Ezt a legismertebb felfedezését az "egysarki villanyindítóval" demonstrálta. 1863-ban ismertette a "Leideni palackok láncolatát", illetve a feszültség sokszorozás elvét és gyakorlatát: fél méternél hosszabb villamosívet tudott létrehozni. Temetésén a búcsúbeszédet Eötvös Lóránd, az MTA elnöke (legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda) mondta. 7. Eötvös Loránd – a torziós inga Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás (felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek) jelenségével foglalkozott éveken át. A 80-as évektől kezdve érdeklődése a gravitáció felé fordult: megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a gravitáció térbeli változásának mérésére szolgált. Az ingát érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtethessünk. Műszerét 1906-ban mutatta be a nemzetközi közönségnek. Az első sikeres méréseket 1915-ben végezték olajkutatási céllal. A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága | Egyetemi Könyvtári Szolgálat. 8. Kandó Kálmán – villanymozdony 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon.
Eötvös egyik nagy erénye volt a pontosság. Világhírű fizikai kísérletei, mérései is nagy precizitást igényeltek, a szervezők ezért döntöttek úgy, hogy a kiállítás is erre fókuszáljon. A tárlat 2019. november 22-én nyílt meg, s a tervek szerint 2020. május 22-ig lesz látogatható. A kiállítás két szobája közül az elsőbe belépve a látogatók Eötvös Loránd életútjával és tanári tevékenységével ismerkedhetnek meg. A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága | University Library and Archives. A falon egy kronologikus skála segíti az Eötvös-életműben való tájékozódást. A hagyományos szöveges dokumentumok, például Eötvös Loránd barátainak és szüleinek küldött levelei mellett digitális technológia is színesíti a szobát. A kiállítás legnagyobb vonzereje, hogy egy pár perces animációs kisfilm megtekintése után a látogatók interaktív eszközöket próbálhatnak ki. Eötvös nagy természetjáró volt, gyakran megfordult különféle tájakon, főként a hegymászást kedvelte. Az általa bejárt utat két tablet segítségével játékos formában a látogatók is megismerhetik. A kirándulásai során sztereofényképezőgépével készített négyezer darab felvételéből is látható a kiállításon egy válogatás.
A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert. Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést. Eötvös érdeklődése 1880 körül fordult a gravitáció felé. Newton törvénye szerint az, hogy a testnek tömege van, az abban nyilvánul meg, hogy mozgási állapotának megváltoztatásához erőre van szükség. Felavatták Eötvös Loránd szobrát a Gesztenyés kertben | Hegyvidéki Önkormányzat. Ez az erő pedig arányos a test tömegével, tehetetlenségével. S mindemellett a test tömege folytán gravitációs erővel bír, mely erő Newton szerint arányos a tömeggel, de független annak anyagi minőségétől. Nos, Eötvös Loránd ingája segítségével igazolta azt, hogy a gravitációs erő milyen pontossággal független a tömeg anyagi minőségétől. Az 1891-ben elkészült Eötvös-inga az addigi mérési pontosságot csaknem háromszorosára emelte. A feltalálóról elnevezett eszközt torziós ingának is nevezik. A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ezen igazolása az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve, s a magyar kísérleti fizika egyik csúcsteljesítménye.
A pályát nagy emelkedők és számos alagút tette nehézzé, de a villamos mozdonyok könnyedén megbirkóztak a nehézségekkel. Sajnos, Magyarországon ekkor még nem ismerték fel a vasút villamosításában rejlő lehetőségeket. Kandó viszont tovább folytatta kutatásait. A megoldandó probléma lényege az volt, hogy a vasút villamosítást olyan rendszerben kell végrehajtani, amelyben ugyanazt az áramot lehet felhasználni, amely az egyéb fogyasztás céljaira a közhasználatú erőművekben bárhol rendelkezésre áll. Az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását a Kandó által kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. 9. Puskás Tivadar – telefonközpont Amerikai tartózkodása alatt ismerkedett meg a vezetékes távíróval, majd visszatért Európába. Londonban akarta értékesíteni telefonközpontra vonatkozó találmányát, célját azonban csak Brüsszelben érte el. Ezzel elindult a hírnév és a gazdagság felé. 1879-ben nyitotta meg első központját Párizsban. A létesítési jogot – Franciaország és Magyarország kivételével ¬– Európa valamennyi államának eladta.
A készüléket folyamatosan tökéletesítve megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, és a mai áram által működtetett autók ősét. Jedlik fontos optikai újítása a rácsosztó gép tökéletesítése volt. Az optikai rácsot leginkább a fénysugarak színtartományra bontására használják. Részt vett továbbá gőzmozdonyok kipróbálásán is, és villamosmozdonyt is szerkesztett, papírcellás elemeit pedig az 1855-ös párizsi Világkiállításon mutatták be. Egyik legismertebb felfedezése, hogy már 1861-ben, vagyis több, mint 6 évvel Siemens és Wheatstone előtt leírta és megfogalmazta az öngerjesztés, vagyis a dinamó elvét. 1863-ban ismertette a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát, több mint fél méter hosszúságú villamos ívet hozott létre, amelyet 10 évvel később a bécsi világkiállításon be is mutatott, ezzel kitüntetést érdemelve. Kedvenc találmányunk Jedlik Ányostól: a szódavíz előállítása Mesterségesen Joseph Priestley elegyített széndioxidot vízzel elsőként 1767-ben. Jedlik 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított ásványvizet szerette volna egy friss szénsavas vízzel helyettesíteni.
