Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925–1926-os évben, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott. A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Szembe akart nézni a múltjával - szinhaz.net. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott.
Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészeink, így közöttük Páger is. 1933 -ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel rövidesen házasságot kötött. színész, közreműködő, szereplő Meghalt: 1986. december 14. (Magyarország, Budapest) A magyar színház- és filmművészet kimagasló alakja Makón született 1899-ben. Gyerekkorában zenélt és festett, csizmadia édesapja azonban nem támogatta fia művészi ambícióit, összetörte a hegedűjét és a festőállványát is. Dolgozott lakatossegédként és aratómunkásként is, Olaszországban katonáskodott. Színészi pályája Székesfehérváron indult, később több vidéki nagyvárosban is játszott, így Kecskeméten, Pécsett és Szegeden is, ezután került a fővárosba. Idővel a harmincas évek legjobban fizetett színészévé vált, 1932-ben szerepelt először filmen, a Piri mindent tud -ban. Aranypáva (1943) (1DVD) (Páger Antal) (régi magyar filmek) (. 1945-ben elhagyta az országot, először Ausztriában és Franciaországban élt, majd nyolc évre Argentínában telepedett le, festő-grafikusként dolgozott.
A hatalmas anyag őrzi harmadik felesége, Szilágyi Bea színész életútját is. Bár ugyanabban az időszakban kezdték a szakmát, egymástól nagyon eltérő pályaképük volt. Amikor Páger első nagy sikereit aratja, filmjeire özönlik a közönség, Szilágyi Bea az OMIKE színpadán, néhány száz fős közönség előtt játszik, s a zsidótörvények miatt kitanulja a kalapos-mesterséget. A vészkorszakot egyedül éli túl a családból, de erről keveset tudunk, Szilágyi Bea nem nagyon beszélt róla. 1945 után Páger az argentínai emigrációban szervezi saját színházát, ezidőben Szilágyi Bea a Magyar Színházművészeti Szövetség oszlopos tagja, a kulturális forradalom meghatározó alakja. Páger hazatérte után, a Kádár-korszak elején összeházasodnak. Szilágyi Bea ekkor már nem játszott, de tanított a Színművészeti Főiskolán. Páger nagy korszaka e házasság idejére tehető. Szerelmi házasság volt, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazatértével sokakat megosztó színésznek "megbocsássanak", megtörténhessen a megbékülés. MÉ: A hagyaték az argentínai időszak, majd a hazatérés utáni dokumentumokat tartalmazza.
sorozat Hanszky 1975 - A peleskei nótárius színész 1975 - Ballagó idő színész 1975 - Barátom, Bonca! színész 1974 - Keménykalap és krumpliorr sorozat Leopoldi 1974 - Elveszett paradicsom-töredék színész 1974 - Feje fölött holló színész 1974 - Elveszett paradicsom színész 1974 - Méz a kés hegyén színész 1973 - Az élet szerelmese színész 1972 - Világló éjszaka színész 1972 - Ítéletnapig színész 1972 - Nápolyt látni, és... színész 1972 - Bob herceg színész 1972 - Fuss, hogy utolérjenek! színész 1971 - Nyulak a ruhatárban Dávid Rudolf 1971 - Rézpillangó Cézár 1971 - A fekete város Bibók Vince, Zsiga apja 1971 - Uborkafa színész 1970 - Neveletlenek színész 1970 - A 0416-os szökevény sorozat színész 1970 - Tizennégy vértanú Aulich Lajos 1970 - A revizor színész 1970 - Hatholdas rózsakert színész 1969 - Komédia a tetőn színész 1969 - Isten hozta, őrnagy úr! pap 1969 - A varázsló színész 1968 - A mafla színész 1968 - Isten óvd a királyt színész 1968 - A kormányzó színész 1968 - A beszélő köntös színész 1967 - Egy nap a paradicsomban Liptói 1967 - A kártyavár Puckner 1967 - Utószezon Kerekes 1967 - Tanulmány a nőkről színész 1966 - Ketten haltak meg színész 1966 - Édes és keserű színész 1965 - Iszony színész 1965 - A kőszívű ember fiai színész 1964 - Váltás színész 1964 - Vízivárosi nyár sorozat Dr. Gál 1964 - Rab Ráby II.
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (Romlásnak indult... ) (elemzés) - YouTube
Paradox: "a szokásossal ellentétes" (gör. ) szóból; stilisztikai alakzat; látszólag egymást kizáró ellentéteket tartalmazó állítás.
A MITIKUS MÚLT FELIDÉZÉSE (11– 12. ) A következő két szakaszban (11–12. ) az újólag felidézett mitikus-heroikus múlt (Attila, Árpád, Hunyadi János), a megnevezett hősök, a felidézett sikerek ellenpontozzák a jelen képeit. A vers dinamikájára ezáltal az emelkedés, esés, emelkedés jellemző. Az újból emelkedés azonban nem újabb tetőponthoz vezet, hanem ahhoz a kissé konvencionálisnak tűnő moralizáló zárlathoz, hogy a szerencse forgandó: " De jaj... " (13–14. vsz. ). A példák halmozásának funkciója a magyarság és Magyarország lehetséges jövőjének, sorsának világtörténetivé emelése, illetve a történelem tragikus kegyetlenségére való utalás. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1 2 3. A korábbi szakaszoknál érzelmileg kevésbé telített befejezés nem teremti meg az érzelmi egyensúlyt, a vers expresszivitását megtörő " lassú halál" nemcsak a jelen és múlt kiáltó ellentétére hívja fel a figyelmet, hanem egy félelmetes jövő lehetőségét is előlegezi, mely nem áll messze a romantikus kor (pl. Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi) nemzethalál víziójától sem.
szakasz példázatát ("Róma ledül... ") is bevezeti: a tölgyfa az ókori Róma hatalmi szimbóluma. A kép egyben a 8. szakasz és az egész mű kulcsfogalmának – "tiszta erkölcs" – párhuzama is. TETŐPONT (9. ) A 9. versszak a vers tetőpontja. A retorikai kérdésre (" Mi a magyar most? –") szentenciaszerű megállapítás felel. A megismétlődő " most" szó az előző szakasz ókori példájához kötődő mitologikus azonosítás. A "sybarita váz" a " rút" jelzővel fölerősítve a jelen állapotainak tarthatatlanságát nyomatékosítja, s rávilágít arra, hogy Berzsenyi számára múlt és jelen ellentétében a cselekvés és nem cselekvés a meghatározó. Elődeink cselekvő emberek voltak. A tatárjárás kora és Zápolya százada is tele van híres, nagy hősökkel, akik e nehéz időben is tenni próbáltak valamit – ezért értékelődnek fel vereségeik is. Ezzel szemben a jelen a tehetetlenség, a lustaság kora. A kérdő mondatban ismét elhangzó " magyar" szó egyértelműen a magyarságot, a nemzetet, a közösséget jelenti. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (Romlásnak indult...) (elemzés) - YouTube. Berzsenyi próféta-beszélője hangsúlyozza korának azon hibáját, melyet Kölcsey is megfogalmaz Zrínyi-verseiben: a múlttól való elfordulást, identitásvesztést (10. versszak).