2018. szept 21. 20:15 A Nyerő Páros nyertesei / Fotó: RTL Klub Vége a hetekig tartó versengésnek: Vasvári Vivien és férje, Fecsó nyerte az RTL Klub sikerműsorát, a Nyerő Párost. A Nyerő Páros második évada is rengeteg izgalmat, küzdelmes perceket, sírást és nevetést hozott a nézőknek, főleg a végjáték. Az már a csütörtöki adásból kiderült, hogy Gáspár Laci és felesége, Niki jutott be a döntőbe. Az egész napos, összetett feladatokban ők szerezték a legtöbb pontot. A mai, pénteki részben Tokár Tamásék és Vasvári Vivienék az eddigi évad egyik legkeményebb játékában kellett kitartaniuk, jéghideg zuhany alatt álltak több, mint egy óráig. Tokár Tomiék 72 perc után adták fel az embertelen játékot. Így eldőlt, hogy Gáspár Laci és Niki párosa mellett Luxus Vivi és Fecsó került a döntőbe. Ezután a legfontosabb döntés a már korábban kiesett párosok kezében került. Egy szavazófülkében adták le a voksaikat drámai tépelődések közepette. Itt még korántsem volt vége az izgalmaknak. Hátra volt az utolsó feladat, az emlékbányászat, itt még gyűjthettek pénzt a nyereményalapjukba.
A bíróság szerint vizsgálni kell, kartelleztek-e Mészárosék? A Momentum politikusa szerint Mészáros és Tiborcz több esetben is úgy nyújtott be pályázatokat közbeszerzésekre, hogy miközben "egymással versenyeztek", másik projekteken együtt dolgoztak. Alonso két-három évig maradna még a Forma-1-ben A kétszeres világbajnok spanyol már így is a jelenlegi mezőny legidősebb versenyzője. Szabad utat kapott az Áramszolgáltató Kft. felvásárlása, nem lesz többé piaci verseny Nemzetstratégiai ügynek nevezte a kormány, hogy az MVM legyen az egyetlen áramszolgáltató Magyarországon. Jó hír: ismét győztek a magyar seregek Isaszegen Két év után ismét megrendezték az Isaszegi Történelmi Napokat. 15 éve nem volt olyan drágulás Magyarországon, mint most A rendszerváltás utáni legnagyobb pénzromlás érkezhet nyáron, mindenki szívni fog. Holttesteket találtak a romok alatt a Kijev melletti Borogyanka településen A halottak számlálása még folyamatban van. Napi koronavírus: 2400 az új fertőzött és elhunyt 37 beteg 50-en vannak lélegeztetőgépen.
Hajner László és Hajner Gyula 2018. augusztus 3. Lelovics Réka és Kincses Viktória 2018. július 6. Mártonné Gyenge Tímea és Márton Róbert 2018. június 1. Hirsch Attila és Maczkó Nóra 2018. május 4. Schekk Péter és Schekk Szabolcs 2018. április 6. Pénzes Szilvia és Kispál Dénes 2018. március 2. Boda Andrea és Kenyó Csaba 2018. február 2. Nagy Attila és Szofrán László 2018. január 5. Benzid Zina és Józsa Gábor 2017. december 1. Nagy Tünde és Tarján Balázs 2017. november 3. Győrfi Judit és Schober Éva 2017. október 6. Tóth Imre és Hegyaljai László 2017. szeptember 1. Nyúl Nóra és Horváth Dániel 2017. augusztus 4. Forgács Eszter és Siposné Benkő Krisztina 2017. július 7. Nagy Flóra és Torma Péter 2017. június 2. Kis Emese és Tinnyei Péter 2017. május 5. Balogh Eszter és Balogh Alexandra 2017. április 7. Géczi Mirjam és Géczi Dávid 2017. március 3. Csomós Erika és Kiss Dávid 2017. február 3. Bogdán Angéla és Tehenics András 2017. január 6. Tóth Milán és Molnár Bence 2016. december 2. Szabó Bernadett és Tóthné Meszlényi Tünde 2016. november 4.
március 31. – a Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt. [1] április 5. – az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra. [2] április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg. [1] április 15. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is. [1] A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. * 1241 (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.
