Osztrakizmosz. Ez lett új sorozatcímem e hasábokon, és az új címválasztás indokát már összegeztem. Azt is hangsúlyoztam ennek kapcsán, hogy bármilyen kemény kihívások elé is álljon az öreg kontinens, netán vérzivataros idők jöjjenek, sem az európai démosz kollektíven, sem az egyes nációk polgárai nem mondhatnak le azon ősi demokratikus jogukról, hogy népítéletet mondjanak vezetőikről, és e vezetők nem vehetik el tőlük az osztrakizmosz jogát a "háborúra" való hivatkozás okán. De mi is volt ez az intézmény az ókori görögöknél? Az athéni demokrácia intézményrendszerének jellegzetes eleme volt a cserépszavazás, görög nevén osztrakizmosz. A cserépszavazást Kleiszthenész vezette be demokráciát megalapozó reformjai során Kr. e. 508-ban. Szalamiszi csata - Uniópédia. Az első cserépszavazásra azonban csak húsz évvel később, Kr. 487-ben került sor, míg az utolsót Kr. 417-ben tartották. Maga az eljárás úgy folyt le, hogy az athéni naptár szerinti hatodik hónapban – valamikor január és február fordulóján – a népgyűlés szavazott arról, hogy kíván-e a cserépszavazás eszközéhez nyúlni.
479-ben Mükalé-hegyfoknál ismét győzött a görög hajóhad, így a perzsák fokozatosan kiszorultak a térségből. Ie. 478-477-ben Ariszteidész javaslatára egy új perzsa-ellenes szövetség jött létre az iszthmoszi szövetségen belül, mely Déloszi szövetség nevet kapott. Themisztoklész arra törekedett, hogy a perzsákkal minél hamarabb kössön békét. Felismerte, hogy a jövőben Spárta lesz az ellenfele, nem pedig a gyengülő Perzsia. Athén polgárai azonban nem rokonszenveztek ezzel az elgondolással. Maffiaszerű leszámolások sorozata vetett véget a Perzsa Birodalom fénykorának » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Inkább Ariszteidészt támogatták, aki Spártával való együttműködést és Perzsiával történő leszámolást sürgette. Themisztoklésznek távoznia kellett hazájából, s a déloszi szövetség folytatta a harcot Perzsia ellen. Ie. 467 körül a szövetség flottája Miltiadész fia, Kimón vezetésével az Eurümedón folyó torkolatánál nagy vereséget mért a Perzsa hajóhadra. 450-ben Szalamisznál újabb görög tengeri győzelem következett, s ezután Perzsia békét kért. A görög perzsa háborúk 449-448-ban kötött békével ért véget, melyben Perzsia lemondott az iónok feletti uralmáról, a tengerszorosok és az Égei-tenger feletti ellenőrzési jogáról.
Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt. Xerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárban Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót. Szalamiszi csata címke | Napimagazin. Kr. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak.
Ie. 492-ben vejét, Mardonioszt tengeri és szárazföldi erőből álló seregével a görögök ellen indította. A perzsa hajóhad viharba került, a szárazföldi seregeket pedig bennszülött thrákok támadták meg, így kénytelenek voltak visszavonulni. I. Dareiosz ezután diplomáciai eszközökkel próbálkozott. Követeket küldött, vizet és földet követelve, de visszautasították, s követeket Spártában és Athénban megölték. Makedónia, Thesszália és Boiótia azonban meghódolt. I. Dareiosz elhatározta, hogy Athén élére Hippiaszt állítja. Ő egykor athéni türannosz volt, s most emigránsként a perzsa udvarban él. 490-ben hadsereget indított Dareiosz. A seregek vezetője Datisz és Ataphernész. Elfoglalták a Küklaszok szigeteit, Eretriát. A perzsák partraszálltak Marathónnál, ahol athéni és plataiai nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) sorakozott fel ellenük. Az athéniak segítséget kértek Spártától, de ott Karneia-ünnep volt, amely fegyverfogási tilalommal járt együtt. A spártaiak az ünnep befejezte után azonnal indultak, s a 220 km-es távolságot három nap alatt tették meg, de a csata után egy nappal érkeztek meg.
