(Horváth L. Bajánsenye: Kalamár – Bacsák, Könye-Balla, Szabó Sz. (Fábián), Hodács, Kosár, Kovács I. (Horváth J. ), Stunya (Bakó), Horváth Z., Horváth B., Horváth M. (Vörös). Gólszerzők: Németh A. (2), Kaszás, ill. Horváth B., Könye-Balla, Horváth M. A hazai csapat fölényben futballozott, de a szokásos gyenge helyzetkihasználásával rukkolt elő. A vendég jól küzdött, és a 89. percben kicsikarta az egyenlítést. A játék képe alapján a Bajánsenye lehetett elégedettebb az egy ponttal. Szentpéterfa–Rum 2-2 (0-1). Szentpéterfa, 100 néző, vezette: Bagoly G. Hegedűs kft szolnok megye. Szentpéterfa: Páll – Török, Wágner K., Horváth V., Hoós, Skrapits, Garger, Farkas H. (Németh M. ), Wágner R., Gaál (Udvardi), Jurasits. Rum: Székely (Kovács Z. ) – Horváth T., Preiczer, Bíró (Molnár M. ), Gyurkó, Kovács B., Koronczai, Kozma, Rosta (Tárkányi), Horváth Á., Pásti (Molnár R. Gólszerzők: Udvardi, Horváth V., ill. Bíró, Horváth Á. A két hasonló erőt képviselő csapat igazságos döntetlent játszott. forduló menetrendje, szombat, 15. 00: Bajánsenye–Szentpéterfa, Tanakajd–Gyöngyöshermán-Szentkirály, Tutitextil Körmend–Telekes Medosz.
Gól: Makai (2), Urbán, Takács. forduló menetrendje, szombat, 16. 00: Körmend–Rábatótfalu. Vasárnap, 16. 00: Felsőcsatár–Rum, Vasszécseny–Szentpéterfa, Tanakajd–Őriszentpéter, Nádasd–Szarvaskend, Csákánydoroszló–Gyöngyöshermán-Szentkirály.
Kiadás A filmet 1988 májusában a cannes-i filmfesztiválon, majd ezt követően 1988 szeptemberében a New York-i filmfesztiválon mutatták be. A film díjai felkeltették a külföldi forgalmazók figyelmét, a Miramax adta ki az Egyesült Államokban. Az Oscar-díj elismerésének köszönhetően Pelle a Hódító 2 053 931 dollárt keresett Észak-Amerikában, ami egy külföldi film "tekintélyes" alakja. A filmet 1993 márciusában a Los Angeles-i Golden West Főiskolán adták újra. Recepció kritikus fogadtatás Pelle Hódító adták kritikai elismerést az amerikai Roger Ebert adta a három és fél csillagos, összehasonlítva a Jan Troell "s az emigránsok (1971), mondván, Max von Sydow " s Oscar-jelölést kapott »jól megérdemelt« és a kezdő Pelle Hvenegaard "soha nem lép rosszul". A The New York Times -nak író Vincent Canby "élénken újrateremtett, percenként részletezett panorámának nevezte az adott időt", és azt mondta, hogy "botrány", hogy Von Sydow nem nyerte el a legjobb színészt Cannes-ban. Peter Travers, a People című lapnak írva elmondta, hogy Von Sydow "csavargó egyszerűséget és hatalmat" mutatott be, de a film "őrületesen középszerű".
A film két Dániába érkező svéd bevándorló, egy apa és fia történetét meséli el, akik új életet próbálnak építeni maguknak. A főszerepben Pelle Hvenegaard a fiatal Pelle, a Max von Sydow, mint az apja, és ráadásul Axel Strøbye és Astrid Villaume. Dánia és Svédország koprodukciója, August úgy döntött, hogy adaptálja Nexø regényének első részét, a Boyhood-t, eposzra törekedve, és a regény dániai elengedhetetlen olvasmányaként való megemlítését. Pelle Hvenegaard 11 éves volt, amikor szerepelt, miután mintegy 3000 gyermek meghallgatta. Mint sok más dániai fiút, családja is a regény névadója miatt nevezte el. A filmet az 1988-as cannes-i filmfesztiválon és New York-i filmfesztiválon mutatták be. Kritikusan elismerték, elnyerte az Arany Pálmát és az 1988-as Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű filmért, és számos más kitüntetést. Cselekmény Az 1850-es évek végén az idős emigráns Lasse Karlsson és fia, Pelle a dániai Bornholm szigetre érnek, miután a fiú anyja halálát követően elhagyták a svédországi Dél- Skåne megyét.
A film elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját is, 1988; a dán kormány benyújtotta az Akadémiának, ezzel Dánia második egymást követő győzelmét adta Babette ünnepe után. Az Oscar-díjátadó ünnepségen Max von Sydow is jelölte az Oscar-díjat a legjobb színésznek. Lásd még A legjobb idegen nyelvű film 61. Oscar-díjának beküldéseinek listája A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjának dán beadványainak listája Hivatkozások Bibliográfia Elkington, Trevor Glen (2005). "Jelmezek, serdülőkor és dogma". Nestingenben Andrew K. ; Elkington, Trevor Glen (szerk. ). Transznacionális mozi a globális északon: a skandináv mozi átalakulóban. Detroit: Wayne State University Press. ISBN 0-8143-3243-9. Ettedgui, Peter (1999). Production Design & Art Direction. Focal Press. ISBN 0-240-80400-7. Hjort, Mette (2007. november 21. "I. Dánia". Hjortban Mette; Petrie, Duncan J. (szerk. A kis nemzetek mozija. Edinburgh: Edinburgh University Press. ISBN 978-0-7486-3092-9. Hjort, Mette (2010). "A filmes transznacionalizmus sokaságáról".
A fiatal Per a mélyen hívő lelkész édesapjával szembeszegülve elhagyja a tenger mellett álló, roskadozó házikót, hogy a mérnöki pályát válassza Koppenhágában. A szegény, tékozló fiú ambiciózus terveket szövöget: a természet erejét felhasználva, szélmalmok építésével szeretné Dániát a világ ipari nagyhatalmává tenni. A film aktualitása épp ebben ragadható meg, hiszen a klímaváltozás elleni harc manapság az egyik legfontosabb topik a világban. Míg a filmben a szélenergia túl forradalmi ötletnek számított és csak egy férfi hóbortos álmát jelentette, ez a ma emberének evidencia, a világ energiatermelésének egyik környezetbarát alternatívája. A film ennek a célnak a megvalósításáról, vagy épp ennek lehetetlenségéről szól; arról, hogy milyen kompromisszumokat tudunk vagy képtelenek vagyunk meghozni ahhoz, hogy elérjük a hőn áhított célt. Esben Smed átlényegülten és jól felépített színészi játékkal, ígéretesen kelti életre a vásznon Szerencsés Pétert, aki radikális ambiciózusságával, csökönyös büszkeségével, megbocsájtani nem tudásával és alázat nélküliségével kevés néző szimpátiáját fogja megnyerni.