Éppen ezért elolvastam Pethő Orsolya Hiszti – Minitréning szülőknek egy elviselhető dackorszakért című könyvét, ami sok mindenre rávilágított, és néhány dologban megerősített (bár szerintem ez a könyv inkább X generációs kisgyerekes szülőknek szól). De sajnos nem ígérte azt, hogy ezentúl nem lesznek hisztik. De miért hisztiznek a gyerekek? Ahogy már korábban is írtam, ezt viszonylag könnyű megtudni, hiszen az internet és a teljes gyermeknevelés-irodalom tele van a hisztivel. Tehát a fő ok az érzelmek kifejezésének/elfojtásának nem felnőtt módon való megoldása. Mert az, ugye, megvan, hogy azt várjuk a gyerekeinktől, hogy vérprofin uralkodjanak magukon, aztán az első hisztinél elszakad nálunk a cérna, és önuralom nélkül kiabálunk (vagy esetleg ironikusan sziszegünk) rájuk (nekem ez utóbbi a specialitásom). Erre akkor ébredtem rá, amikor egy rossz napon a kisebbik lányom az egész vacsorát végignyávogta, hol ezzel volt baja, hol azzal, és mintegy nyomatékosításként minden nyaffantást egy csikorgó szék ki-be tolással kísért.
Könyvemet úgy állítottam össze, hogy ne csak olvasni kelljen, hanem csinálni is. Minden fejezet végén találsz benne feladatokat, gondolkodnivalót. Ha úgy vesszük, ez egy hisztikezelő minitréning, melynek elvégzése után gyermeked részéről kevesebb és enyhébb dührohamra számíthatsz. Messziről jöttem. Ezt a könyvet nemcsak családokkal foglalkozó szakemberként írtam, hanem indulatkezelésből kezdőként még gyatra, de végül ötös alára vizsgázott anyukaként, s ajánlom neked, együttérzéssel és szeretettel. Pethő Orsolya pszichológus és fejlődni képes anya Vekerdy Tamás: Jól szeretni Megismerlek és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. A te teljes világodat. Aki jól szeret, az megismer és elfogad – saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt. "Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett 'előadásokra' hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak.
Pethő Orsolya - Hiszti Berg Judit _Hisztimesék_ kötete a gyerekeknek, Hiszti című új könyvünk a szülőknek segít átvészelni a dackorszakot. Ha eleged van a hisztikből, ha fogalmad sincs, mit kezdjél velük, ha már mindent kipróbáltál, de semmi sem az igazi, ha a gyereked kirohanásai megmérgezik a családi légkört, vagy ha még előtted áll mindez, de azt csiripelik a madarak, hogy jobban teszed, ha a legrosszabbra készülsz, akkor neked szól a könyvem. A hiszti és a dackorszak valóban a leginkább kiborító része a gyereknevelésnek - viszont igen fontos szerepet játszik az önállóság, az akarat és az érzelmi intelligencia fejlődésében. Igen, valóban arról próbállak meggyőzni, hogy a hiszti, ez az idegesítő jelenség, ami meg tudja keseríteni a kisgyerekesek mindennapjait, nem pusztán púp a hátunkon, hanem igazi kincs. Könyvemet úgy állítottam össze, hogy ne csak olvasni kelljen, hanem csinálni is. Minden fejezet végén találsz benne feladatokat, gondolkodnivalót. Ha úgy vesszük, ez egy hisztikezelő minitréning, melynek elvégzése után gyermeked részéről kevesebb és enyhébb dührohamra számíthatsz.