És minden politikai ármánykodás, minden politikai rivalizálás mellett az osztrakizmosz azért mégiscsak a demokratikus ideákról és morálelvárásokról való szavazás (is) volt. Athén ember- és polgáreszményében a nagyság mindig kiváló erkölcsiséggel kellett hogy párosuljon. Legalább látszatra. Formálisan. És ez nem lehetett olyannyira formális és látszatjellegű, hogy azt az athéniak a szabad polgár lenézésének gondolják. És ugyanígy nem lehetett a nagysággal elbújtatni, elfedni a mohóságot sem. Athén vezéreszménye szerint nagy ember csak nagy jellem lehetett. Miközben ha valakik, hát az athéniak tudták, hogy mit jelent az emberi gyarlóság is. Csakhogy ez utóbbit mindaddig megbocsájtották, amíg valaki nem akart kiemelkedni közülük, és különösképpen nem voltak elnézőek vezetőikkel szemben. Az örök példa minderre Themisztoklész. Themisztoklész Athén klasszikus demokráciájának, a görög–perzsa háborúknak, a nagy tetteknek, dicső győzelmeknek, talán egy nép és kultúra megmentőjének is örök példája.
Késői stádiumokban megtartó ("palliatív") kezelést végeznek, melynek célja a daganat növekedésének lassítása és a beteg életminőségének javítása. Megelőzés Sajnos nagyon kevés olyan rosszindulatú daganat létezik, amely még a kialakulása előtt nagy valószinűséggel kiszűrhető szerencsére a méhnyakrák ilyen. HA egy nő évente egyszer elmegy orvosához nőgyógyászati rákszűrésre, akkor a daganatot megelőző állapot majdnem 100%-ban idejében, a kialakulása előtt észrevehető. (lsd nőgyógyászati rákszűrés). Mivel az esetek jelentős része vélhetően vírus eredetű, a legbiztosabb védekezési mód a megbízható monogám párkapcsolat. Méhtestrák (corpuscarcinoma) Magyarországon nőkben a 4. leggyakoribb rosszindulatú betegség. Évente mintegy 420 fő halálát okozza. Az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. Méheltávolítás Utáni Rákszűrés. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be. A méhtestrák okai Az endometrium rák gyakoribb a fejlett országokban. Leggyakoribb oka a tüszőrepedés rendszeres elmaradásával jellemezhető cikluszavarok (folliculus persistens) és ösztrogént termelő daganatok.
A prolaktint érdemes megnézetni addig, amíg szoptatok, illetve mennyi az a maximális idő, amíg rendeződnie kell a menstruációnak? Szükséges lehet fogamzásgátló váltása? Ultrahangon nem voltam a szülést követően, így nem tudom, hogy a mióma visszahúzódott-e. Egyébként testi tünetem nincs, nem fáj semmim, nem is görcsölök, a menzeszem gyengébb, mint a terhesség előtt, viszont feszültebb, türelmetlenebb vagyok. Válasz: Mielőbb menjen orvoshoz, elképzelhető, hogy gyógyszert kell váltani, azzal rendeződik a vérezgetés. Citológián mikor volt? Kérjen ultrahangvizsgálatot is. Üdvözlettel: Petróczi dr. Terhesség alatt normális a barna folyás? Pár napja volt vér is, már csak barna folyás.. Kapcsolódó cikk: Nőgyógyászati kivizsgálás rovatban olvashatók. 2016-05-24 00:34:40 | rákszűrés, citológia, vérezgetés
Daganatok (nőgyógyászati) A női intim szervekben a nagyajkaktól a petefészkekig bármelyikben kialakulhat daganatos megbetegedés, jó és rosszindulatú egyaránt. A méhnyakrák a méh alsó hüvelybe nyúló részének daganatos megbetegedése. Az esetek többségében viszonylag fiataloknál, 35-55 évesen, nemileg aktív korban alakul ki, a legutóbbi kutatások szerint a hátterében a közösülés útján terjedő humán papillomavírus (HPV) bizonyos negykockázatú törzsei állnak. lsd. HPV szürés A méhtestrák, amely a méh nyálkahártyáján alakul ki, a leggyakoribb rosszindulatú daganat az emlőrákot követően, leginkább 50-60 éves, menopauzán átesett nőknél. Legjellemzőbb tünete a rendellenes, túl bőséges, vagy a menopauza után újra jelentkező vérzés. A petefészekrák kevésbé gyakori, viszont igen veszélyes betegség, annál is inkább, mert alig mutat előjeleket, tüneteket. A felsoroltaknál viszonylag ritkábban fordul elő a külső nemi szervek rákja, a vulvarák, amely tulajdonképpen a hüvelynyílás közelében kialakuló bőrrákfajta, és a hüvelyben kialakuló daganat is, amely viszont a méhnyakrákkal rokon.