A kicsikről azt már lehet tudni, hogy egy nőstény és egy hím van közöttük, ám nevet eddig még nem kaptak. Mindkét anyaállat 2017-ben érkezett Budapestre, egyikük Frankfurtból, a másik pedig a Madridi Állatkertből. Az apa viszont már több mint egy évtizede él Budapesten. A mhorr gazellák szaporításának igen nagy a természetvédelmi jelentősége. Ezek a kecses patások ugyanis a vadonból már teljesen kipusztultak. Vadon már kihalt állatok költöztek Debrecenbe | Hiteles Forrás - Pályázati magazin és hírportál. Eredeti élőhelyükön, Északnyugat-Afrikában az utolsó vadon élő példányokat az 1960-as, '70-es években figyelték meg, ám azóta egyet sem láttak, eltekintve azoktól az állatkerti születésű egyedektől, amelyeket az elmúlt öt évben engedtek szabadon Nyugat-Szaharában egy visszatelepítési program részeként. Mindez azt is jelenti, hogy az állatkertek nélkül a mhorr gazella már teljesen kipusztult volna. A Budapesti Állatkertben született mhorr gazellagida az anyjával Forrás: Bagosi Zoltan/Bagosi Zoltan Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot tart fenn a mhorr gazella természetvédelmi célú, összehangolt állatkerti szaporítása érdekében.
Már a debreceni állatkertben is megtekinthető a vadonban kihalt kardszarvú antilop. Nem ez az első eset, hogy a faj megtekinthető Debrecenben, a korábbi két példány szép kort élt meg. 10 kihalt állat - nagymacskák - Starity.hu. Két kardszarvú antilop érkezett Lipcséből a debreceni állatkertbe; az Afrika-panoráma kifutójában már megtekinthető a Katja és Kirsten névre hallgató hatéves anya és kétéves lánya. Az állatkertbe érkező állatok olyan fajhoz tartoznak, amelyik 2000-ben kihalt a vadonban. Nagy Gergely Sándor, az állatkert igazgatója szerint a világ állatkertjei népes állománynak adnak otthont a kihalt antilopoknak; már 1985 óta tart a visszatelepítési program. A debreceni állatkert 2009-ben kezdett a faj tartásába, az akkor érkezett pár mindkét tagja szép kort élt meg. Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop remekül alkalmazkodik a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz: 46 fokos testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva.
A vedlés látványosan történik. A hosszú farok bojtja jelentős méretű. A szarvak a teheneknél is igen erősek, vastagok, hosszuknak legalább a koponya hosszát el kell érniük, de nem lehetnek hosszabbak annak másfélszeresénél. A tövüknél vízszintesen oldalra irányulnak, majd ívesen előrefordulnak, végeik pedig felállnak. Színük kifejezetten világos, végük pedig fekete. Tehát nem szaruszínűek! Ez a szarvalakulás egyértelműen veszélyes, hiszen így az állat úgy az emberben, mint más állatokban súlyos sebeket tud ejteni, ezért az ilyen egyedeket a házi szarvasmarha kitenyésztése során szelektálták, egyedül azokban a fajtákban maradt meg a jelleg, ahol kifejezetten agresszív, küzdeni képes bikák nemesítése volt a cél. Ezt ma már csak a spanyol és portugál viadorfajták őrizték meg. Funkcionálisan kihaltnak nyilvánították a vadon élő koalákat. A jelenlegi ragadozómentes környezetünkben elfogadható könnyítést jelent a kevésbé agresszív állatok nemesítése, hiszen a marháknak nem kell magukat védeniük. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy "ősvad" imázsuk csorbuljon, ezért is alapvető, hogy csak természetszerű körülmények között tartsák őket.
Az Evita nevű állat ugyanis 2001. április 27-én született a Berlini Állatparkban, vagyis most tavasszal lesz 19 éves. Jelenleg nincs olyan mhorr gazella a világon, amely idősebb lenne nála, sőt, a valaha élt legidősebb ilyen gazella – egy Separada nevű nőstény – is 19 éves és négy hónapos korában pusztult el, vagyis Evita az abszolút rekordtól sincs már nagyon messze. A vadon élő példányok – amikor még léteztek – 10-12 évnél tovább nemigen éltek.