Miért nem alszik el a gyerek? Mit csináljunk, ha hisztizik a boltban? Hogyan tudunk segíteni, ha épp veszekednek a testvérek? A kisfilmek célja pont ugyanaz, mint a könyvnek, hogy egyszerre nyújtson szemléletbéli és gyakorlati segítséget a nevelési problémákkal küzdő szülőknek. Pszichol ó gusk ént, ha szembe j ön veled egy hiszti jelenet p éldául a boltban. Mit csinálsz? Tanácsot adsz? Senki sem szereti a kéretlen tanácsot, természetesen én sem szólok bele. Kívülállóként a legtöbb, amivel segíteni tudok az, hogy együttérzek a szülővel, drukkolok neki, empatikusan mosolygok rá. Az empátiából úgyis óriási hiány van. Mi, anyukák nagyon sokat bíráljuk, kritizáljuk egymást, pedig mindannyiunkra ráférne egy kis támogatás. AK
A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Karácsonyi szokások – Betlehemezés Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zaj keltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Karácsonyi szokások – Karácsonyi tizenketted Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Hallelujah (Magyar karácsonyi acapella cover) Pentatonix version : hungary. Karácsonyi szokások – Aprószentek ünnepe December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon "gondoskodtak" arról, hogy a gyerekek egészség esek mar adjanak: megvesszőzték őket.
Az állatoknak a takarmányt már előző nap odakészítették, Jászdózsán karácsony napján nem fésülködtek. Nem főztek, csak az előtte való napokon. Tilos volt e napon a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert kivinné a házból a szerencsét. – írják a Magyar néprajz könyvben Karácsonyi szokások – A karácsonyi asztal Régen a családi karácsony legnagyobb szertartása volt a karácsonyi asztal elkészítése. Az ünnep varázslatos ereje az asztalt leterítő abroszon, az asztalra és az asztal alá tett tárgyakon keresztül érvényesült. Vízkeresztig az asztalon hagyták. Magyar népszokások. Karácsonyi szokások – A regölés A regölés téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő. Karácsony másnapjától január hatodikáig a regösök (általában fiatal legények) járják a falut, és minden háznál regöséneket énekelnek, majd ezért cserébe ajándékokat kapnak. Karácsonyi szokások – Borszentelés A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak.
A vaniliadarabka oldalát egy éles kiskéssel felhasítjuk, széthajtjuk, mint egy kis könyvlapot, és bedobjuk a lébe. 10 percig kis lángon bugyogtatjuk, kavargatjuk, vigyázzunk, hogy ne fusson ki. Kivesszük a vaníliát, a levét szép csatos üvegekbe kanalazzuk, lezárjuk, és 5 percre fejreállítjuk. Az állagától nem kell megijedni: másnapra szépen megdermed. Szalaggal átkötve különleges ajándék lehet.
Karácsonyi szokások Magyarországon – mutatjuk az összeállításunkat. Karácsonyi szokások – Luca napja A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. Luca napjához (december 13. ) több népszokás is kapcsolódik Luca-naptár A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, mely szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan), mint Luca napján (december 13. ), februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal. Egy másik időjósló módszer, a hagymakalendárium szerint egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A hiedelem szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik. Karácsonyi magyar népszokások. [5] Luca széke A lucaszék vagy Luca széke készítése a Luca-napi szokások egyike. A december 13-án tartott ünnepnap – Luca napja – a karácsonyi ünnepkör részének számító nap. Magyar nyelvterületen "gonoszjáró nap"-nak is tartják, ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni.
Emellett egykor gömbdíszek helyett almákkal ékesítették a fenyőfákat Magyarországon. A gonoszűző ostya Magyarország északi részén, a Mátra környékén szokás volt, hogy a gyerekek házról házra járva annyi ostyát hagytak az ablakpárkányokon, verandákon, amennyien abban a háztartásban éltek. Ezután a gazda az ostyát felakasztotta az asztal fölé, és egy egész évig otthagyta. Mindezt azért, mert úgy tartották, hogy gonoszűző erővel bír az így kapott ostya. Természetesen a hagyomány mögött más is állt, ugyanis a kántortanító ezzel tudta jövedelmét kiegészíteni. Ezek az ostyahordó gyerekek fizetségül némi terményt vagy pénzt kaptak, amit odaadtak a tanítónak. A cikk az ajánló után folytatódik Vesszőhordás A pásztorokat természetfeletti erővel ruházták fel az ünnepek alatt. Karácsonykor Magyarország több területén is vesszőt hordtak különböző házakhoz, amivel a babona szerint az állatok egészségét, szaporodását segítették elő. Egyes régiókban, amikor megérkezett a vesszőhordó, a gazdaasszony kihúzott annyi vesszőt, amennyi tehene volt, és ezekkel rácsapott a csordás csizmájára a jó szerencse érdekében.