Midőn a menet Új-Szőnyt, a komáromi ref. egyház filiáját érte el, megkondultak Komáromban az egyház harangjai – s ezek üdvözlő hangja közt vonult a menet a paplakra, hol – a presbiterium és az egybesereglett hivek szeretve tisztelt főgondnokukkal élükön. – de, sőt – más felekezetű polgáraink közül is számosan, lelkes éljenekkel fogadták a szeretett lelkészt. " Pap Gábor lelkészi hivatalába történő beiktatási ünnepélyére 1878. 22-én került sor. Az itt elmondott székfoglaló beszédében a jó pap jellemvonásait és feladatát vázolta fel, valamint a benne lévő kétségeknek is hangot adott, mi szerint nem tudta, hogy majd megfelel-e a komáromi gyülekezet elvárásainak. Pap Gábor - A kötelezői iskolai oktatás valódi célja | Oktató videók. Révkomáromi szolgálata ideje Pap Gábor odaadóan látta el a gyülekezet körüli teendőket, és megállta helyét egyházvezetői tisztségében. Emellett bekapcsolódott a város kulturális életébe is. Egykori honvédszázadosként 1878-ban és 1880-ban ünnepi beszédeket mondott az 1849. augusztusában elesett honvédek tiszteletére emelt ácsi, ill. herkálypusztai emlékműnél a kegyeletüket lerovó tömeg előtt.
Először időközi lelkészként szolgált Balatonudvariban, majd rendes lelkésze volt Arács (Baltonarács), ismét Balatonudvari, Litér, Vörösberény és szülőfaluja, Vilonya gyülekezeteinek. Szülőfalujában szolgált, amikor 1868-ban a Veszprémi Református Egyházmegye esperesévé, 1873-ban a Dunántúli református Egyházkerület főjegyzőjévé, és 1874-ben a Dunántúli Református Egy-házkerület püspökévé választották meg. Püspöki hivatalába 1874. szeptember 20-án iktatták be a révkomáromi református templomban. 1875- től 1878-ig Ó-Szőny, majd 1878. szeptem-ber 22-től halálig, 1895. november 2-ig a Révkomárom református gyülekezetének lelkésze-ként szolgált. Pap Gábornak a komáromi gyülekezetbe történő meghívásáról a Komárom c. Pap gábor oktatás hu. hetilap részletesen beszámolt, és a következő néhány mondat talán jól jellemzi az esemény emelkedett hangulatát: "Az ünnepély résztvevői, a ref. egyház küldöttei és a polgárság részéről önként csatlakoztak, köztük városunk tisztelt polgármestere, számos – nem felekezetbeli honoratior és nők, a ref.
Jelenlegi hely Címlap » Pap Gábor Pál
Részt vett Szentendre kerékpáros koncepciójának, illetve környezetvédelmi programjának kidolgozásában. Előadott a BME Mérnök Továbbképző Intézetben és az építészmérnöki karon. Közéleti pályafutása lenyűgöző. Hosszú évekig részt vett az országos főépítészi konferenciák szervezésében, a konferencia kiadványainak szerkesztője volt 2008-ig. 16 évig szerkesztette az ÖNKORKÉP főépítészi hírlevelet. Pap gábor oktatás budapest. "Az állami/területi főépítészi rendszer 25+ év története" című jubileumi rendezvény szervezője, valamint az erről készült kiadvány szerkesztője. Az Építéstudományi Egyesület Településrendezési Szakosztályának vezetője, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tanácsa Elnökségének több évtizede tagja, többször előadója, moderátora, a főépítészi fórumok egyik vezetője volt. 1994-2000 között és 2015-től a MUT elnökségének tagja és a MUT Budapest-Pest megyei Területi Csoport Vezetőségének tagja. A munka és a közéleti részvétel mellett folyamatosan publikált, mintegy 100 írása jelent meg szakmai folyóiratokban.