Jelenleg mintegy két tucat európai állatkert vesz részt a programban. A Budapesti Állatkert e tenyészprogram keretében 2007 vége óta foglalkozik ezekkel a patásokkal. Az első gida 2009. április 6-án született meg, és azóta számos alkalommal sikerült szaporítani a mhorr gazellákat. A fiatalok nagy részénél azonban cumisüveges táplálással kellett besegíteniük a gondozóknak. A mostani két gida esetében ilyen beavatkozásra nem volt szükség, az anyaállatok minden nehézség nélkül, rendesen gondozzák és táplálják az utódokat. A Budapesten korábban született állatok felnövekedésük után más, ugyancsak az európai tenyészprogramban részt vevő állatkertekbe, többek között Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Ausztriába kerültek. A Budapesti Állatkertben született mhorr gazellagida az anyjával Forrás: Bagosi Zoltan/Bagosi Zoltan A városligeti intézményben – a most született gidákkal együtt – összesen hét mhorr gazella él. A két gida, a két anya és az apaállat mellett további két felnőtt nőstény is van, akik közül az egyik történetesen a legidősebb a világ összes mhorr gazellája közül.
A gorilláknál és az orangutánoknál is ritkább, fenyegetettebb állatok, mhorr gazellák szaporodtak nemrégiben a Budapesti Állatkertben. Ezek a patások a természetben már kihaltak, az állatkerteknek köszönhetően léteznek még egyáltalán. A városligeti intézmény 2007 vége óta foglalkozik a tartásukkal, 2009 óta pedig rendszeresen szaporítják is őket. A most bemutatott két gida november elején, két különböző anyától született, mindössze két nap eltéréssel. A fiatalok mellett egyébként a világ jelenlegi legidősebb mhorr gazellája is a Budapesti Állatkert lakója. A Budapesti Állatkertben ma mutatták be a nagyközönségnek a legifjabb mhorr gazellákat (Gazella dama mhorr). A két különböző anyától született két gida november 1-én, illetve 3-án látta meg a napvilágot. Most még mindkét jövevény a Szavannaház egy-egy elkülönített istállójában, "szülőszobájában" tartózkodik, természetesen mindegyikük anyjával együtt. A jövő héten viszont a tervek szerint összeengedik őket a csapat többi tagjával. Az egyik "szülőszobát" és lakóit üvegablakon át a nagyközönség már most is láthatja.
- Most kell cselekednünk, ha szeretnénk megfékezni a folyamatot. Meg kell reformálnunk az élelmiszerellátást és az energiarendszert, be kell tartanunk a klímavédelmi követeményeket, védenünk a biodiverzitást és támogatni a fenntartható fejlődést – áll a tanulmányban. A WWF Magyarország jubileumi eseményén mutatták be a világszerte tegnap megjelent Élő Bolygó Jelentést (magyar nyelvű összefoglaló elérhető ezen a linken). Mivel a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység, a 25 éves WWF Magyarország a tendencia megváltoztatása érdekében a természeti erőforrásokkal való bánásmód átalakítását sürgeti. "A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez" - foglalta össze Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. "Az elmúlt negyed században számtalan eredményt sikerült elérnünk partnereinkkel együtt, számos élőhely és populáció hazai védelme érdekében.
