A Dunakanyar legszebb Árpád-kori temploma A Börzsöny nyugati szélén fekvő, nagymúltú, egykori bányaváros, Nagybörzsöny határában áll hazánk egyik legszebb épen maradt román stílusú, Árpád-kori temploma, a Szent István-templom. A kőkerítéssel körülvett ódon hangulatú épület a magyar építészettörténet egyik gyöngyszeme. A templom története A ma már csak pár száz lakosú, álmos kis település a középkorban nagy jelentőséggel bírt, köszönhetően vas-, réz-, és aranybányáinak. Az 1439-ben már bányavárosi rangra emelkedett Nagybörzsönybe szász bányászokat telepítettek be, az aranykor a török hódoltságig tartott, de a bányák csak a XVIII. század közepén merültek ki. A falu négy templommal is büszkélkedhet. A legrégebbi a község nyugati szélén épült Szent István-templom. A kicsiny épületet a falu magyar lakosai építették a XIII. században, kőkerítéssel csak később 1632-ben vették körül. A hajdanán plébániatemplomként szolgáló épülettől a német telepesek által használt ún. Bányásztemplom fokozatosan átvette az egyházi szolgálatot, így a XVII.
A kereszténységgel kapcsolatban megemlítette, hogy Szent István és utódai súlyos döntést meghozva, az ősi hitet feláldozva a nyugati kereszténységhez csatlakoztak, ami helyes döntésnek bizonyult. A régészetről szólva kijelentette: a kiállított tárgyak többsége a földből került elő, vagyis kiváló szakemberek találták meg a tárgyakat, akiket a jövőben is meg kell becsülni, a jogszabályi keretek alakításával segíteni kell a munkájukat. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta, hogy több mint 100 éve dédelgetett álmot tudtak megvalósítani kellő alázattal, sok munkával és jó együttműködéssel. Történelmi léptékűnek nevezte a kiállítást, mert az a magyarságról, az értékekről, a példaképekről szól. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum főépületét, a műemléki védettség alatt álló egykori rendház épületét 1756-ban építették, sokáig ennek megfelelően is használták és csak 1980-ban kapta meg a múzeum a barokk stílusú épületet. A csaknem háromezer négyzetméteres épület egykori gazdasági udvarának részbeni beépítésével bővült mintegy 620 négyzetméterrel, ebben az új szárnyban alakították ki a fogadóteret és a kiszolgáló helyiségeket, míg az eredeti épületrészekben szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú kiállítóterek jöttek létre.
A városvezető szólt arról is, hogy a tárlaton több mint tíz országból csaknem 700 műtárgy látható, amelyek "soha nem voltak így egyben és lehet, hogy soha többé nem is lesznek". Cser-Palkovics András megemlítette, hogy a projektre kapott támogatás tartalékkerete megmaradt, azt a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részbeni megújítására, vagyis a kultúrára fordítanák, s erről már tárgyalnak a kormánnyal. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 18. századi múzeumépületet új köntösbe öltöztették, 21. századi légtechnikát és biztonsági rendszert kapott, és gyakorlatilag bármilyen kiállítás megvalósítható, ami befér a két szinten lévő 17 kiállítóterem mintegy 1800 négyzetméterére. L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója szerint a kiállítás Szent István és az Árpád-dinasztia művének, a keresztény kultúrának és a régészet munkájának dicséretéről szól. Kiemelte, hogy az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyarok itt lehetnek Európában, miközben ezer év alatt a kontinens a népek temetője volt, vagy bizonyos népek a mai napig nem tudták kivívni önálló államiságukat.
