Filmkritika: Tartsd bent a sötétséget 2021-01-09 2021-01-17 Molnár Dorka Alaszka, Alexander Skarsgård, amerikai film, dráma, film, filmajánló, gyilkosság, Jeffrey Wright, Jeremy Saulnier, kritika, Netflix, Riley Keough, Tartsd bent a sötétséget, thriller Ember embernek farkasa! Így szól a mondás, először ez jutott eszembe a film megnézése és megértése után. Számtalan mű szól Read more
Hold the Dark / Tartsd bent a sötétséget (2018) - Kritikus Tömeg Tartsd bent a sötétséget ( Jeremy Saulnier) amerikai dráma, horror, kalandfilm, thriller főoldal képek (16) díjak cikkek (2) vélemények (13) idézetek (9) érdekességek kulcsszavak Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Tartsd bent a sötétséget 6. Spoilerek megjelenítése 2021-04-13 00:28:14 Joeker81 (3) #13 "Nem jó, de nem is tragikus", hogy egy "klasszikust" idézzek... Wind River ként indult a marcangolás, aztán egyfajta modernizált Farkasok szövetsége utáni érzés-falat ülte meg a gyomrom, míg végül, mint egy visszaböfögött Bíbor folyók szerű újra megrágott nyesedéként próbáltam megemészteni a lá sikerült igazán bent tartani, ahogy ilyen formán sajnos Saulniernek sem, pedig hallgathatott volna magára a filmcímet alapul véve, és igazán bent tarthatta volna ezt a sötétséget magában. Biztos vagyok benne, hogy William Giraldi azonos című könyve, melyből készült az adaptáció, sokkal-sokkal többet ad (vagy nem, dunsztom sincs, mer' nem olvastam el), mint amit ebből Saulnier valójában át tudott nekünk nyújtani (akit kicsit jobban érdekel a háttere egy jó kis interjú olvasható az íróval itt. )
40 oldalt a forgatókönyvből, mégis leforgatták... 2019-08-25 12:09:43 Dió (1) #11 Igen, azzal kiegészítve, hogy a "people getting shot" egynél jóval többször volt:) (De valóban nem olyan sokszor, mint a "nothing happening";) előzmény: Gergely Gergő (#9) 2019-08-24 23:43:41 GothMan #10 Ja, valami ilyesmi a sztori. :) Ez egy vélemény/tartalomleírás/ a filmről egy néző által imdb-n: sometimes wolves.. nothing happening.. people getting shot.. the end Akkor fedi a valóságot, nem? :D 2019-08-24 18:38:27 #8 Hiszed, vagy sem, de az utolsó pillanatig reménykedtem, hogy "na most! ":D előzmény: Rorschach (#7) Azért megnéztem volna az ábrázatodat, ahogy szép lassan rájössz, hogy a Hold The Dark elég sok mindenbe átmegy, de farkasemberes horrorba pont nem:D előzmény: GothMan (#6) 2019-08-24 13:36:10 #6 Én e film kapcsán duplán meg lettem szopatva. Tartsd bent a sötétséget 7. Egyrészt úgy tudtam, hogy ez egy farkasemberes horror lesz, másrészt pedig, hogy egy méltatlanul mellőzött gyöngyszem. Jelentem, egyik sem igaz. A fényképezés viszont tényleg jó.
Az első világháborút követő alföldi harcokat az átkelőhely sérülés nélkül vészelte át. Az első világháborút követően Hódmezővásárhely és Szeged között futó országút forgalmát is a hídra terelték, hogy a kis kapacitású algyői kompot kiváltsák. Ennek érdekében a sínek közötti részt fával burkolták. 1935-től kezdve vegyes vasúti-közúti hídként szolgált a létesítmény. A második világháború már komoly károkat okozott a hídban. 1944. október 8 -án a hátráló német csapatok a mederhidat felrobbantották, az acélszerkezet a Tiszába rogyott. 1946 -ban hidraulikus emelők segítségével láttak hozzá a hídroncs kiemeléséhez. Algyői vasúti Tisza-híd - Wikiwand. A 20 méter mélyen fekvő acélszerkezetet eredeti magasságába emelték, majd a robbantás során tönkrement részeket kicserélték. A forgalom a robbantást követően alig 2 évvel, 1946. november 19 -én indulhatott meg újból. A híd azonban a vizsgálatok szerint alkalmatlan volt az egyre növekvő forgalom kiszolgálására. Az 1950-es években elvégzett laboratóriumi próba szerint az acélszerkezet anyagának szakítószilárdsága jóval a biztonságos határérték alatt volt, ezért döntés született a mederhíd teljes cseréjéről.
