Ötvennégy éves korában elhunyt Salim József, a tekvondó sportág első magyar olimpikonja, aki a 2000-es, sydney-i játékokon 58 kilóban ötödik helyezést ért el. Fotó: Magyar Taekwondo Szövetség A sportember váratlan haláláról pénteken a magyar szövetség számolt be. Tavaly a tokiói olimpián Salim József unokaöccse, Salim Omar ugyancsak ötödikként végzett. Forrás: MTI
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Február elején a szelfik digitális sminkelését lehetővé tévő Persona, a videokonferenciázós Zoom és az AliExpress online piactér alkalmazása volt a legnépszerűbb Oroszországban. Aztán Putyin elindította Ukrajna lerohanását, és ez mindent megváltoztatott. Arról beszámoltunk már, hogy soha nem látott mértékben kezdték el használni az oroszok a VPN-t, hogy eltűnjenek az internetről. Ezt támasztja alá a Google Play áruház oroszországi sikerlistája, melynek első tíz helyezettje közül négy három VPN-szolgáltatás alkalmazása, egy másik az 1. 1. Fideszes EP-képviselők is megszavazák az orosz gázembargót: Orbán megint nem mondott igazat? - Propeller. pedig más jellegű, de szintén hasonló célra használható: védi, elrejti a felhasználó tevékenységét. A toplista elején szerepel még a Telegram üzenetküldő – az alkalmazás, amit diktátorok és a demokraták is utálnak, de sehogy nem tudják megzabolázni. Szintén a top 10-ben van a RuTube, avagy az oroszok YouTube-ja. © AppBrain Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
- (új borító) Termékleírás Szerző: Frank Herbert Gabo Kiadó, 2020 Az emberi bolygókat egyesítő Impériumban Paul Muad-Dib, a jövőbe látó messiás uralkodik. Hithű harcosai, a vad fremenek szent dzsihádjukban feldúlták az univerzumot, és mindenhová elvitték a Mahdi szavait. Ám a háború és a vallási fanatizmus ádáz ellenségeket szült, akik mindenüket feláldoznák Muad-Dib bukásáért. Az Impérium régi hatalmai összefognak, hogy egy bonyolult összeesküvéssel törjenek az új Császár életére, aki maga sincs meggyőződve róla, hogy valóban egy jobb világot teremtett az emberiség számára. A Dűne messiása · Frank Herbert · Könyv · Moly. A Dűne messiásában Frank Herbert továbbviszi a magával ragadó Dűne történetét. Tizenkét évvel az első regény eseményei után a régi és az új világrend csap össze, a középpontban pedig olyan emberek állnak, akiknek minden erejükre szükségük van, hogy megbirkózzanak a rájuk váró sorssal. Herbert lenyűgöző gondolatisága és mély emberismerete emlékezetes karaktereken keresztül mutatja be, hogy sokszor a megváltó maga is lehet áldozat.
Hogy milyen kétes eredménnyel, azt talán jól példázza, hogy a film a mai napig a rendező egyik legvitatottabb filmje, amelyből több változat is létezik, például egy öt órás tévé-verzió, amelytől Lynch elhatárolódott. A Dűne Paul Atreides (Kyle McLachlan) herceg felemelkedésének története, akiből a mese végére a Kwisatz Haderach (héberül: "az út lerövidítője", kvázi isten), a Dűne uralkodója, illetve a bolygó népének, a fremeneknek messiása lesz. A Dűne messiása on Apple Books. A Dűne az egyetlen lelőhelye az univerzum szuperkábítószerének, a Fűszernek, amelynek hatására a userek mindenféle emberfeletti tetteket – teleportáció, gondolatátvitel, stb. - képesek véghezvinni, sőt, ami a leglényegesebb, az űrkereskedelmet felügyelő Liga navigátorai is a Fűszer segítségével teleportálják át az irányításuk alatt álló űrhajókat az univerzum egyik pontjáról a másikra. Nem csoda tehát, hogy őrületes harc folyik a bolygó feletti uralom megszerzéséért. Paul apja is ennek a csatározásnak esik áldozatul, mikor IV Shaddam császár beáldozza őt a rivális Harkonneneknek (a film főgonosza, Vladimir Harkonnen báró (Kenneth McMillan) Lynch egyik legeredetibb és legundorítóbb antagonistája: gennyedző, túlsúlyos testét egy repülő székhez szíjazva közlekedteti, otthona pedig egy indusztriális szemétdomb-planéta, amely mintegy kontrasztot alkot a Dűne univerzum többi, általában archaikus technikai szinten leledző bolygójával. )
A szerzőről: Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben. Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban. Herbert a Dűnéhez öt folytatást írt, ezeken kívül mintegy másfél tucat regényt publikált önállóan és társszerzőkkel közösen. A dune messiása . 2006 óta a Science Fiction Hall of Fame tagja. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 344 oldal Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban.
