• Önök és a csoki gyár! : Egy gyermekkori álom válik valóra a program során. A résztvevők egy szempillantás alatt egy igazi kézműves csoki-manufaktúrában találják magukat. A program során megismerik a bonbonkészítés alapjait, és elkészítik saját remekeiket. • Dominó: Játszik, alkot, kombinál, tárgyal, konfliktust kezel – majd elemez, felismer, fejlődik. Tárgyalási és konfliktus kezelési technikák játékosan, néhány órában szakképzett coach irányításával. • Exkluzív vacsora: Bor- vagy pálinkakóstoló, Koreai pálcikás vacsora autentikus különtermünkben – különleges gasztronómiai élmény kollégáival. • Sárkányhajózás a Duna holtágán: Evezzenek egy hajóban! Ez a 10-20 fős legénység befogadására képes hajócsoda, hihetetlen sebességre képes, ha mindenki beleadja magát az evezésbe. Ritmus és együttműködés a lelke ennek a sárkánynak. A sárkányhajózás az egyik legnagyobb élményt adó, a legegyszerűbben elsajátítható, és a leghatékonyabb csapatépítő programok egyike. • Indián kenuzás: Egy kenuban mindenki számára akad tennivaló, ezért a vízitúra kitűnő lehetőség a csapatépítésre.
Szobáink klimatizáltak, zuhanyzóval vagy fürdőkáddal, hajszárítóval, telefonnal, műholdas adások fogadására alkalmas televízióval, internet kapcsolattal, minibárral és szobaszéffel felszereltek. Mozgássérült vendégeink számára speciálisan kialakított, akadálymentesített szoba, a családoknak egybenyitható superior szoba-párok állnak rendelkezésükre. A szálloda hangulatos étterme európai és koreai ételkülönlegességekkel kínál igazi kulináris élményt a hozzánk látogatóknak. Éttermünk egyaránt alkalmas ültetett fogadások és büféasztalos étkezések lebonyolítására, emellett autentikus keleti termeink nyújtanak hamisítatlan koreai hangulatot. Nyári időszakban grillteraszunk csodálatos őspark panorámával ad további kellemes kikapcsolódási lehetőséget. Kávé- és teakülönlegességeink közül választva megpihenhet nyáron a kávézó-teraszunkon, télen a kandallónk békés szomszédságában. Légkondicionált, nyugodt környezetben található, 50 fő befogadására alkalmas jól felszerelt konferenciatermünk ideális helyszínt biztosít üzleti megbeszéléseknek, találkozóknak.
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26%, református 5%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0, 2%, felekezeten kívüli 33, 9% (31, 8% nem nyilatkozott). [15] Nevezetességei [ szerkesztés] Jankovich-kúria – Jankovich család A Rácalmási szigetek természetvédelmi terület (Rácalmási Nagysziget) Az Ófalu Millenniumi park Modrovich–Bay-kúria ( Modrovich-kúria, Modrovich-kastély) – Modrovich & Bay család Királykút mellett középkori templom maradványai Ráctemplom Evangélikus-református templom, Széchenyi tér Jankovich kápolna Testvértelepülés [ szerkesztés] Dransfeld, Németország Források [ szerkesztés] Rácalmás története Rácalmás örökségei (Faluvédők) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. )
Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták, és Kelenföld hegyéről letaszították" – olvasható Szent Gellért Püspök nagy legendájában (Szabó Flóris fordítása). Szent Gellért legendájának részletei: A lázadó pogányok megölik a papokat; Szent Gellértet letaszítják a hegyről; A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével; A Szent temetése (Forrás: Magyar Anjou-legendárium) Gellért holttestét a pesti Boldogasszony-templomba vitték, amely a mai Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom és a Gellért-heggyel szemben áll a Duna másik oldalán. Maradványait később átszállították Csanádra, de a Belvárosi-plébániatemplom oltárában 2002 óta megtalálható Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont- és csigolyacsont-ereklyéje. Gellért püspököt halála után nem sokkal később, Szent László idejében 1083-ben avatták szentté, István királlyal, Imrével és két szerzetessel egyetemben. A Belvárosi-plébániatemplom oltára, amelyben megtalálható Szent Gellért ereklyéje (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellért sarok- és csigolyacsont-ereklyéje 2002-ben került a Belvárosi-plébániatemplom oltárába (Fotó: Both Balázs/pestbuda) Szent Gellért legendája a Gellért-hegyen Természetesen Budapest egyik legjellegzetesebb látnivalója, a Gellért-hegy kötődik a legjobban Szent Gellérthez, miután a hagyomány szerint itt halt mártírhalált.
