Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Szigetelőnek (vagy dielektrikumnak) nevezzük azokat az anyagokat, melyek az elektromos áramot elhanyagolható mértékben vezetik. Az elektromos ellenállásuk jellemzően 10 12 Ω felett van. A szigetelőkben a tiltott sáv szélessége nagy, nagyobb mint 3 eV (kb. Elektromos szigetelő anyagok 3. 0, 5 aJ), amelyet szobahőmérsékleten csak nagyon kevés elektron képes megszerezni. A szigetelő anyagokban ezért kevés szabad elektron van, az anyag vezetőképessége kicsi. Gyakorlatilag nem vezet, szigetel. Ideális szigetelőben egyetlen szabad töltéshordozó sincs. Az atomok hőmozgása miatt a gyakorlatban ilyen nem fordul elő, vagyis szigetelő anyagainkra inkább rossz vezető elnevezést kellene használni. A szigetelő anyagok a gázok, az olajok, a szilárd halmazállapotúak közül az üveg, műanyagok, kerámiák, csillám stb.
Az elektromos szigetelés összekapcsolódik a felhasznált anyag fizikai tulajdonságával, az ellenállással, Ohm ⋅ méterben kifejezve (Ω⋅m szimbólum), amely egy mérhető fizikai mennyiséghez, ellenálláshoz kapcsolódik, amelyet Ohm-ban fejeznek ki (szimbólum: Ω). A tökéletes elektromos szigetelő nulla vezetőképességű és végtelen ellenállású, de a gyakorlatban nem létezik, mert mindig kis mennyiségű szabad töltést tartalmaz, amely áramot képes létrehozni. Minden szigetelők vált vezetékek kitéve elegendően nagy feszültséget, az úgynevezett letörési feszültséget, társított fizikai tulajdonsága az anyag, dielektromos szilárdság, kifejezett V per méter (szimbólum Vm -1). Terminológia Ne tévessze össze az elektromos szigetelőt, amely az alkatrészek egy részét az elektromos vezetés megakadályozására jelöli, és a szigetelőt, amely az elektrotechnikában "egy szigetelő anyag egy részét támasztja meg és vezeti le ". Hővezető-, elektromos szigetelő anyagok. Ne keverje össze az elszigetelést és az elszigeteltséget. A szigetelés az (áram) szigetelőkészlet, amely megakadályozza az elektromos áram áthaladását.
Dielektromos veszteség (vagy elektromos eloszlás)tényező), amely a dielektromos anyagban elért teljesítményveszteség és az azt átadó teljes teljesítmény közötti arány. Ezt a veszteségszög érintője adja, és általában tan delta néven ismert. A térfogatállóságot, a relatív permittivitást és a barnás delta értékeket az egyes szigetelőanyagok esetében az 1. táblázatban mutatjuk be. A tipikus szigetelőanyagok reprezentatív tulajdonságai Asztal 1 Hangerő-ellenállás (Ωm) Relatív permittivitás Tan delta (50 Hz-en) Vákuum végtelenség 1. 0 0 Levegő 1. 0006 Ásványi szigetelő olaj 10 11 -10 13 2, 0 - 2, 5 0. 0002 préselt 10 8 3. 1 0. 013 Száraz papír 10 10 1, 9-2, 9 0. 005 Olajozott papír - 2, 8 - 4, 0 Porcelán 10 10 -10 12 5, 0 - 7, 0 E-üveg 10 16 6. 1 - 6. 7 0, 002 - 0, 005 Poliészter gyanta 10 14 -10 16 2. Anyagismeret | Sulinet Tudásbázis. 8 - 4. 1 0, 008 - 0, 041 Epoxi gyantával 10 12 -10 15 3. 5 - 4. 5 0. 01 Csillámpala 10 11 -10 15 4, 5 - 7, 0 0. 0003 Micapaper 10 13 -10 17 5, 0 - 8, 7 PETP film 10 18 3. 3 0. 0025 Aramid papír 2.
Ilyenek a hajlékonyság, szilárdság, a hőterhelhetőség. Ez utóbbi követelményt a műanyagok kevéssé teljesítik, ezért ha számítani lehet melegedésre, akkor a műanyagok helyett a kerámiákat használják. Például a műanyagból készült lámpafoglalatba maximum 40 Wattos izzót szabad becsavarni. Ha 60 W-os vagy nagyobb teljesítményű izzót szeretnénk használni, akkor a foglalat porcelán legyen.
