Szüretelni, jaj de jó! Igyunk erre egyet! Piros alma, de kerek, kóstoljuk meg, gyerekek! Ugye édes, ugye jó? Nekünk hozta Ősz-anyó. Elmúlt a nyár, itt az ősz, Szőlőt őriz már a csősz. Kipattant a búza szeme vajon a babám szeret-e? Ha nem szeret megbánja, leszek a más babája. Kárásztelki Óvoda: Őszi gyűjtemény. Szüreti körjátékok Lipem, lopom a szőlőt A játék leírása: A gyereksereg körbeáll, ők a szőlőtőkék, őróluk lopkodják a szőlőfürtöket a kiválasztott szőlőtolvajok. Valaki középen leguggol, ő a csősz: fejébe kalapot teszünk, kezébe furkósbotot adunk, lehajtja fejét, elalszik, horkol – a többiek körülötte lopakodnak, lopkodnak és "lopják a szőlőt", egy irányba lépkedve egymás után. A körben állók a másik irányba haladva lépkednek ütemesen. Közben ezt énekelik: Lipem, lopom a szőlőt, Elaludt az öreg csősz, Furkósbot a kezében, Vaskalap a fejében. Egyszer csak a "szőlőt lopkodók" elkiáltják magukat: "Tele a kis kosár! ". Ekkor a csősz felpattan és megpróbálja elkapni a "lopkodókat". Akit elkap, az leguggol és aki utoljára marad, az lesz az új csősz.
Piros alma, de kerek, Kóstoljuk meg gyerekek. Ugye édes, ugye jó? Nekünk hozta Őszanyó! Lyukas dió, mogyoró, a kis egér rágcsáló, Nem menekülsz, cincogó, Bajszos cica a fogó! Ereszkedik le a felhő, Hull a fára őszi eső. Hull a fának a levele, Énekel a fülemüle. Esik az eső csepereg, megáznak a gyerekek, sáros lesz a kiscipő, vizes lesz a főkötő. Esik eső, csepereg, sárga levél lepereg. Feri, Teri felszedi, kosárkába begyűjti. Hull a dér, hull a dér, daru, gólya útra kél. Költöznek a melegre, napsütéses vidékre. Lipem-lopom a szőlőt, Elaludt az öreg csősz. Mesék Hermann Marika tollából óvodásoknak - AnyaMesélj.hu. Furkós bot a kezében Vaskalap a fejében. Dagi tócsa, pocsolya, de nagy a kend pocakja! Nő a tócsa, dagad, hízik, a cipőm már alig látszik! Minden csupa víz és sár, ez az ősz, és nem a nyár! Kelep, kelep, gólyamadár, Itt van az ősz, elmúlt a nyár. Elmúlt a nyár, itt az ősz, Szőlőt őriz már a csősz. Ha a fának volna lába, Ő is járna iskolába. De így csak áll őszi szélben, Aztán meg a havas télben. Gryllus Vilmos: Ősz szele zümmög Ősz szele zümmög, aluszik a nyár már, Aluhatnál falevél, ha leszállnál.
Ragasztóként használhattok hobbiragasztót, decoupage ragasztót, vagy bármilyen erősebb fajta ragasztót, ami nem csak papír ragasztására alkalmas. Az elkészült műveket lakkal is átkenhetitek, ha az nincs otthon, lefújhatjátok egy kis hajlakkal is. Vidám alkotást kívánunk! 🙂 Mutassátok meg nekünk az elkészült alkotásokat a Facebook vagy az Instagramm oldalunkon. Az "állatok színes, őszi falevelekből" sablonokat eléred a 7végi mesezsákban:
Aluhatsz falevél, betakar a tél, Reggel a kacagás az egekig ér. Sarkadi Sándor: Édes ősz Édes ősz jött Hull a körte Hamvas szilva Hull a földre. Itt az alma Kasba rakd! Ott a szőlő, Hamm, bekapd! Bokor alatt dió búvik, Ott ne hagyd! Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog, Leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, Aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, Csapzott sárga zászlait Eldobni még nem meri, Hát, lengeti a tengeri. Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakhat ott bárki, Csak Dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra Kinyílik a csontkapuja És cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi- Csak a szádat Tátsd ki! Majtényi Erik: Októberi szél Hej, hogy reccsen, hej, hogy roppan a sok száraz ág. Hűvös őszbe, nyirokos őszbe fordul a világ. Ha ilyenkor duhaj kedvvel nekilendülök, és a fázó bokrok között táncra perdülök, Hogy bokázik a sok sárga zörgő falevél, Én vagyok az, én vagyok az októberi szél. Gryllus Vilmos: Őszi falevél – Hova mész falevél? – Oda, hova visz a szél.