Ez a szócikk a vasúti hídról szól. Hasonló címmel lásd még: Algyői híd (egyértelműsítő lap). Algyői vasúti Tisza-híd Az Algyői vasúti Tisza-híd 2009 januárjában Elhelyezkedése Algyő, Magyarország Áthidalt akadály Tisza Szerkezettípus rácsos híd Funkció vasúti híd Legnagyobb támaszköz 104 m Nyílások száma 3 Teljes hosszúsága 470 m Átadás ideje 1870, 1902, 1947, 1960 Elhelyezkedése Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 21′ 06″, k. h. 20° 12′ 14″ Koordináták: é. Kuruc.info - Tisza: minden rekord megdőlt. 20° 12′ 14″ A Wikimédia Commons tartalmaz Algyői vasúti Tisza-híd témájú médiaállományokat. Az Algyői vasúti Tisza-híd Algyő északi részén a Tisza fölött teremt összeköttetést Csongrád-Csanád megye két megyei jogú városa, Szeged és Hódmezővásárhely között. A vasútvonal 1870 -es átadása óta elhasználódás vagy háborús pusztítások miatt a hidat többször is átépítették, legutóbb 1976 -ban. Története A hidat az Alföld–Fiumei Vasút részeként építették 1868 és 1870 között, kezdetben vegyes szerkezetű volt. Az ártéren fából ácsolt szerkezeten futott a pálya, míg a 104 méteres támaszközű, acélszerkezetű mederhíd a korszak legnagyobbjai közé tartozott.
Az élet azonban a huszadik században lassan módosulni kezdett, amiképpen az egész országban, úgy Algyőn is. Az igazi, nagyszabású átalakulást azonban az 1960-as évek második felében a kőolajkutatás és -föltárás eredményezte. Az Algyő határában talált kőolaj- és földgázmező demográfiai, gazdasági és közigazgatási következményekkel járt: számosan költöztek a faluba, a hagyományos gazdálkodást háttérbe szorította az ipar, végül a település elveszítette önállóságát, 1973-ban Szegedhez csatolták. Egyszer volt...: Tisza-völgyi árvíz, 1970 - Emlékmozaik, az 50. évfordulón 3. rész | MédiaKlikk. Függetlenségét csak az 1996. őszi népszavazás következményeként, 1997-ben nyerte vissza. Az újra önállósult Algyőnek újra meg kellett találnia, újra föl kellett fedeznie a gyökereit, hogy integrálhassa az új, modern településképbe. Ez a folyamat a mai napi tart, tradíciók és modernitás ötvözeteként formálódik Algyő, miközben "az itteniek azt szeretnék, ha ez a falu elsősorban nyugodt lakóhely maradna, a négysávos út révén nagyon közel a városhoz, mégis viszonylagos csöndben – írja Bakos András az Algyői séták című kötetben, 2007-ben.
A közel háromezer lakosú falut 1879. március 7-ére virradóan sodorta el az árvíz. A víz hat nap múlva a szomszédos nagyvárost, Szegedet is elpusztította. A vertfalú és vályogból épült házak eltűntek a hullámverésben és a magas vízállás következtében. A templomon kívül alig maradt meg épület - mint azt a plébánia Historia Domusa írja. A lakosok - Algyő történelme során nem először - kénytelenek voltak a környező városokban, falvakban menedéket keresni. Az egykori kastély emlékét csak a Kastélykert utca elnevezés őrzi. A kastélyt az árvíz után lebontották. Helye a Tisza-töltés és a Berek utca déli vége között elterülő részen lehetett. A kastélyhoz tartozó park, a "kastélykert" mellett - amely a korabeli Szegedi Hírmondó szerint gyönyörű angolkert volt, - haladt el a vasút, miután 1870 december végén átadták az algyői Tisza-hidat és megindult a vasúti közlekedés. A park területét az 1920-as években osztották ki házhelyeknek. Az árvízben romba dőlt Algyő sorsát a birtok ura, Pallavicini Sándor úgy kívánta véglegesen rendezni, hogy az egész falut árvízmentes helyre akarta áttelepíteni.
