De ez még mindig olcsóbb, mint a meglévő, állandó javítgatást igénylő buszok üzemben tartása – állította Bolla Tibor, aki hangsúlyozta, hogy nem sok választásuk maradt. A BKV cirka ezer darabos autóbusz állományának (van még ezenfelül 143 troli is) átlagéletkora meghaladja a 13 évet, 650 jármű túlfuttatott, megérett a cserére. A BKV-t most hiába kérdeztük, nem árulták el, hogy azóta aláírták-e a szerződést. – Nem kétséges, hogy ez a legdrágább megoldás, különösen annak fényében, hogy a fővárosnak csak májusig van költségvetési terve, így egyelőre azt se tudni, hogy azután miből fizetnek a bért az önkormányzati cégek, köztük a BKV – árnyalta a képet Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, de rögtön azt is hozzátette, hogy "a munkavállalók számára az új autóbuszok beszerzése a munkafeltételek javulását jelenti, így egy érdekvédő csak örülhet ennek. Bkv 99 busz 6. Jelenleg 30-35 éves, több millió kilométer futott buszok is kimennek a fővárosi forgalomba. Ezeket sürgősen le kell cserélni, mert veszélyeztetik az üzemeltetés biztonságát.
2012. december 14. 13:20 Hiába volt érvényes jegye, meg akarták büntetni A postaládámban landoló legtöbb panasz, észrevétel az ellenőrök munkájára vonatkozik. Tény: ez nem álommeló. Ahogy a Kontroll című filmben elhangzik: "Minket mindenki utál". Nem feltétlenül, de az a tortúra, amin Ibolya keresztül ment, valóban elgondolkodtató: vajon miért nem tudja a BKK kiszűrni az ilyen lehetetlen figurákat. Mai nap (2012. Bkv 99 busz 5. december 12. ) reggel (kb. 6:45-kor) Pesterzsébeten felszálltam a 99-s buszra. Tömbjegyem volt, amiből a másodikat érvényesítettem, és leültem a lyukasztó melletti ülésre. A Kós Károly téren felszállt 4 ellenőr és 2 fiatal velük, nem tudom milyen minőségben, valamit írogattak (számlálóbiztosok lehettek - a szerk. ). Átadtam az ellenőrnek, aki megnézte az első jegyet és közölte hogy nem jó, miután fehér jegyet lukasztott. Erre mondtam: a másodikat nézze. Erre megszámolta a maradék érvényes (8) jegyemet, és közölte a második sem stimmel. Kértem adja oda mindkettőt, hogy megnézhessem, bár biztos voltam benne, hogy jó a jegyem.
Építésének ideje bizonytalan- Az eddigi nyomtatásban megjelenő leírások 1790 tájékát jelölik meg, de vannak olyanok is melyek, a 19. század elejének produktumaként jelölik. 1864-ben Lokczán Pál a falu plébánosa pár szót szól az Aranyhegyről és megemlíti: "Úgy tartja a közvélemény, hogy itt hajdan a Rákóczi családnak várkastélya volt – majd hozzá teszi – Úgy látszik azonban, hogy a vár a helység északi oldalán állott, mindjárt a helység mellett, mivel az itt emelkedő hegy neveztetik Várhegynek. " [1] 1826-ban Mocsáry munkájában hasonlókat ír. :" Itt hajdan pompás nagy kő-épülete volt Rákótzcynak! nevezetesen ott, ahol most a kender földek vannak a falu végén Nemti felé. " [2] Csakhogy a kenderföldek még a 17. Mátra | Természetvédelem. század közepén bizonyíthatóan az állomástó nyugatra elterülő részen voltak, azt a részt még mindig Kendergátnak hívják, s ha Nagyterenye felől jöttünk, akkor a falu északi részé lévő "hajdani kő-épület" a falu végén Nemti felé van". [3] Az 1785-ben felvett első katonai felmérés szöveges részében olvashatók az alábbiak: A templom a plébánia és egy nemesi udvarház szilárd épületek" [4].
A kastélyt körülölelő hatalmas, ősfás, arborétumszerű, botanikai ritkaságokban bővelkedő park 1975 óta természetvédelmi terület.
Ezek a kastélyok pedig a 17/18. század fordulója körüli időkben épültek. Így egészen biztos, hogy téves a Borovszky által szerkesztett kötet azon állítása, hogy a "kisterenyei kastélyt Gyürky Pál a 19. század közepe táján építette. "Habár szakmailag még nem történt meg az épület teljes átkutatása, több jel arra enged következtetni, hogy az épület az idők folyamán nemcsak egy átépítésen, illetve átalakításom eset át. (Ilyen példának okáért az ablakok, ajtók lépcsőház). Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye - GOTRAVEL. Bizonyos, hogy korábban a főbejáratot a főhomlokzat trapézalkú rizalit középső kétszárnyas ajtaja képezte, melyen keresztül a közlekedés a kocsifeljárótól a salla terrenán és a háromkarú lépcsőházon bonyolódott"- írta Dr. Somoskeöy István s nógrádi műemléki albizottság titkára 1970-ben egy szakvéleményében. A kisterenyei kastély nemcsak Nógrád megye egyik legjelentősebb világi műemléke, hanem a Kárpát medence északi része nevezetes, barokk kastély-típusának legdélibb, hazánkban pedig egyetlen példája. Emeli a műemléki épület értékét, hogy a tornyos melléképülettel, tenyész-istálókkal együtt egy közel 20 holdas ősparkban található, amivel és a hozzá csatlakozó "Kacsavéggel" az Árpád utcával egy zárt műemléki együttest alkothat.
szélesség (lat): N 48° 0, 555' hosszúság (lon): E 19° 50, 189' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Lakóépület eredeti főtípus: kastély helyrajzi szám: 72/1, 72/2, 69, 70, 71, 73, 74 település KSH kódja: 33534 földhivatal: Salgótarján Körzeti Földhivatal rövid leírás: Parkban, szabadon álló kastély. A kastélytól D-re elhelyezkedő melléképület (ispánlak), a kert É-i részén az egykori lovarda, a kert É-i és D-i kapujánál egy-egy őrház. A kastély téglalap alaprajzú, egyemeletes épület, Ny-i homlokzatán középrizalittal, ÉNy-i és DNy-i sarkán kör alaprajzú saroktoronnyal. Manzárdtetővel, a tornyokon zsindelyes hagymasisakkal fedett. Kéttraktusos, dongaboltozatos középfolyosóval, donga- és teknőboltozatos helyiségekkel. Korábbi épület felhasználásával 1790 körül építették át gróf Gyürky Pál és családja számára, a 19. században a báró Solymosy Jenő birtokába került. A D-i őrház négyzetes, földszintes, sátortetős épület, az É-i téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős. A lovarda T alaprajzú, földszintes épület, nyeregtetővel.