Néhány hónappal ezelőtt már írtunk azokról a hollywoodi sztárokról, akik gyerek nélkül is boldogok. Most a hazai hírességeket vesszük sorra: ismerjétek meg a nőket, akik különféle okokból kifolyólag nem lehettek anyák. Sütő Enikő Az 56 éves Sütő Enikő a gyermektelen sztárok táborát erősíti: a modell kilencszer esett teherbe, de sajnos egyik alkalommal sem sikerült kihordania a picit. Enikő minden nő számára pozitív példa lehet, hiszen nem omlott össze a sorozatos tragédiák súlya alatt, inkább építkezett a sorscsapásokból. "Az, hogy nem lett gyermekem, egyfajta lehetőséget adott arra, hogy megértsek fontos dolgokat. " – nyilatkozta a szépség a Borsnak. Balázs Klári Balázs Klári már 35 éve él boldog házasságban férjével, Korda Györggyel, ám hiába a hírnév, a szép otthon és a kiegyensúlyozott kapcsolat, gyermekük nem született. Híres (hírhedt) magyar nők – Báthory Anna - Montázsmagazin. Az énekesnő anyatípusnak vallja magát, ennek ellenére úgy gondolja, nem az a feladata, hogy gyermeket neveljen. Tisztában van vele, hogy sokan kritizálják, mégse törődik a fanyalgókkal: azt mondja, mindig volt kiről gondoskodnia.
Állítólag a korábban őt támogató Bethlennel is azért romlott meg a kapcsolata, mert megerőszakolta Bethlen első feleségét. Miután Anna anyai gondoskodás nélkül nőtt fel (mostohája gyűlölte), a természetellenes kapcsolat nem zárható ki, bár a perek során ez bizonyítást nem nyert. Bethlen Gábor fejedelem A másik súlyos vád a gyermekgyilkosság volt. Kétségtelennek tűnik, hogy Báthori Annának több, házasságon kívüli kapcsolata is volt. A boszorkányperben felmerült például Krajnyik Jánossal való viszonya, és az, hogy a tőle született gyermeket az asszony meggyilkolta. Bizonyíték erről sem került elő. 5 híres magyar nő, akik gyerek nélkül is boldogok | Femcafe. Az viszont tény, hogy Bethlen első felesége, Károlyi Zsuzsanna gyűlölte Annát, és lehet, hogy ő állt a perek mögött. Egyes források szerint ennek oka az volt, hogy Báthory Anna elcsábította a fejedelmet, aki Kereki várában maga is részt vett egy – az asszony által szervezett – orgián. Lehet, hogy Anna a kivégzést csak a fejedelemasszony halála miatt kerülte el. Báthory Anna mindenesetre vérfertőző, bűbájos, gyilkos boszorkányként került be a köztudatba.
A perek viszont inkább arra utalnak, hogy Bethlen a vagyonára pályázott, amit meg is szerzett. Ez nem vet igazán jó fényt a "nagy fejedelemre", valamint az sem, hogy uralkodása alatt boszorkányüldözések zajlottak. Ez nem vall arra a felvilágosult fejedelemre, akit 2000 Ft-os bankjegyünkön tudósai körében láthatunk. Ugyanakkor az is biztosnak tűnik, hogy Báthory Annának botrányos kapcsolatai voltak, és nem volt a női erény mintaképe. Egyet kell értenünk Makkai Sándorral, hogy egy olyan nőről van szó, aki pszichikailag sérült lehetett, mert szeretet nélkül nőtt fel, ami élete kisiklásához vezetett. Híres magyar nők. Weninger Endre
Általános vélekedés, hogy a nők hátrányt szenvednek a tudományos, főképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nő található. Kiváló kutatónők vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig. Weninger Endre: Híres magyar nők – könyvbemutató | HIROS.HU. A matematikatörténet első nőalakja az ókor végén élt Alexandriában. Hüpatia (370-415) kortársaitól eltérően kiváló oktatásban részesült. Apja, Theón Alexandriában a Muszeion, a "múzsák szentélye" nevet viselő tudományos központ vezetője volt. Hüpatia Athénban tanult matematikát, csillagászatot és természettudományokat, majd Alexandriába visszatérve a Muszeionhoz tartozó újplatónista filozófiai iskolában tanított filozófiát és matematikát. 400-ban az iskola igazgatója lett. Népszerű tanár volt, messze földről is vonzott hallgatókat. Műveiben egyebek mellett a bolygók mozgásával, számelmélettel, kúpszeletekkel foglalkozott.