2000-ben nyilvánította az országgyűlés február 25. -ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. A Szent István Általános Iskola idén emlékfalat állított tiszteletükre, és pénteken néma főhajtással, virággal és mécsesekkel emlékeztek meg a diákok. "2000. június 16-én nyilvánította az országgyűlés a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjává február 25-ét. Ez a nap az 1947-ben elhurcolt, munkatáborba és börtönbe zárt Kovács Béla nevéhez kötődik, aki a Kisgazdapárt főtitkára volt. 9 évet töltött kínzásban, majd mindössze 51 évesen halt meg. Az ő története az emléknap kiindulási pontja és ezen a napon mindenkire, mindenkiről megemlékeznek, aki a kommunista diktatúra áldozatává vált. Nagyon sokan haltak meg munkatáborokban, börtönökben, családok szakadtak szét" – ismertette lapunkkal Béresné Kotymán Erzsébet, történelem szakos tanár. A Szent István Iskola pedagógusa elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy a diákok megismerjék ezt a korszakot is, és bár távoli nekik ez a történelmi időszak, az ő életük részét is képezi, és még tudnak olyanokkal beszélgetni, akiknek vannak emlékei, történetei ebből a sötét időszakból.
A Szent István - bazilika a város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma. 1905-ben készült el, 54 évnyi tervezés után. Magassága a Parlamenthez hasonlóan 96 méter, mellyel Budapest legmagasabb épülete. Befogadó képessége 8000 fő. Belsejét gazdag dekorációk díszítik, hatalmas ablakai fényt és méltóságot árasztanak. A katolikus templomot Szent Istvánról, az ország első keresztény királyáról nevezték el, akinek mumifikált jobb kezét, a Szent Jobbot ma a bazilika főhajójában ereklyeként őrzik. A templom zenei élete jelentős, orgonakoncerteket és hangversenyeket is gyakran szerveznek itt. Tipp: A kupolába azoknak is érdemes ellátogatni, akiket a klasszikus koncertek nem hoznak lázba, mert innen, a bazilika tetejéről káprázatos látványban lesz részük. Míg az egyik toronylift az épület tetejére, a másik a kincstárba visz. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
Rusvai Miklós a Szputnyik V oltás kapcsán elmondta, hogy az alkoholfogyasztási tilalom immunológiai szempontból nem indokolt a vakcina beadása után. Szintén nem indokolt az AstraZeneca oltás után vérhígítókat szedni, ha csak ezt az orvos konkrétan nem ajánlja a betegnek. Astrazeneca oltás utac.com. A víruskutató elmondta, hogy sokan artériás vérhígítókat kezdenek el szedni az oltás után, például aszpirin készítményeket, holott az eddigi vérrögképződések – amikben egyébként az AstraZeneca védőoltás szerepe nem bizonyított – vénás vérrögképződésre utalnak, amire ezek a készítmények nem hatnak. Rusvai Miklós szerint szakmailag indokolt lehet azok esetében egy harmadik oltás adása, akiknek a szervezetében nem lehet kimutatni a megfelelő ellenanyagszintet. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a három szintű immunitásból, a nyálkahártya, a sejtes és az antitestes immunitásból csak az antitestes immunitást tudják könnyen mérni. Ha ez alacsony, attól még a másik két típusú védelem hatékony lehet. A címlapfotó illusztráció.
A napokban több hír is megjelent arról, hogy a Magyaroszágon AstraZeneca-vakcinával oltottak között is előfordultak trombózisos esetek. Biztonságos és hatásos az AstraZeneca után beadott Pfizer oltás | hirado.hu. Legutóbb a ma két olyan nő beszámolóját közölte, akik április 6-án kapták meg a vakcina első adagját, ami után pár nappal mindketten mélyvénás trombózissal kerültek kórházba. A gyártó lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmaz: "Konkrét esetekkel kapcsolatban részletes orvosi információk hiányában nem áll módunkban nyilatkozni. Kérjük az érintetteket, hogy minden esetben tegyék meg a mellékhatásokkal kapcsolatos bejelentést a hatóság vagy vállalatunk elérhetőségein, melyet követően minden egyes eset részletesen kivizsgálásra kerül" Általánosságban azonban fontosnak tartják megjegyezni, hogy az utóbbi hetekben több esetben jelentek meg a hazai sajtóban olyan beszámolók, melyek az AstraZeneca COVID vakcinával összefüggésben említettek trombózisos (vérrögösödéssel járó) eseteket. A véralvadási zavarokkal kapcsolatosan több nemzetközi és nemzeti hatóság is mélyreható és részletes vizsgálatot folytatott, ezért fontosnak tartják, hogy a megállapítások egyértelműek legyenek.
