Felavatták báró Eötvös Loránd fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó szobrát a Gesztenyés kertben. Az egész alakos művet, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a kormány és az önkormányzat támogatásával az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány állíttatta. "Közösségépítő tudós és államférfi volt. Ahol megjelent, közösségek jöttek létre körülötte, szellemi műhelyek a tudományban, a közéletben, és nem mellesleg turistacsoportok a természetjárók körében" – méltatta báró Eötvös Loránd munkásságát és közösségteremtő szerepét Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Gesztenyés kerti szoboravató ünnepségen. Az államtitkár szerint Eötvös báró mindenekelőtt tudósként vonult be a nemzet történelmébe; a geológia és vele a gazdaság számtalan területét forradalmasító torziós ingáján túl számtalan olyan eredményt köszönhetünk neki, amelyre a fizika sok területe épül napjainkban. Ugyanakkor számottevő sikereket ért el államférfiként is: mindössze hét hónapig volt kultuszminiszter, de ebbe a rövid időbe nemcsak négyszáz új népiskola megnyitása és az izraelita vallás egyenjogúsításának előkészítése fért bele, hanem az Eötvös-kollégium megalapítása is.
Ezt a legismertebb felfedezését az "egysarki villanyindítóval" demonstrálta. 1863-ban ismertette a "Leideni palackok láncolatát", illetve a feszültség sokszorozás elvét és gyakorlatát: fél méternél hosszabb villamosívet tudott létrehozni. Temetésén a búcsúbeszédet Eötvös Lóránd, az MTA elnöke (legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda) mondta. 7. Eötvös Loránd – a torziós inga Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás (felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek) jelenségével foglalkozott éveken át. A 80-as évektől kezdve érdeklődése a gravitáció felé fordult: megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a gravitáció térbeli változásának mérésére szolgált. Az ingát érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtethessünk. Műszerét 1906-ban mutatta be a nemzetközi közönségnek. Az első sikeres méréseket 1915-ben végezték olajkutatási céllal. 8. Kandó Kálmán – villanymozdony 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon.
"Báró Eötvös Loránd azon kevés magyar tudós közé tartozik, akiknek a nevét szerte a világban ismerik, megbecsülik. A világ tudománya, ipara mind a mai napig sokat köszönhet a munkásságának" – folytatta. A polgármester megjegyezte, hogy Eötvös Loránd emlékét már egy park is őrzi a Hegyvidéken. Közkívánatra, nyílt szavazás eredménye alapján, a kerület legújabb pihenőhelyét – amit a Normafa mellett, a lebontott Hotel Olimpia helyén hoztak létre – róla nevezték el. Az utókor emlékezete kapcsán Pályi András, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány kuratóriumi elnöke kritikusan szólt arról, hogy a 21. század első évtizedében elsorvasztották a tudós által 1907-ben alapított, majd a nevével fémjelzett, nemzetközi hírnévre szert tevő Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy két évvel ezelőtt létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az elnök köszönetet mondott a kormánynak és az önkormányzatnak, hogy támogatták az alapítvány szoborállítási kezdeményezését.
A gravitáció és a mágnességi erő problémáitól nem voltak képesek elvonni őt a mult század végén és a jelen század elején ismertté lett nagy fizikai felfedezések és elméletek sem. Így a RÖNTGEN-sugarak, a rádióaktivitás, az elektro-optikai jelenségek, a quantum-elmélet, a relativitás elmélete; ezeket és az eredményeiket mind tudomásul vette ugyan, de ezeknek ő csak érdeklődő szemlélője volt és nem foglalkozott velük érdemlegesen. A gravitációra és a mágnességre vonatkozó vizsgálatai során, amelyekkel körülbelül harminc esztendeig foglalkozott, báró EÖTVÖS LORÁND idetartozó eszközeinek érzékenységét és biztosságát folytonos kísérletezéssel annyira fokozta és annyiféle új eszközt szerkesztett, hogy a földi tömegmennyiségek között működő aránylag csekély vonzási erő jóformán kézzelfoghatóvá lett és ezzel olyan feladatok megoldására vállalkozhatott, melyek kényességüknél fogva ezelőtt megközelíthetetlennek látszottak. A három évtizeden át végzett szakadatlan munkájának eredménye egyrészt a Föld alakjára és belső szerkezetének felismerésére vonatkozik; ő ez új kutatások szabályszerű irányát, és a messze jövőre szóló feladatait jelölte ki, amely feladatok végrehajtására ő maga hazánk egyes területeinek rendszeres átkutatásával klasszikus példát adott.