A varratos szalag vastagsága hagyományosan 0, 25 mm, ami kevesebb, mint a tartószalag vastagsága, ezért erõteljesebben rosszabb. A tűs szalagot elektromos munkákhoz is használják. Batiste szalag A taft szalag finomabb alternatíva a LE kambrás szalag, pamutszövésből. Szélessége 10 - 20 mm, vastagsága 0, 12 - 0, 18 mm. Calico szalag Kevésbé tartós, mint a kiper szalag, de erősebb, mint a taft - vastagsága 0, 22 mm - calico. 12-35 mm szélességben kapható. azbeszt A rostos természetes ásványi anyagot az erős hőállóság és alacsony hővezető képesség jellemzi. Képes bizonyítani dielektromos tulajdonságokat, amelyek bizonyos alkalmazásokhoz 400 ° C-ig terjedő hőmérsékleten elfogadhatók. Elektromos szigetelő anyagok 2. Az azbeszt jellegzetes dielektromos szilárdsága alig éri el az 1, 2 kV / mm értéket, ezért éppen a magas hőállósága miatt alkalmazzák használatát, hőszigetelő anyagként. Ha az azbeszttel elektromos szigetelést használnak, akkor csak alacsony feszültségű villamos berendezésekben. Az azbeszt hagyományosan lemezek vagy kötelek formájában készül.
A szétválasztást gyakran másodlagos szigetelésként használják. A szigetelőanyagok bázikus csoportokra oszthatók, amelyek szilárd dielektrikumok, folyékony dielektrikumok, gáz és vákuum. Mindegyik külön szerepel a következő szakaszokban. FORRÁS: El. Power Engineer kézikönyvét
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Kókuszos-mézes kocka - Receptkereső.com. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
De szeretem otthon is, miután minden és mindenki elcsendesedett, egy takaróba burkolózva, a kanapén elkortyolgatni. A mézes-kókuszos kocka receptje. Úgyhogy zenét… Nekem a sült gesztenyéről a tél, a karácsonyvárás jutnak az eszembe, és érzem, ahogy a parázsló faszén és a sülő gesztenye illata egy összetéveszthetetlen aromává állnak össze. Gyerekkoromban, kisvárosunk sétáló utcájában ilyenkor, november, december tájékán mindig megjelent a sültgesztenye árus az öntöttvas gesztenyesütőjével. A sülő gesztenye illatát már messziről érezni lehetett. A kész gesztenyéket kis… Reader Interactions
A tűzről levéve langyosra hűtjük. A kész tésztát még melegen kockákra vágjuk, a kockákat csokimázba mártjuk, és megforgatjuk kókuszreszelékben.
Hozzávalók: A tésztához: 10 dkg sütőmargarin 25 dkg porcukor 3 púpozott evőkanál hideg méz 40 dkg liszt 1, 5 csomag sütőpor 2 dl tej 3 tojás A mázhoz: 20 dkg sütőmargarin 20 dkg porcukor 4-5 dkg kakaópor 6 evőkanál tej 0, 5 dl rum 20 dkg kókuszreszelék Elkészítés: A tésztához a margarint, a porcukrot, a 3 egész tojást, valamint a mézet jól összekeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, végül a tejet. Jó sokáig kavarjuk, hogy szép sima legyen. Kikent és liszttel megszórt tepsibe egyenletesen elosztjuk. Közepesnél kicsit erősebb hőfokon sütjük egészen addig, amíg a tű sima marad, ha beleszúrjuk. Ne nyitogassuk a sütőt, mert ez is piskótatészta, még akkor is, ha tömörebb, így könnyen összeeshet. Kókuszos kocka mézes sütemény. Ha megsült, hagyjuk kihűlni. Kihűlést követően kockákra vágjuk (a széleket vágjuk le). A mázhoz a margarint és a cukrot jó alaposan kikeverjük, hozzáadjuk a kakaóport és a tejet. Összeolvasztjuk, de nem főzzük!!! A rumot a végén hozzáöntjük. A piskótakockákat beleforgatjuk az öntetbe, azt követően a kókuszreszelékbe.