Vetélkedő Jelentkezés Feladatok Kvíz 2. Forduló Bejelentkezés Hírek Háttéranyagok Nyeremények Kapcsolat Március – április folyamán online kapjátok a feleletválasztós kvíz és az esszé feladatokat, a linkeket e-mailben küldjük és közzétesszük a vetélkedő Facebook oldalán () is. Helyt kell állnotok a terepi fotós feladat során! Bizony, ilyen is lesz! A részletekkel később jelentkezünk! A feladatok idén sem lesznek könnyűek, de cserébe felfedezhetitek önmagatokban az erdőt!
A vegetáció meghatározó szerepet tölt be a Föld klímájának alakulásában. Az alábbiakban az erdők és a gyepek klímaszabályozó képességével foglalkozunk. Tanulmányaink során mindnyájan megismerkedünk azzal a biológiai folyamattal, mint szolgáltatással, amit a növényi produkció során az üvegházhatású CO2 megkötés jelent, valamint azzal a ténnyel, hogy a növényi légzés nélkülözhetetlen fajunk fennmaradásához. Érdemes azonban a legújabb kutatási eredmények alapján áttekinteni, hogyan befolyásolja a növényzet állapota, természetessége, szerkezete és funkcionalitása az általunk ismert és megszokott környezet alakulását. Az erdők jelentősége a kontinentális területeken Az erdők alapvető szerepet játszanak a bioszféra globális folyamataiban éppúgy, mint a helyi környezeti viszonyok alakításában. Meghatározóak az élőhely vízgazdálkodásának alakulásában, elősegítik a jó minőségű talaj képződését, élőhelyet biztosítanak a területre jellemző fajoknak, elősegítik a levegő tisztulását és a vízgyűjtő területre érkező csapadék megfelelő térbeli és időbeli levonulását, raktározását.
60—70 t/ha szilárd szennyező anyagot fognak fel. Igen fontos szerepe van az erdőnek az oxigénháztartásban; a zöld növényzet, főleg az erdők nagy felületet képező lombozata, a fotoszintézissel tetemes mennyiségű oxigént juttat a környezetbe. 3. A vízháztartás javítása: az erdők ún. vízszintes csapadékmennyisége a köd és a harmat kicsapódása következtében nagyobb, mint a fátlan területeké; ezenkívül az erdők talajállapota kedvezőbb a fátlan talajokénál; a lazább szerkezetű talaj lehetővé teszi, hogy a csapadék könnyebben leszivárogjon, így kisebb mértékű a felszíni lefolyás ingadozása, ezzel csökken a vízveszteség, javul a vízháztartás. 4. A zajártalom csökkentése: a fák a —>zajt részben elnyelik, ill. szétszórják, a levéllemezek nagy felülete felveszi a hangrezgéseket, de közben részleges elnyeléssel tompítják is, részben a szél által mozgatott levelek egyenletes zajszintet hoznak létre, ezzel a természetes, nem káros hatású zajszinttel elfedik az egészségre káros zajokat. 5. A műtárgyak védelme: a különböző műtárgyak (utak, vasutak) körüli fásítás gyakran hasznosabb, mint a holt anyagból létrehozott védelmi berendezés (mert annak karbantartása, felújítása esetleg nehezen végezhető el, a környezet károsító hatásai olyan mértékben rongálják, mint a védendő műtárgyat), ezen túlmenően a természetes táj képét nem rontja.