Ráadásul az egész világegyetemben csak egyetlen bolygón lelhető fel: az Arrakison, egy sivatagbolygón, melyet egyszerűen csak Dűnének neveznek. A bolygó azonban a Féreg, ez a hatalmas élőlény, mely úgy védi a fűszert, hogy kitermelését különösen veszélyessé teszi, és a fremenek hazája, ezé a vad, harcos népé, mely át akarja alakítani a bolygót élhetőbbé és várja vezérét, ki majd elvezeti őket ezen az úton. Nagyszabású trilógia lehet a Dűne-filmből | 24.hu. A történet kezdetén megismerjük I. Leto Atreides herceget, aki éppen előkészíti családja és udvartartása átköltöztetését anyabolygójukról, a Caladanról a Dűnére, mivel ezt a bolygót a szolgálataiért cserébe IV. Shaddam Corrino, a padisah császár hűbérbirtokának adta. Vele tart ágyasa, Lady Jessica, egy Bene Gesserit nővér, és fia, Paul Atreides, aki egyszerre rendelkezik mentáti és anyja nevelése folytán, Bene Gesserit képességekkel. Ez utóbbi különösen érdekli a nővéreket: úgy sejtik, ő lehet a Kwisatz Haderach, a férfi Bene Gesserit, aki olyan helyekre tekinthet be a jövőbe, melyektől a nővérek irtóznak.
Annak idején ('98-ban) nem is a nyitó kötet, hanem ez a 12 évvel később játszódó történet nyert meg magának (ami fura, mert rengetegen lehúzzák). Talán az egyszerűbb, fókuszáltabb cselekményével. Paul győzött, elvileg jobbá tette a sivatagbolygó helyzetét, most messiásként, élő istenként uralkodik, fremenjei a világegyetemet dúlják, terjesztve a kultuszukat – de vajon mi az ára ennek a vallási fanatizmusnak? Ha valaki látja a jövőt, vajon megváltoztatni is képes-e (akarja-e) az események menetét? Mit jelent a döntés, ha minden lépés már ismert? Valóban hős-e Paul az emberfeletti hatalom birtokában? Miként fogadja szerepét a galaxis többi része? Ilyen kérdések felvetésével hív politikai-filozófiai kalandra a szerző. Már az első oldalak alapján is érezhető, hogy egész más, mint az első kötet volt. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a gondolatiságra, mint a cselekményre (majdhogynem 90-10 arányban), a háttérben bonyolódó intrikák szálai is inkább gubancosak, mint tisztán követhetőek – így érthető, hogy sok olvasót eltaszította ez a rész.
Mindig úgy gondoltam erre, mint trilógiára; azt pedig meglátjuk, mi jön majd utána. Egyelőre ezen a ponton túl képtelen vagyok gondolkodni – mondta Villeneuve, aki korábban olyan sci-fiket rendezett, mint az Érkezés vagy a Szárnyas fejvadász 2049. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A családdal tartanak leghűségesebb embereik: Gurney Halleck, a harcos balisetjátékos, Duncan Idaho, a kardmester, Thufir Hawat, a mentát, és doktor Yueh, a Suk orvos. A herceg tart az Arrakistól: ez a bolygó korábban az Atreidesek ősi ellenségeinek, a Harkonneneknek a birtoka volt, és gyanítja, hogy csapdát állítanak nekik, mivel a császár fél a család népszerűségétől. Hogy ezt elkerülje, létre akar hozni a bolygón élő fremenekből egy sivatagi erőt, hogy sikerrel vegye fel a harcot egy esetleges támadással szemben. És nem okkal óvakodnak az Atreidesek: báró Vladimir Harkonnen, a visszataszító kinézetű, de mesteri cselszövő halálos csapdát készített elő számukra, mellyel vissza akarja szerezni az Arrakist és egyúttal biztosítani akarja utódja, Feyd-Rautha Harkonnen helyét. Ennek érdekében talál egy árulót az Atreidesek soraiban, valamint szövetkezik a császárral, aki a győzelem érdekében saját katonáit, a félelmetes hírű sardaukarokat küldi a segítségére. I. Leto meghal, Lady Jessica és Paul azonban el tud menekülni és a fremenek között rejtőznek el.