Önkormányzat címere A címer egyszerű álló, kerek pajzs, körbefutó ezüst szegéllyel. A pajzs belső mezejét alsó harmadánál hullámos ezüstpólya egyszer vágja át. Az ezüstpólya a Tisza folyót jelképezi. A pólya fölötti mező hasznosítással osztott. A heraldika nézetben jobb felső zöld oldalán élével jobbra néző csoroszlya és hegyével felfelé, élével balra forduló ezüst ekevas van, tőlük jobbra és balra egy-egy hatágú arany csillag, az ekevas alatt ötszirmú arany virág. A baloldali vörös mezőben aranyszínű, kéttagú csüngős honfoglalás kori ruhadísz, melynek fölső tagja csúcsára állított négyzet alakban stilizált virág, alsó része csepp alakú. A címerpajzs hullámpólya alatti harmada kék színű; benne jobbra úszó hal. A pajzson szembeforduló, fekete bélésű, ezüst színű, pántos sisak helyezkedik el, nyakában arany medalion. A sisakon arany, nyitott, leveles korona található vörös és zöld ékkövekkel. A sisaktakaró kék és arany. A címerpajzs kerek talpa alatt ezüst szalagon fekete betűkkel Algyő felirat.
Rendkívüli nagy csapadékot nem jeleztek – tette hozzá a szakember. Tiszakécske, Tiszajenő és Zagyvarékas külterületén megtámasztották a töltést. Nagykörűben a fellazult töltésrézsűt stabilizálták. A szolnoki MÁV kórház területén a szivárgó vizet lokalizálják folyamatosan. A Köröszugban 15 kilométeres nyúlgátat kell kiépíteni rövid idő alatt, melyhez még éjszaka is hordták az anyagot. A Tisza-tó térségében a védtöltéshez sodródott nagyméretű uszadékfákat emelték ki és szállították el. A Körösök vízgyűjtőjén a napokban lehullott sok csapadék miatt a folyókon újabb árhullámok indultak el, és jócskán megnőtt a Hármas-Körös vízhozama, a tetőzést itt szerdára vagy csütörtökre várják, minden eddiginél magasabb vízszinttel. A vártnál magasabb szinten fog tetőzni a Körös Szarvasnál, miután a nagyváradi víztározó megtelt, ezért a vizet továbbengedik Románia felől. Az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője nem tudott számszerű adatokat mondani a várható vízállásról, a védelmi vonalakat egyelőre 1000 centiméter vízmagasságra építik ki Szarvason.
Algyőtől kb. 10-km-re nyugatra, magas fekvésű részen 300 holdat ingyen felajánlott az árvízkárosultaknak az új falu, Sándorfalva felépítésére. A helyváltoztatás lehetőségével azonban a lakosoknak csak kb. egyharmada élt. Az algyőiek többsége, dacolva a természeti környezet veszélyeivel, ragaszkodott a régi, megszokott helyhez, és ott építette föl újra otthonát. A belügyminiszter hiába erősítette meg leiratban a régi Algyő megszűntét, a visszatelepült lakosok a község újraszervezését kérvényezték. Az algyőieknek közel hároméves küzdelembe került, míg 1882-ben újra visszakapták önálló községi státuszukat. Algyő fontos tiszai átkelőhely; kompja 1963-ig működött, vasúti hídja 1870-ben, közúti hídja 1974-ben készült el. Területén 1965-től Magyarország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázmezőjét tárták fel. A római katolikus templom a 14. században gótikus stílusban épült, majd a 18. században barokk stílusban átépítették. 1973-1997-ig Szeged csatolt területe volt. A lexikális adatok a * MAGYAR NAGYLEXIKON * adatai.