– Szent Gellért (kb. 980-1046) (Az animációt a Color Plus Kft. készítette. ) (részlet) Gellért, Csanád első püspöke (†1046). Előkelő velencei család sarjadéka. Hét éves korában súlyosan megbetegedett. Szülei egyetlen gyermeküket a kor jámbor szokása szerint szerzetesi ruhába öltöztették, vagyis Istennek és a bencés rend szentjeinek oltalmába ajánlották: oblátus, Istennek áldozott személy lett belőle. Szerzetesként Bolognában tanul, majd a velencei Szent György-monostor apátjául választják meg. Hamarosan lemond azonban a klastrom "fejedelemségéről", hogy majd Jeruzsálemben remetéskedjék. Útközben Dalmáciában hajótörést szenved, és így hazánkba, sőt Szent István udvarába jut. Itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz. Néhány év múlva szíve vágyát követve, a bakonybéli remeteségbe vonul. […] Gellért bölcsességét, atyai szívét árulja el a symphonia Ungarorum ismert jelenete is: éjszakai szállásán egy őrölgető szolgáló magyar nótájának hangjára ébred föl. A dallamot szépnek, különösnek találja, a lányt pedig jókedvvel végzett munkájáért megjutalmazza.
Szent Gellért Velencében született 980 körül. Kisgyermek volt, amikor szülei a Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő Szent György-szigetre vitték. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű fiuk (Szent György napján született, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet) nem marad életben. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinek imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a monostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan bevezették őt a kor szellemi és Szent Benedek rendjének lelki életébe. A Gellért nevet édesapja tiszteletére vette föl, aki szentföldi zarándokútja során halt meg. Huszonöt éves korában rendtársai perjellé választották, majd Vilmos apát javaslatára, tudásának elmélyítése céljából másodmagával Bolognába küldték, hogy később elfoglalhassa a kolostori iskola egyik tanári posztját. Harminckét évesen tért vissza a Szent György-szigeti monostorba, Vilmos apát halála után megválasztották apátnak, azonban három év múlva lemondott, hogy a Szentföldre indulhasson.
István király halála után Orseolo Péter (1038–1041) került a trónra, aki azonnal nagyszabású, de az ország erejét messze meghaladó "reformok" megvalósításához kezdett. Házi őrizetbe vétette a vele egyet nem értő özvegy királynét és elmozdította pozíciójukból azokat – köztük püspököket is –'akik nem támogatták politikáját. A püspökök tanácsa, melynek Gellért is tagja volt, a magyar főrangúakkal együtt elhatározta Péter megbuktatását. Ez sikerült is, de a trónra – megbízói kijátszásával – Aba Sámuel (1041–1044) került, aki csak házassága révén állt rokonságban az Árpád-házzal. Az új, "pogánykodó" és az eretnekeknek is teret engedő uralkodó szinte uralma első percétől kezdve erős ellenzékkel találta szemben magát. Ennek egyik alakja Gellért püspök volt. Gellért ugyanis Imre herceg halála után következetesen a Vazul-fiak (András, Béla és Levente) trónutódlása mellett szállt síkra. Nyilvánosan – nem egyszer szószékről is – bírálta a királyt hitszegéséért, s nem volt hajlandó kívánságait és parancsait teljesíteni.
Engedd jóságosan, hogy akinek emlékét áhítatos lélekkel ünnepeljük itt a földön, annak örök oltalma védelmezzen a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. Forrás: Diós István: A szentek élete Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor (1000–1530) Magyar Kurír (bh)