A magyarországi telefonszolgálat szervezését és igazgatását öccsére bízta. 10. Neumann János – számítógép Igen fontos eredményekkel járult hozzá a logika, a meteorológia, a kvantummechanika és a számítástechnika tudományterületekhez, játékelmélete pedig jelentős hatást gyakorolt a közgazdaság elméletére. Nálunk talán a digitális számítógép kifejlesztése terén szerzett érdemeit tartják számon a legtöbben. Tőle származik az az elv, hogy a számítógépben nem csak az adatokat lehet/kell tárolni, hanem a műveleti utasításokat is. Az ilyen (úgynevezett Neumann-elvű gépek) leírását 1945-ben adta közre, ennek nyomán az első, a mai számítógépek minden jellemzőjével rendelkező computert 1952-ben készítették. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Ez a siker Európa-szerte új lendületet adott a helikopter-kutatásnak. 2. Bánki Donát – karburátor (porlasztó) Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője, együtt találták fel a benzinkarburátort (porlasztó). Csonka és Bánki úttörő munkát végeztek az általuk szerkesztett motorokkal. Bánki Donát ezen kívül számos szabadalmat nyújtott be: nagynyomású robbanómotor (1898), motorkerékpár (1894), gőzturbina, szivattyútelep (1903) 3. Bláthy Ottó – transzformátor, elektromos fogyasztásmérő Első szabadalma az önműködő higanyos feszültségszabályozó volt. 1884-85-ben a Ganz és Társa gyár három mérnöke (Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly) új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátoroknak nevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. A későbbiekben több mint száz szabadalmat nyújtott be a villamos gépek, a transzformátorok és készülékek gyártására vonatkozóan. 4. Gábor Dénes – holográfia 1932-től a plazmajelenségek elméletével kezdett foglalkozni, s megalkotta a plazmalámpát (1934-35).
Azt gondolom, hogy a kettős helyzet miatt ő kicsit más szemszögből fogalmaz meg kritikát egy-egy koncertem kapcsán, mint egy "kívülálló". Ez a dolog nem volt mindig zökkenőmentes és egyszerű, de a hozadéka óriási dolog számomra. A Dűvő zenekar énekeseként már egészen fiatalon koncerteztél, és 2015-ben velük készítetted el a Magam járom című albumot, akit az első önálló lemezedként definiálsz. Nehéz lépés volt a zenekar élére állni ezen a lemezen? Eddigre már nagyon sok lemezen közreműködtem különböző zenekarokkal. Ez nem volt új dolog, az viszont igen, hogy végre úgy gondoltam, eljött az az idő, hogy én magam állítsak össze egy olyan zenei anyagot, ami teljes mértékben az enyém. Ez nem azt jelentette nálam, hogy mindennel szakítani akartam. Őszi táncház a Szőttessel és a Dűvővel Pozsonyban - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. A Dűvő Zenekar, akikkel lassan egy évtizede dolgozom, biztos támaszt jelentett számomra, ezért is kértem fel őket arra, hogy a lemezemen kísérjenek engem. Rajtuk kívül Szokolay Dongó Balázs fúvós-zenész, Bolya Mátyás kobzás, illetve Unger Balázs cimbalmos is játszott a lemezen.
A műsorban elhangzó versrészleteket Mikszáth Kálmán, Veres János, Hrubik Béla és Lakos György tollából ismerhetjük. Muzsikál: a Dűvő zenekar Hangfelvételről közreműködik: Bozó Andrea és Jakab Csaba színművészek. A műsor szerkesztője: Furik Rita és Szabó János, művészeti munkatárs: Steib Janka Művészeti vezetők: Szabó Ágnes Ilona és Husvéth Csaba Együttesvezető: Szabó János Rendező: Susán Ferenc Az est keretében kiállítás nyílik a rendezvénysorozat fényképeiből, népművészeti vásár várja az érdeklődőket, valamint palóc herőcével, pálinkával és borral kínáljuk közönségünket! Részvételi szándékát szíveskedjen jelezni elérhetőségeinken: +36-1/299-8050; A helyfoglalás érkezési sorrendben történik! Dűvő zenekar youtube free. Ajánlott adomány: 500 Ft Rádió-web Veres Emese Gyöngyvér riportja Trznadel Angéla kulturális programigazgatóval és Szabó János művészeti vezetővel a Kossuth Rádióban. (Elhangzott 2017. április 24-én a 180 perc című műsorban. ) - ide kattintva meghallgathatja! >> Palóc Madonnák – Gálaest a Polgárok Házában Budapesten - a Felvidé beszámolója>> Videó Tekintsék meg filmösszefoglalónkat az estről!
XI. Mundruc Népfocitorna: Florin, Kalász Máté és társai: Palatkai táncok Mezőség Palatka Lajos ZAGYI XI. Mundruc Népfocitorna verseny és a buli a Fonóban. 2014. november 29. Tokos zenekar-Palatkai táncrend Mezőség Palatka Málnási Pál Muzsikálnak: -Tókos Csongor Attila-hegedű Music from Magyarpalatka (Transylvania) - Old memories Mezőség Palatka svejcifarkas Folk music from Magyarpalatka Violin: Koncz Gergely (Tükrös Band) Magyarpalatkai Gála és táncház a Fonóban - 2. alkalom (2016) Mezőség Palatka Attila Juhász Magyarpalatkai Gála és táncház a Fonóban 2016 június 8-án. 368 Korcsos or Tirnaveana dance music from Magyarpalatka Mezőség Palatka sonidus magyarul lsd. lennt. Béla Kodoba (1944-1999) on violin. This recording was made in 1997 in Budapest. Dűvő zenekar youtube 1. Zeneiskola - Banda muzsikálás - Kodoba Béla - Magyarpalatka Mezőség Palatka svejcifarkas Gy. : Vucic Gyula, 1990 Rába Néptáncegyüttes - Palatka környéki táncok Mezőség Palatka HUNGARIAN and other TRADITIONS Rába Néptáncegyüttes: Palatka környéki táncok (Antal Áron - Delbó Eszter - Némethné Delbó Krisztina) "Vasárnapi tánc" A húszéves Martin György Néptáncszövetség gálaműsora.
Telefon: +36-1-299-8050; elektronikus levél: