Szintén egyedi elem a Vörös-tornyot délkeletről övező ötszögű, kazamatás bástya, vagyis "párkány". Építészeti és történelmi szempontból is érdekes a Sub Rosa, vagyis a kerek erkélyszoba, amelyben állítólag a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői találkoztak. A helyiség mennyezetét rózsák díszítik, innen kapta a nevét: "Sub Rosa" annyit tesz, "a rózsa alatt"; de egy időben a titkosság szinonimájaként is használták. A Sárospataki vártemplom északi fala egyben a vár védőfala; a monumentális építményt szintén érdemes megtekinteni, ugyanis Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemplomaként kívül-belül egyedülálló látvánnyal kecsegtet. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található az épületben; többféle kiállítást is berendeztek a falak között. A látogatók megismerhetik a Rákócziak korát, a hegyaljai szőlészetet és borászatot, idegenvezetővel bejárhatják a Vörös-tornyot, és benézhetnek egy igazi reneszánsz konyhába is. Ami igazi különlegességnek számít, az a 2014-ben megnyitott ágyúöntő műhely, amit még I. Sárospataki rákóczi vár kép. Rákóczi György alapított.
Az 1640-es évektől újabb szárnyakkal és épületrészekkel bővült a vár, megépült a déli Lorántffy szárny- és loggia, valamint az ágyúterasz is. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja az épületegyüttes, bár ekkor már a császári katonaság megszállása alatt állt. Zrínyi Ilona és Thököly Imre többször időzik Patakon, ami az 1697-es hegyaljai felkelés meghatározó pontja volt. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. A harcok vége felé itt tartották az 1708-as országgyűlést is, ahol örökös szabadságot ígértek a végig kitartó katonáknak. Hercegi birtok A szabadságharc leverése után a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek kezébe vándorolt a birtok, ez alatt nyerte el barokk, később romantikus és eklektikus formavilágát, díszítőelemeit, minek ellenére mai napig nem vesztette el meghatározó reneszánsz jellegét. A XIX. század végén a Windischgratz -eké a vár. A II. világháború után a magyar állam tulajdona lesz.
Az erőd része a Vörös torony a mai napig fennáll és látogatható. A koronaőr nem tudta befejezni halála előtt a várat, így utóda, Perényi Gábor országbíró készíttette el a a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a "párkányt" is. 1573-ban a Dobó családhoz, majd 1605-ben a Bocskai dinasztiához került a birtok. Alig 3 évvel később, 1608-ban Lorántffy Mihály lányai tulajdonába szállt a vár, mint örökség. Így került 1616-ban I. Rákóczi György kezébe, aki hozományként kapta a Lorántffy Zsuzsannával kötött házasságuk után. Sárospatak - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF. Az épület fénykorát a Rákócziak alatt élte a 17. században, hiszen itt volt a család udvartartása is. A török idők szerencsére megkímélték a várat, inkább a kuruc mozgalmak idején volt nagyobb csatázás. Itt tartották a híres jobbágy felszabadító országgyűlést (1708) a Rákóczi szabadságharc ideje alatt, mely egyben a katonáskodó jobbágyok helyzetén szeretett volna javítani. A Sárospataki vár számos kiállítással kedvez az ide érkezőknek. A lehetőségek tárháza végtelen és mindenki meg tudja találni a kedvére valót.
Ám ekkor már állt az az épületegyüttes, amit ma ismerünk. A Bodrogköz szegélyén, a Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki vár. Akkori birtokosa, Perényi Péter építtette 1534-1537 között, ezalatt az idő alatt nyerte el formáját a mai várkastély és erődítményei. Sárospatak rákóczi vár. Perényi bástyás várfalövvel vétette körül a középkori városközpontot és a külső vár délkeleti részében alakította ki új rezidenciáját, a belső várat. 1540-ben kezdtek hozzá a belső vár keleti részén a palotaszárny építéséhez, amely Perényi Péter fia, Gábor idején 1563-ban fejeződött be. Feltehetően Perényi Gábor birtoklása idején, 1567-ben készült el a tornyot kívülről övező elővédbástya, a "párkány" is. Az együttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. (A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. ) Ezután a vár 1573-ig kamarai kezelésben állott, majd a Dobó és a Lorántffy család tulajdonába került.
Kedvezmények: 6 éves korig, valamint 70 éves kor felett ingyenes fogyatékkal élőknek és egy fő kísérőnek ingyenes pedagógusoknak ingyenes Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Nappi jegy: 5000 / 2500 Ft Vörös-torony: 1300 / 650 Ft Rákóczi kiállítás: 1000 / 500 Ft Ágyúöntő műhely: 1000 / 500 Ft Olaszbástya kazamata: 500 / 250 Ft 6 év alatt, 70 év felett a belépés ingyenes! Sárospatak, a város Sárospatak, vagy ahogy csak a helyiek hívják "Patak" egy kis kincs Zemplénben. Báját a Bodrog adja, ami a város látképének legmeghatározóbb eleme. A folyó mintegy 65 km hosszúságával nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákián is átfolyik. "Sáros" nevét a Bodva és a Ronyva köz elterülő városnév után kapta, míg a patak a folyóra utal. Napjainkra rangos iskolavárosként tartják számon, ám többen gazdag történelmi múltja miatt keresik fel. Sárospataki vár – Wikipédia. A Rákóczi-szabadságharc idején nem hol a kurucok, hol a labancok birtokolták egészen 1708-ig, amikor is az utolsó kuruc országgyűlést tartották itt. A helyiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy szerepet vállaltak. Látnivalók a környéken Sárazsadány Sárospataki vártól: 10 km Az egykor népes, 3 településből kialakult faluban ma már csupán pár százan laknak.