2022. március 9-én elhunyt Zábránszkyné Pap Klára, életének 80. évében. Szakmai munkája elsősorban a területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, az építésügy szakterületekhez kapcsolódott, de a tervek nyilvánosságával, az állampolgári részvétellel is sokat foglalkozott. Pap Gábor: Az obsitos igazsága - Könyvbemutató - Montázsmagazin. 1942-ben született Budapesten. Diplomáját a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán szerezte meg 1965-ben, majd ugyanott 1976-ban városépítési-városgazdasági szakmérnöki oklevelet is szerzett. Először a VÁTI-ban, majd 1969-1982 között a Soproni Tervező Irodában tervezőként, később a soproni Városházán városrendezési csoportvezetőként dolgozott. Ezt követően 9 évig Szentendre város és a volt járás 13 településének főépítésze, a város Műemléki Albizottságának tagja, közben többször megbízással, helyettesítéssel az építésügyi hatóság felelőse, a műszaki osztály vezetője is volt. 1990-től az építésügyért felelős mindenkori minisztériumban (ÉVM, KÖHÉM, KTM, FVM, BM, OLÉH, illetve BM) mint a főépítészek, a főépítészi ügyek "menedzsere" dolgozott osztályvezető főtanácsosként, 2005-ös nyugdíjba vonulásáig.
Papklári, így egyben, egy hangsúllyal... nekünk, akik ismerték és szerették. Hiányozni fogsz!
Egykori játékosai, kollégái így emlékeznek a kiváló szakemberre (az összeállítása). Disztl Péter, volt válogatott játékos, aki Bicskei Bertalan kapitánykodása alatt a magyar csapat első számú kapusa volt: "Megdöbbentő a hír, még ha tudtuk is, hogy súlyos beteg. Nagyon sok szép emléket őrzök róla. Együtt kerültünk a Honvédhoz, és már az első évben kupadöntőt játszottunk, és bajnokságot nyertünk. A második évet is vele kezdtük el, és bár idény közben elhagyta a csapatot, abban a bajnoki- és kupagyőzelemben is vastagon benne volt a munkássága. Elképesztően felkészült szakember volt, de az eredményei önmagukért beszélnek. Mindketten kapusok voltunk, ezért jól megértettük egymást, és bár megvoltak a saját rigolyáink, emberileg és szakmailag is kiváló kapcsolatot ápoltunk. Ezúton is szeretném kifejezni őszintén részvétemet a családtagoknak. " Sallói István sportvezető, aki Bicskei Bertalan második kapitánykodása idején a válogatott technikai vezetője volt: "Nagyrészt neki köszönhetem vezetői karrieremet, hiszen, miután hazatértem Izraelből, ő nevezett ki technikai igazgatónak a válogatott mellett.
Bicskey Károly Kállai Ferenccel A tanú című filmben (1969) Életrajzi adatok Született 1920. január 29. Budapest Elhunyt 2009. október 25. (89 évesen) Budapest Származás magyar Házastársa Fogarassy Mária Gyermekei Bicskei Bertalan Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 1943 – 1994 Díjai Jászai Mari-díj 1955 További díjak Jászai Mari-díj (1955) Bicskey Károly IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Bicskey Károly témájú médiaállományokat. Bicskey Károly ( Budapest, 1920. – Budapest, 2009. [1]) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező. Életpályája [ szerkesztés] 1943-ban volt utolsó éves a Színművészeti Főiskolán, amikor a Nemzeti Színház tagja lett. 1944-ben a Pécsi Nemzeti Színház, 1945-től 1947-ig a Művész Színház, 1947–1948-ban a Medgyaszay Színház, 1948–1949-ben pedig a Magyar Színházban játszott. 1949–1980 között a Miskolci Nemzeti Színházban, a Csokonai Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a győri Kisfaludy Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Békéscsabai Jókai Színházban és a Pécsi Nemzeti Színházban játszott színészként és rendezett is.