Celesztin pápa (* 1187) december 11. – Ögödej mongol nagykán (* 1186 / 89) Sólyom fia Pósa erdélyi vajda Jegyzetek [ szerkesztés]
Tatárjárás IV. Béla politikája a tatárjárás előtt IV. Béla (1235-1270) mikor átvette az ország irányítását, legfőbb célja a III. Béla korabeli birtokrendszer visszaállítása volt. Felülvizsgáltatta a korábbi birtokadományokat. A királyi tekintély növelése érdekében felrúgott korábbi hagyományokat. A királyi tanácsban elégettette a bárók székeit, így a főpapok és a hercegek kivételével senki nem ülhetett le a király jelenlétében. 1241 április 11 janvier. Intézkedései ellenérzést váltottak ki a vezetőrétegben, amit még fokozott azzal, hogy birtokokat egyáltalán nem adományozott. Látva az ellenállást, a birtokvisszavételeket leállította. A kelet-európai tatár hódításokról 1236-ban Julianus barát tájékoztatta az uralkodót. IV. Béla a tatárok elől menekülő Kötöny kun király 40000 emberével együtt befogadta az országba. A kunok vállalták a kereszténység felvételét. A király támaszt remélt a kunoktól a tatárok és a bárók ellen. A kunok betelepítése tovább mélyítette a király és az alattvalók közötti ellentétet. A bárók féltek attól, hogy a király ellenük használja majd a kunokat, a közép- és alsó réteg elítélte a kunok szokásait (pogányság, nőrablás, földmagántulajdon el nem ismerése).
A XIII. század első felében indult el Ázsia belsejéből egy népáradat, amely mongolok és tatárok keveréke volt. Vezérük Dzsingisz kán volt, aki magát - éppúgy mint a hunok vezére Attila - szintén Isten ostorának tekintette, és a világ meghódítására indult el. A tatárok fő ereje Batu vezetésével 1241 tavaszán a Vereckei-hágón keresztül érte el az országot. Amikor 1241 március 12-én a tatár seregek betörtek a Kárpátok szorosain, a rémület hulláma sodort végig az ország népén. A király parancsára a hírnökök ősi szokás szerint véres kardot hordoztak végig az országon, jelezve a veszélyt. A hadak azonban csak lassan gyülekeztek, mert a nemesség egy része haragudott királyára a királyi birtokok visszavétele és a kunok betelepítése miatt. A legválságosabb pillanatban megölték Kötöny kun fejdedelmet. Ezzel valóban elveszítették a kunok hathatós segítségét - akiket IV. Béla éppen a tatárok ellen hívott segítségül -, sőt ellenséggé váltak, mivel a tatárok oldalára álltak. IV. 1241 április 11 novembre. Béla király és az országot féltő emberekből álló sereg a sajóparti Muhi közelében gyülekeztek.
~ márc. elején futár jött a nádor tól, jelentvén, hogy Batu roppant seregével már a Vereckei-hágó hoz ért. B. nem küldhetett segedelmet, hanem az ország minden fegyveresét a kunokkal együtt Pestre rendelte, Frigyes osztrák herceghez pedig követeket küldött segítségért IX. Gergely pápa s II. A tatárjárás ~ -ben fejlett és az akkori polgári művelődés és államkormányzat színvonalán álló, aránylag népes s gazdag tartományát pusztítja el a magyar államnak. A tatárjárás alatt ~. januárjában-februárjában éri el először a pusztítás Zemplén Bodrog-Tisza menti sávját. Az első nagy csata a Sajó mentén zajlott s Muhi-csata néven vált ismertté. A magyarok szívós ellenállása eredményeként a tatárok 1242 -ben kivonultak az országból. Keb - tatár vezér ( ~) 1. 8. 160 Kél - Pál német vitéz nagyapja (XIV. sz. ) 2. 10. 335 Keled - Álmos magyar fejedelem őse 1. 9. 1241 április 11 juin. 25... Az ~ -iki katastropha megmutatta, hogy ez a rendszer már idejét multa. Ama nagy elvnek érvényesülése, hogy a földbirtokkal együtt jár a hadviselés kötelezettsége, a nyugati hűbéri ség mintájára a birtokos nemességet tette a honvédelmi rendszer igazi alapjává,... ~.
A pusztítás mérhetetlenül nagy volt, főként a keleti országrészeken, ahol egy évig garázdálkodtak a tatárok. Bár pontos adatok nincsenek, de feltételezik, hogy a lakosságnak mintegy fele elpusztult. IV. Béla király nagyszabású vár építtetésbe kezdett. A királyi székhely átkerült Budára, ahol várat építettek. Ezt a részt hívják ma is budai Várhegynek. Ha erre jársz, várlak: A muhi csata emlékezete - 1241. április 11.. Okulva előző politikájából, ha mértékkel is, de folytatta apja II. András nyomán a királyi birtokok adományozását, azzal a feltétellel, hogy várat kell azon építeni. Soha nem látott számban épültek így a várak (ennek köszönhetően a király halálakor már közel 100 kővár állott szerte az országban), azonkívül újjáépültek városok és falvak. Mesterembereket hozatott és az elnéptelenedett területekre idegenből hívott (német, szlovák, román) telepeseket. Visszahívta a kunokat is, akik az Alföldön kaptak legelőket, és akik évszázadok múltán nyelvüket is elfeledve, magyar szántóvető emberekké váltak. Fiára, Istvánra egy 28 év alatt újjáépített, virágzó, megerősödött királyságot hagyott hátra, így joggal tiszteljük második honalapítóként.