A magyarországi telefonszolgálat szervezését és igazgatását öccsére bízta. 10. Neumann János – számítógép Igen fontos eredményekkel járult hozzá a logika, a meteorológia, a kvantummechanika és a számítástechnika tudományterületekhez, játékelmélete pedig jelentős hatást gyakorolt a közgazdaság elméletére. Nálunk talán a digitális számítógép kifejlesztése terén szerzett érdemeit tartják számon a legtöbben. Tőle származik az az elv, hogy a számítógépben nem csak az adatokat lehet/kell tárolni, hanem a műveleti utasításokat is. Az ilyen (úgynevezett Neumann-elvű gépek) leírását 1945-ben adta közre, ennek nyomán az első, a mai számítógépek minden jellemzőjével rendelkező computert 1952-ben készítették. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
találmányok 2020. 06. 14. 11:00 Minden évben június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Az eseményt a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték először. A választás azért esett erre a napra, mert Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, amely később világhírnevet szerzett hazánknak. Hosszú listát lehetne írni a nagy dolgokat elérő magyarokról, akiknek a találmányai nélkül hétköznapjaink nem lenne ugyanaz. Lehetetlen lenne hazánk minden nagyját összeírni, ezért most tíz híres magyar feltalálót mutatunk be, akik életükkel és munkájukkal hatással voltak mindennapi életünkre. 1. Asbóth Oszkár – Asbóth-féle helikopter. Számos külföldi szakértő jelenlétében 1928. szeptember 9-én szállt fel egyhelyből, függőleges irányban és nagy magasságba elsőként a világon. A repülés történetében ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan fent tudott maradni a föld felett, gépe vízszintes irányban is kormányozható volt.
"Róma olyan, mint egy édesanya, aki az idetérőket átmelegíti, táplálja, gondoskodik róluk és a biztonságot jelenti. Minden ember igénye az, hogy legyen az életében egy biztos pont, ahová visszatérhet, amibe kapaszkodhat, ahol örök értékekkel találkozhat. Ami a szabadságot jelentheti. Valami ilyesmi lehetett a megtartó ereje a második világháború utáni Rómának is, ahová 1947 telén érkezett Nemes Nagy Ágnes és férje, Lengyel Balázs ösztöndíjjal. Menetrend. Legrövidebb és legolcsóbb utazás Olaszországba. Nyári menetrend 1889. márc. 15-től, okt. 31-ig. | 34. könyv és papírrégiség árverés | Krisztina Antikvárium | 08-11-2014 10:00 | axioart.com. A mostani helyzetben talán még inkább átérezhetjük, mit jelentett számukra Róma derűje, békéje, szépsége" – vallja Ughy Szabina költő, a Nemes Nagy Ágnes-turné egyik meghívott vendége. Nagy sikerű könyvbemutatóval, irodalmi beszélgetéssel és az Egy másik Róma című melodráma premierjével indult az olaszországi Nemes Nagy Ágnes-turné. A száz éve született, Kossuth-díjas alkotó tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum centenáriumi eseménysorozatot indított januárban, ennek első külföldi utazása márciusban a háromállomásos olasz út, melynek során Rómában, Nápolyban és Cassinóban találkozhat a közönség irodalmi és zenés programokkal.
Aki tilosban parkol, az bizony büntetésre számíthat, sőt a kocsiját is elvontathatják… És ha rendben megérkeztetek a szálláshelyre, elboldogultatok a fizetőkapukkal, tankoltatok Olaszországban és még parkolóhelyet is találtatok, nincs más hátra, mint egy pohár prosecco vagy aperol spritz társaságában élvezni a nyaralást és az olasz dolce vitát! Reméljük a fenti összeállítással sikerült ehhez hozzájárulni, bármilyen észrevétel, kiegészítés van a részetekről vagy árváltozást tapasztaltok, írjátok meg kommentben! Fotók: unsplash, pixabay A leghíresebb teaültetvények Srí Lankától az Azori-szigetekig Top 10 látnivaló Mallorcán, térképpel! A biztonságos átszállási idő!
Ösztöndíjjal elmehettünk 8 hónapra Olaszországba és Franciaországba. 47 végétől 48 augusztusáig" – olvashatjuk a Látkép, gesztenyefával című interjúban. A háromállomásos utazás során a tavalyi Pilinszky-anyaghoz hasonlóan filmet készítenek a szervezők az olasz emlékek, helyszínek bemutatásával. A forgatás mellett az utazás első helyszínén, a Római Magyar Akadémián a költészet nemzetközi világnapján, március 21-én egy telt házas panelbeszélgetésen vettek részt a szerzők, ahol Tóth Krisztina személyes aspektusból mesélt Nemes Nagyról, akiről egykor szakdolgozatát írta, és aki a számára hosszú idő óta forrás. Közelebb hozta a közönséghez a költőnőtől jól ismert objektív líra fogalmát is, s megvilágította, hogy T. S. Eliot és Babits Mihály is tekinthető ezen költői irányzat előfutárának. Az esten saját munkájával is bemutatkozott: a járványhelyzet miatt elmaradt Pixel című kötetének bemutatója, így ezen az estén ismertette könyvét a fordító, Mariarosaria Sciglitano. Ughy Szabina a XX. századi női magyar líra meghatározó alakjait mutatta be a közönségnek előadásában, fókuszba téve az 1950-es, 60-as évek női alakjait, Szabó Magdát, Nemes Nagy Ágnest és hatásukat a kortárs irodalmi nyelv alakulására.