Mikroklíma-mérés a Pilis Kísérlet területén Kísérleti vágásterület a Pilis Kísérletben a beavatkozások utáni első évben Mesterségesen kialakított lék a Pilis Kísérletben öt évvel a beavatkozás után Bővebb információ a témáról: Az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról bővebben ebben a podcastban hallhatnak. "Rendetlenül rendezett az őserdő" – Aszalós Réka előadása a Kutatók Éjszakája 2020 programjában A Pilis Kísérletről bővebben itt tájékozódhat Kísérletünk a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján A Life4OakForests honlapját itt találja Az Ózon TV műsora a Life4OakForests programról A holtfa biológiai jelentőségéről ebből a videónkból tájékozódhat bővebben A fenntartható erdőgazdálkodásról és a projektről részletesebb információk találhatók az Erdészeti Lapokban megjelent cikkünkben, illetve az Ózon TV Egyenlítő című műsorában
De milyen a természetes és a természetközeli állapot? A zöldterületek aránya önmagában nem garancia arra nézve, hogy fel tudjuk venni a harcot a klímaváltozással és egyéb antropogén eredetű globális változást hozó folyamatokkal. A természetes erdők elvesztése önmagában is bioszféra-válsághoz vezet. Bioszféra-válságként emlegetik az élő természet olyan szintű globális degradációját, mely már alapjaiban változtatja meg életterünket. A természetes erdő a termőhelynek megfelelő, őshonos fajkészlettel rendelkezik, az erdőkben zajló természeti folyamatok szabadon érvényesülnek benne. A területre jellemző erdei fajok és életközösségek teljes spektrumának állandó életteret nyújt, és lehetővé teszi azok további evolúcióját (Bartha és Gálhidy 2007). A környezeti feltételek változására jól reagál, ennek következtében viszonylag stabil, és az erdőfejlődési fázisok mindegyike folyamatosan tetten érhető benne. A sokféleség miatt a változó környezeti feltételek ellenére is képes regenerálódni. A természetes erdőknek a fajösszetételen túl a természetes erdőszerkezet is meghatározó tulajdonsága (Molnár 2003).
Megkötik a talajt és csökkentik az eróziót; elnyelik és megkötik a légköri széndioxidot, amely egyébként hozzájárulna a globális felmelegedéshez; és sokféle élőlény számára biztosítanak élőhelyet. Másfelől, a működések mindegyike segít fenntartani az ökológiai rendszer más részeit. Az erdők rekreációs funkciói A szabad kijárás a természetbe és a természet élvezetének joga a legtöbb ember számára magától értetődik, és nem igényel sem külön magyarázatot, sem külön engedélyezést. Pedig mindaddig, amíg az ember természet-közelben élt, nem is igen értékelte a természetet. Ez nem azt jelenti, hogy ne óvta, ne tartotta volna sokra a természetet. A természetbe való kijárás azonban a városlakók körében vált szükségletté. Azok igyekeztek kirándulni, túrázni az erdőkbe, akik számára az erdők elérése időben ritkává, a térben távoli helyekre utazva volt csak megvalósítható. Erdei Ferenc a paraszt és a természet viszonyát úgy írta le, hogy a parasztnak a természet nem táj. Nem kívülről nézi, nem gyönyörködik benne, de nem is támad föl a vágya, hogy leigázza (például, hogy egy hegyet az alpinizmus öröméért megmásszon).
Források [ szerkesztés] Prof. dr. Faragó Sándor (2003): Vadászható vadfajaink: Az erdei szalonka (Scolopax rusticola). A Vadgazda 2(3): 4-6. Prof. Faragó Sándor (2004): Megtartható-e a tradíció? Magyar Vadászlap 13(3): 8-11 Prof. Kőhalmy Tamás (1994): Vadászati enciklopédia. 131-132 Országos Magyar vadászkamara, Dr. Szemethy László (2010): Az erdei szalonka-monitoring 2009. évi tavaszi időszakának értékelése. 88-94 További információk [ szerkesztés]