Súlyos betegség következtében rövid szenvedés után, életének 67. évében szombat este elhunyt Bicskei Bertalan, a magyar labdarúgás meghatározó személyisége, korábbi szövetségi kapitány. A család tájékoztatása szerint temetéséről később intézkednek. A távirati irodához eljuttatott közlemény kitér arra, hogy Bicskei Bertalan elvesztése nem csupán a hozzátartozók, a barátok és a munkatársak, hanem a hazai és nemzetközi labdarúgás, továbbá az egész sportszakma pótolhatatlan vesztesége. Bicskei Bertalan súlyos betegség következtében, rövid szenvedés után hunyt el (Fotó: NS-archív) Neve összeforrt a Budapesti Honvéddal, ahol 1965 és 1976 között védett, 240 alkalommal szerepelt az NB I-ben, gólt is szerzett tizenegyesből, Bicskei Bertalant leginkább mégis hazai és nemzetközi edzői tevékenysége, veleszületett és megszerzett tudása, sportvezetői képességei és sokak számára kedves személyisége avatta a labdarúgás és a sportszakma feledhetetlen nagyságává. Várhidi Péter (balra) az egyik utód Amikor tavaly júliusban a polgárháború után éledező Libéria válogatottjának szövetségi kapitányi szerepét vállalta, nem csak a nehéz körülményekkel kellett szembenéznie, hanem az európai ember számára szokatlan kultúrával is találkozott, amiről augusztusban így írt: "A megbeszélt időpont előtt fél órával már teljes a csapat az edzőpályán.
Szombat este életének 67. évében elhunyt Bicskei Bertalan, a magyar labdarúgás meghatározó személyisége. A család tájékoztatása szerint a súlyos betegség következtében rövid szenvedés után elhunyt Bicskei Bertalan temetésről később intézkednek. Az MTI-hez eljuttatott közlemény kitér arra, hogy Bicskei Bertalan elvesztése nem csupán a hozzátartozók, a barátok és a munkatársak, hanem a hazai és nemzetközi labdarúgás, továbbá az egész sportszakma pótolhatatlan vesztesége. Bicskei Bertalan búcsúztatása július 28-án, a Farkasréti temetőben lesz Fia, Bicskei Balázs tájékoztatása szerint a szertartás 14:15-kor kezdődik. A kiváló szakembert a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti. Bicskei Bertalan neve összeforrt a Budapesti Honvéddal, ahol 1965 és 1976 között védett, 240 alkalommal szerepelt az NB I-ben, gólt is szerzett tizenegyesből. Leginkább mégis hazai és nemzetközi edzői tevékenysége, veleszületett és megszerzett tudása, sportvezetői képességei és sokak számára kedves személyisége avatta a labdarúgás és a sportszakma feledhetetlen nagyságává.
Vezetőedző volt a svájci FC Luzern, az egyiptomi Port Said, az MTK, a Kispest-HFC, a kínai Senjang és az Újpest FC felnőtt gárdáinál, a Győri ETO FC-nél szakmai igazgatói, Malájziában és Libériában szövetségi kapitányi pozíciót töltött be. Két alkalommal volt magyar szövetségi kapitány, előbb 1989-ben, majd 1998-tól 2001-ig, és 44 meccsen irányította a nemzeti csapatot. A második időszakban egy, a korábbiakhoz képest teljesen új válogatottat rakott össze, nála volt például először tagja a nemzeti csapatnak Király Gábor. Az általa összeállított új válogatott-csapat debütáló mérkőzésén 3:2-re vertük az osztrákokat Bécsben. Pályafutása során sok mindent elért, sok helyen dolgozott, azt azonban bánta, hogy nevelőegyesületénél, a Ferencvárosnál soha nem lehetett edző, pedig háromszor is közel került az Üllői úti kispadhoz. Erről így nyilatkozott a "100% Fradi"-nak: "Az első eset 94-ben volt, amikor Novák Dezsőt választották helyettem, ami végül jó döntésnek bizonyult, hiszen a csapat bejutott a BL-be.