2021. szept 2. 20:47 Kari meglepő őszinteséggel mesélt magánéletéről Kari, akit Szecsődi Károlyként ismertük meg a Megasztárban, ma nőként él. Szecsődi Károly egy alig tizenöt éves fiú volt amikor – a Megasztár című műsornak köszönhetően – megismerhette őt az egész ország. Azóta azonban nagyot fordult vele a világ. Osváth Zsoltnak adott interjújában most őszintén beszélt élete legnehezebb időszakairól, olyan dolgokat is bevallva, amelyeket talán még sosem hallhattunk vele kapcsolatban. ( A legfrissebb hírek itt) Az előadó elsőként arról mesélt, hogyan kezelte őt a Megasztár stábja akkor, amikor még ő maga sem volt biztos a saját érzéseiben. "Gyerek voltam, 15 és fél éves. Akkor ebben még semmilyen tudatos dolog nem volt. Abszolút egy normális tinédzserként kezeltek. Abban a stábban, abban a szériában mindenki nagyon kedves, barátságos és segítőkész volt, nem éreztem soha, hogy engem másként kezelnének. A kisebbeket, mint anno volt ugye Lüszi, Hien, mi voltunk a picik, ránk sokkal jobban odafigyeltek, mivel még gyerekek voltunk, de amúgy semmi extra nem volt ebben. "
- Neki köszönhetem, hogy énekes lettem. Az ő dalai inspiráltak, és ez a mai napig így van - tette hozzá Szecsődi Károly.
október 12, 2021 október 13, 2021 0 0 Szecsődi Károly Péter zenész családban született és már nagyon korán kiderült mekkora tehetsége van a zenéhez. Számos szerepet kapott színházakban, fellépéseken, az igazi sikert azonban 2008-ban a Megasztár 4 hozta meg a számára. A tehetséges énekes egészen sokáig menetelt a döntőben, és úgy tűnt, hogy műsor után is meg tudja állni a helyét a popszakmában. Ez azonban nem így alakult, ma már szinte alig hallani Karcsi nevét. Ennek egyik oka, hogy már nem is így hívják, ugyanis 2012-ben nemátalakító műtéteken esett keresztül, és Kari néven folytatta pályafutását. Karinak noha vannak azért fellépései, de már közel sem ér el annyi embert, mint anno a Megasztár alatt és után. forrás
125 videó - 2008 A Megasztár a TV2 magyar kereskedelmi televíziós csatorna eredeti tehetségkutató műsora. Formátuma 2008 óta a Star Academyére hasonlít, míg 2003–2006 között az ITV1 brit tévécsatorna Pop Idol című műsoráéhoz. Országos felhívást, majd válogatást követően a döntőbe jutott előadók közül a nézők és a zsűri együtt választják ki az "Év hangját", akit lemezszerződéssel és értékes nyereményekkel jutalmaznak. Az első széria 2003-ban, a második 2004-ben, a harmadik 2005-ben, a negyedik 2008-ban, az ötödik pedig 2010-ben, a hatodik 2012-ben indult. A műsor stábja, zsűrije, kreatívja rendszeresen változott, ám a férfi műsorvezető Till Attila maradt.
"Az erotikus munka felé hajlok sajnos vagy nem sajnos. Azért is mondom ezt el, mert rajtam kívül talán soha nem mondta el senki. Sem közönség nem vállalta föl, csak ilyen szűk baráti közösségben, ami nem biztos, hogy baj, de ezt is szeretném azoknak az embereknek üzenni akik annak idején rám ilyet, olyat, amolyat mondtak, meg mindennek lehordtak. Nem fogok senkit sem megnevezni, meg nem akarok senkiről beszélni, de tényleg azt gondolom, amit velem tettek elég sokan, meg ez az ország, amilyen helyzetbe hozott... Tényleg lehetne más út is, meg lehetett volna, meg most is lehetne, de borzasztó nehéz transzszexuálisként élni. Itthon pláne, de én most sajnos abban a helyzetben vagyok, hogy a könnyebbik út volt csak és kizárólag nekem a választási lehetőségem. Belátom, hogy ez a könnyebbik út, nem fogom azt mondani, hogy nekem más választásom nem volt. Viszont azt hozzáteszem, hogy nagyon sokat próbálkoztam, vért izzadtam, én elmentem pultosnak dolgozni, elmentem akárhova, és mindig az jött velem szembe, hogy 'figyu, már a vendégek mondták, hogy te az izé vagy és ez így annyira nem jó... ' Valami mindig volt és amikor azt éreztem, hogy már semmi lehetőségem nincs, nem tudom mit csináljak, viszont éhen halni nem akarok, akkor úgy voltam vele, hogy egy ismerősöm által kimegyek külföldre.