Kommunikáció [ szerkesztés] Frekvenciabillentyűzés (FSK) moduláció: egy elterjedt digitális modulációs eljárás Elektromágneses hullámok gerjesztéséhez váltakozó áramra van szükség, egyenárammal ugyanis csak állandó mágneses teret lehet létrehozni, és a váltakozó mágneses tér is váltakozó feszültséget hoz létre a vevőben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy információ átvitelekor az adó árama legfeljebb rövid távon tekinthető a definíció szerinti váltakozó áramnak. Az átvinni kívánt információnak megfelelően meg kell ugyanis változtatni a váltakozó áram - a vivő, egy nagyfrekvenciás szinuszos jel - jelalakját, hiszen enélkül nem lehetne új információt átvinni. Ezt a változtatást hívják modulációnak. Vezetékes kommunikációban is használnak hasonló technikákat, ott azonban (a rádiós alapsávi modulációhoz hasonlóan) általában kisebb a vivő és a moduláló jel változási sebessége között a különbség, ezért nem mindig figyelhető meg ismétlődés a jelperiódusban. Idegrendszer [ szerkesztés] Az idegrendszerben az ingerületeket elektromos jelek továbbítják a test egyik pontjából a másikba.
Mekkora hazánkban a hálózati feszültség effektív, illetve maximális értéke, frekvenciája? Készíts vázlatrajzot, és az alapján ismertesd a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Mi az a feltranszformálás, illetve letranszformálás? Milyen mennyiség nem változik a transzformálás során? Ismertesd a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsd össze az egyenáraméval. Kísérlet szóbeli érettségihez Feladat: Légmagos tekercs és mágnesek segítségével tanulmányozza az elektromágneses indukció jelenségét! Szükséges eszközök: Középállású demonstrációs áramerősség-mérő; különböző menetszámú, vasmag nélküli tekercsek (például 300, 600 és 1200 menetes); 2 db rúdmágnes; vezetékek. A kísérlet leírása: Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését az árammérőhöz! Dugjon be egy mágnest a tekercs hossztengelye mentén a tekercsbe! Hagyja mozdulatlanul a mágnest a tekercsben, majd húzza ki a mágnest körülbelül ugyanakkora sebességgel, mint amekkorával bedugta! Figyelje közben az áramerősség-mérő műszer kitérését!
A Gauss-zaj nem periodikus, csak az összehasonlítás kedvéért szerepel, mivel egyes jellemzői értelmezhetők. 1 Nem definiált, mivel nincsenek harmonikusok. Jelentősége, alkalmazásai [ szerkesztés] Villamos energetika [ szerkesztés] Napjaink villamosenergia-termelésében és -szállításában a szinuszos váltakozó áramnak rendkívül fontos szerepe van. Hagyományos fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművekben és az atomerőművekben a villamos energiát turbinákkal meghajtott generátorok termelik csakúgy, mint a vízerőművekben és a szélerőművekben. Ezek a generátorok a mágneses indukció jelenségét hasznosítják, és tipikusan váltakozó áramot állítanak elő. [14] A villamos energia szállítása szintén elsősorban váltakozó áramra alapozott rendszereken keresztül történik. Ebben szerepet játszik az előállított energia jellege mellett az is, hogy transzformátorokkal viszonylag könnyen előállítható a szállítási veszteségek szempontjából kedvező nagyfeszültség. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős részének a váltakozó áram vagy éppoly megfelelő, mint az egyenáram, vagy még jobb is (például nagy teljesítményű villanymotorok).
A váltakozás egy periódusának időtartamát periódusidőnek nevezik, ennek reciproka a frekvencia, ami megadja, hogy 1 másodperc alatt hány periódus változik. Effektív feszültségnek nevezik a váltakozó feszültségnek azt az értékét, aminek megegyezik a hatása, teljesítménye egy ugyanolyan nagyságú egyenfeszültséggel. Effektív feszültség számítása a maximális értékből: Hálózati feszültség A Magyarországon használt hálózati feszültség is váltakozó feszültség, effektív értéke 220-230 V, a frekvenciája 50 Hz. Transzformátor Sok elektromos eszköz működik kisebb feszültségen, mint a hálózati feszültség. Pl. mobiltelefon 3-5 V, számítógép 5 V, hifi, erősítő-keverő különböző áramkörei, borotva, fax, TV különböző áramkörei, elektromos hangszerek (pl. szintetizátor), … Az ilyen feszültség előállításához a 230 V-os feszültséget le kell csökkenteni. Ezt végzi a transzformátor. Ilyen van a tápegységekben, adapterekben, töltőkben. Két tekercsből áll. Az első, amelyre rákapcsolják azt a feszültséget, amit át kell alakítani, az a primer tekercs.
A Sváb-Bajor-medence A háromszög alakú sík vidék a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig terjed. A medencét az Alpok gleccsereinek és a Dunának hordaléka töltötte fel. Szerkezetileg a párizsi medence folytatása, triász és jurakori rétegekből áll, amelyek egymás fölött hirtelen, lépcsősen emelkednek ki, ezeket nevezik erdőknek és teraszoknak. Ilyen teraszok a Sváb-Bajor fennsík, a Frankenhöhe, Steigerwald, Sváb-Jura és Frank Jura. Sváb bajor medence térkép. A német Alpok Németország déli részén húzódnak az Északi-Mészkőalpok harmadidpszakban felgyűrődött fiatal láncai, amelyek csúcsai megközelítik a 3000 méteres magasságot is (legmagasabb pontja a Zugspitze, 2962 méter, az oszták-német határon). Ez Németország talán leglátványosabb tája, amely szépsége miatt népszerű turistacélpont, kastélyai és síterepei is ismertek. Bajor-Alpok
Figyelt kérdés A hegységek: Pindosz Alpok Dinári-hg. Finn tó Sváb-bajor medence Londoni medence 1/3 KristinaBianca válasza: Alpok - gyűrődés Dinári hegyek - gyűrődés Finn tóvidék - jégkorszakból maradt fent Sváb - Bajor medence- Alpok gleccserei és a Duna hordaléka töltötte fel Londoni medence - vetődéssel Pindoszt sajnos nem tudom. :) 2013. jún. 3. 10:18 Hasznos számodra ez a válasz? Németország tájai - Diagram. 2/3 A kérdező kommentje: köszönöm sokat segítettél:)) 3/3 KristinaBianca válasza: 2013. 18:55 Hasznos számodra ez a válasz? További kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A portyázók állandó zaklatásaikkal kifárasztották a Duna déli partján haladó bajor sereget, miközben színlelt megfutásaikkal folyamatosan maguk után csalták Thietmar érsek erőit. A magyarok cselvetése eredményes volt: Pozsony térségében a portyázó előőrsök bevezették a német támadókat egy völgybe, majd a környező magaslatokról már a magyar fősereg támadt rájuk: tömegével nyilazták, majd vágták le a német harcosokat. A 907. július 4. napi, első csatában az egyházfők seregeinek java része elpusztult, miközben az utánpótlást szállító Sieghart hajóiból néhány szintén a magyar – tüzes – nyilak áldozatául esett. Így írtak erről a bajor krónikások: "Közben néhány katonájukat a bajor csapatok harcba csalogatására küldik. Mindkét királyuk a rendelkezésre álló legnagyobb számú lovassággal a püspökök oszlopára támad. Mintha csak fürge lovaikkal át akarnák törni az arcvonalat, nagy erővel támadnak, és hatalmas nyílfelhőt bocsátanak ki. A bajorokat a szaruíjakból kilőtt nyílvesszőkkel borítják el, majd ismét hátrálnak.