétaválság. John F. Kennedy akkori amerikai elnök követelte a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában lévő rakétatámaszpontjait és szállítsa el az oda telepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat, s Kubát tengeri blokád alá vonta. A hidegháború talán legfeszültebb időszaka volt és hajszálnyira állt a világ egy nukleáris háborútól. 1959-ben a jogász végzettségű Fidel Castro vezette kommunista forradalom elsöpörte az Amerikai Egyesült Államok által támogatott addigi diktátort, Fulgencio Batistát és kormányát. Dwight D. Eisenhower, az USA 34. elnöke nemsokára megkezdte a CIA segítségével a kubai emigránsok kiképzését, hogy megdöntsék Castro kormányát. Szabotázsakciókat és kisebb légitámadásokat hajtottak végre Kuba ellen, amelyekben amerikai pilóták is részt vettek. Utódja Kennedy elnök egy kubai emigránsokból álló egységet küldött a Disznó-öbölbe, hogy fegyveres felkelést robbantsanak ki, de a partraszállási kísérlet kudarcot vallott.
[1] A szovjetek az amerikai előretörés és fokozott fegyverkezés ellensúlyozására döntöttek 1962 szeptemberében arról, hogy rakétákat telepítenek az USA -tól alig néhány kilométerre fekvő Kuba szigetére. Élelmiszer szállítmányoknak álcázott hajóik a "testvéri segítségnyújtás" keretében (Maskirovka hadművelet) titokban az újonnan kifejlesztett középhatótávú rakéták és kilövőállások alkatrészeit szállították a szigetre, ahol elindult kilenc rakétabázis építése. Ha a bázisok felépülnek, a két szuperhatalom erőviszonyai kiegyenlítődtek volna, sőt, a rakétatelepítés akár a szovjetek felé billenthette volna a mérleg nyelvét. 1962 nyarán a CIA fokozottan figyelte Kubát, miután értesültek róla, hogy Fidel Castro testvére, Raul, az akkori védelmi miniszter váratlanul Moszkvába utazott. Augusztus végén az amerikai hírszerzés igazolta a korábbi gyanút, hogy a szovjetek fegyvereket szállítanak Kubába. A hírszerzők és a kubai emigránsok szovjet harci repülőket és légvédelmi állásokat láttak a szigeten, légi felderítők pedig olyan építkezéseket észleltek, amelyek akár készülő rakétaállások is lehettek.
2004. október 27. 11:00 É. Erdei András A Szovjetunió 1962-ben rakéta-telepítésbe fogott Kubában, az alig pár hónapja hivatalba lépett Kennedy szorult helyzetbe került. Szovjet terjeszkedés, amerikai dilemma Hruscsov, miután elemezte a Disznó-öbölben történteket, arra a következtetésre jutott, hogy John Fitzgerald Kennedy fiatal kora miatt még nem rendelkezik kellő tapasztalattal a diplomácia világában, ezért feszült, és kiélezett helyzetben könnyű lesz befolyásolni. Nem véletlen, hogy az 1960-as elnökválasztás idején Kennedynek `szurkolt`. Richard Nixont egyébként is a pentagoni héják mccarthysta barátjának tartotta. A bécsi csúcstalálkozón, 1961. júniusában, személyesen is találkozott a két vezető. Kennedy meglehetősen alárendelt szerepet játszott a megbeszélések alkalmával, s ez újabb megerősítést jelentett Hruscsovnak, hogy helyesen térképezte fel ellenfele személyiségét. Természetesen ennyi azért még nem lenne elengedő, hogy megértsük, miért kezdett bele Hruscsov a kubai rakétabázisok telepítésének őrületes tervébe.
Ön úgy véli, hogy joga van biztonságot követelni saját országának és követelni azoknak a fegyvereknek az eltávolítását, melyeket Ön támadónak nevez. Ugyanakkor Ön nem ismeri el a mi jogunkat erre. " (Hruscsov üzenete Kennedynek 1962. október 26. ) Alig lélegzett fel a világ a berlini válság után, máris szembe kellett néznie a második világháború utáni korszak legnagyobb válságával, a harmadik világháború kitörésével fenyegető kubai (karibi) rakétaválsággal. A kubai-szovjet titkos tárgyalások eredményeként a szigetország megvédésére és az amerikai stratégiai fölény ellensúlyozására 1962 nyarától bombázókat és közép-hatósugarú nukleáris ballisztikus rakétákat telepítettek Kubába. Az elterelő manőverek miatt csak októberben vált egyértelművé Kennedy számára, hogy nem védelmi, hanem támadó fegyverzetet helyeztek el országától alig 150 kilométerre, 7-8 perc repülési időre. Tanácsadói közül a "héják" (a militánsabb, a fegyverek szavában jobban bízó, keményvonalasok publicisztikai elnevezése az Egyesült Államokban) azt javasolták, hogy az amerikai légierő bombázza szét a még készülőben lévő objektumokat, míg a "galambok" (a megegyezést, a kompromisszumot kereső, nagyobb szociális érzékenységű csoport tagjai) a tárgyalásokat javasolták.