Ezek nem olyan tünetek, amelyeket súlyosnak tekinthetnénk " – összegezte a tapasztalatokat. Egy korábbi angol tanulmány előzetes eredményei azt mutatták, hogy akik először Pfizert, majd AstraZenecát kaptak, valamint akik ugyanezeket, de fordított sorrendben, valamivel nagyobb valószínűséggel számoltak be enyhe vagy közepes tünetekről – köztük fejfájásról és hidegrázásról –, mintha ugyanabból a vakcinából kapták volna mindkét dózist. Az immunválaszról szóló adatok a következő hónapokban várhatók. AstraZeneca oltás után keletkezett vérrög két magyar nő szervezetében. A spanyol vizsgálatot azért indították, hogy megtudják, mi lehet a legjobb eljárás, miután az AstraZeneca vakcinájának felhasználását a 60 év felettiekre korlátozták a fiatalabb embereknél felmerülő igen ritka mellékhatás, a vérrögképződés miatt. A korlátozás miatt bizonytalanság alakult ki, hogy azok a fiatalabbak, akik már kaptak egy dózis AstraZenecát, felvehetnek-e még egy adag oltást egyáltalán. " A mai eredmények alapján támogatható az első AstraZenecát kapó emberek második oltása, de a döntés nem a kutatókon áll " – közölte Jesus Antonio Frias, a III.
Emlékeztetnek arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicine Agency, EMA) gyógyszerbiztonsági felügyelő bizottsága a vizsgálat során megállapította, hogy nem mutatható ki az AstraZeneca vakcinához köthető kockázat a vérrögképződéssel (tromboembóliás esemény) kapcsolatban általánosságban. Ide tartoznak azok a beszámolók, melyek pl. Astrazeneca oltás utah.gov. mélyvénás alsó végtagi trombózisról szólnak - hangsúlyozzák az állásfoglalásban. Kiemelik, hogy ez a betegség igen gyakori (évente 1000 lakosonként 1-2 eset fordul elő), igazolt kockázati tényezői pl. a dohányzás és a fogamzásgátló tabletták használata. A nemzetközi mellékhatás-bejelentési adatbázisok áttekintése után a hatóság megállapította, hogy nem állapítható meg fokozott kockázat az AstraZeneca vakcina alkalmazása mellett (az észlelt gyakoriság megegyezik a nem oltott lakosságban észlelt esetekével, s hasonló értékek figyelhetők meg minden COVID-19 vakcina esetében). A közlemény kitér arra is, hogy a hatóság vizsgálata ugyanakkor valószínűsíti az összefüggést egy, az előzőekben leírt betegségtől teljesen eltérő, más mechanizmus alapján kialakuló, de nagyon ritka (100.
Legalább egy évig véd az AstraZeneca-vakcina. Fotó: Getty Images A vizsgálatok szerint a második dózist követően legalább 6 hónapos intervallummal adott harmadik adag AstraZeneca-vakcina hatszorosára emelte az ellenanyagszintet, illetve fenntartotta a sejtes immunválaszt. A harmadik dózisként beadott emlékeztető oltás magas neutralizációs aktivitást mutatott az alfa (brit, B. 1. 7), a béta (dél-afrikai, B. 351) és a delta (indiai, B. 617. 2) variánssal szemben is. Mind a nagy intervallummal adott második, mind a harmadik dózis után kevés oltási reakciót észleltek. Továbbfejlesztett vakcina: megkezdődtek a klinikai vizsgálatok Koronavírus: készül az univerzális oltás - részletek itt. AstraZeneca-oltás és hazai trombózisos esetek - reagált a gyártó - Napi.hu. Felnőtt önkéntesek bevonásával megkezdődtek az AZD2816 továbbfejlesztett vakcina klinikai vizsgálatai. A nagy létszámú klinikai vizsgálat első önkéntesei néhány napja kapták meg a vakcina első adagját. A vizsgálat során korábban oltott, illetve oltásban nem részesült felnőtteken vizsgálják a vakcina biztonságosságát és hatásosságát.
Olvassa el cikkünket!