Belépés címtáras azonosítással vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió Elektronikai technológiák szakszeminárium 2. A tantárgy angol neve: Electronics Technology Seminary 2. Adatlap utolsó módosítása: 2006. július 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szak Műszaki Informatika Szak Doktorandusz tárgy Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév VIETDS02 2 2/0/0/v 2. 5 Folyamatos 3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Harsányi Gábor, 4. A tantárgy előadója Név: Beosztás: Tanszék, Int. : Dr. Harsányi Gábor egyetemi docens Elektronikai Technológia Tsz 5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Mikroelektronika és technológia 6. Dr harsányi gábor háziorvos. Előtanulmányi rend 7. A tantárgy célkitűzése A tantárgy célkitűzései: A doktorandusz hallgatók tudásának elmélyítése a kutatási területükön valamint rokon témákban, egymás eredményeinek megismerése, előadókészségük és rend-szerező képességük fejlesztése. 8. A tantárgy részletes tematikája Polimerek a mikroelektronikában: fő alkalmazási területek; rétegfelviteli és kezelési eljárások; fotólitográfia fényérzékeny polimerekkel; az elektronvezető polimerek tulajdonságai és alkalmazási lehetőségei; vezető polimerek alkalmazása az érzékelőkben; vezető polimerek és rétegtechnológiák alkalmazása gázérzékelők és enzimatikus bioérzékelők készítésében.
IEEE CPMT Professzori Ösztöndíj elnyerése a 2001-2002 évekre. Gábor Dénes-díj 2011. MTA Szabadalmi Nívódíj 2012. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 2014.
A ma Érzékelők és Mikrofluidika Laboratórium néven ismert tudományos műhelyt – melynek vezetését Sántha Hunor 2004-ben vette át – 2011-ben a BME doktori tanácsa a Műegyetem 3 legkiválóbb laborja közé sorolta. A kutatásokhoz elnyert pályázati források lehetővé tették, hogy a labor ma már világszínvonalon, több tekintetben is unikális berendezésparkkal működjön, hozzájárulva ahhoz, hogy a hagyományosan erős orvosi-elektronikai iparághoz képest több szakmát átfogó orvosbiológiai-mérnöki ipar formálódhasson, erősödhessen hazánkban.
2017-ben eddig több mint kétezren vásárolták meg az engedélyt, ami csaknem negyedével több, mint 2016 hasonló időszakában. Jelentős számban regisztráltak külföldi (többek között amerikai, angol, ausztrál, holland, német, román, svéd) állampolgárok is. A jegy kiváltása egyszeri regisztrációhoz és előzetes, sikeres online tesztkitöltéshez kötött. Horgászati tilalom kezdődött a pontyra, a harcsára és a compóra - Körös Hírcentrum. Az elektronikus beléptetési folyamat a halfelismerést és a legalapvetőbb horgászati szabályok ismeretét biztosítja. Maga a turista állami horgászjegy évente egyszer váltható. A 90 napra szóló jegy érvényességének kezdetét a horgász maga állíthatja be. A fogási naplót pedig a lejáratot követő 30 napon belül kell feltölteni a TUHIR rendszerbe. Fontos, hogy a turista állami horgászjegy is kizárólag az adott vízterületre érvényes területi jeggyel együtt érvényes! Amennyiben a turista állami horgászjeggyel rendelkező horgász – jegyének érvényességi ideje alatt – állami horgászvizsgát tesz, a NÉBIH-nél díjmentesen kezdeményezheti a "turistajegy" állami horgászjegyre történő kicserélését.
Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegõt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében fõleg úszós módszerrel eredményesen foghatók. Érzékeny az idõjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar elõtt, amikor hûvösebb lesz a levegõ, eredményesen horgászható. Frontmentes idõjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erõsebb az apadás. Megnõ az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg idõszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta elõtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késõ õsszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik. Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába, stb. ), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, stb. ), fõ- és öntözõ csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány.
Közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a felmentésről szóló döntésben meg kell határozni a halfajt és az egyedek számát, a fogás módját, eszközeit, azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható, a tevékenység időtartamát, és a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját. A döntésben továbbá a halfogási tevékenységről való jelentéstételi kötelezettséget kell előírni. A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében (a ponty ide tarozik) a jogszabályban megállapított tilalmi idő alóli felmentés az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy egyáltalán nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása, azaz az okszerű gazdálkodás biztosítása érdekében is megadható. Ponty faj esetében a felmentés megadásának feltétele, hogy a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint elérje vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget. A felmentés csak akkor adható meg, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz.