Rengeteg sok arcképet festett össze a jó öreg Barabás, szinte lehetetlen volna katalógusba szedni az ő munkásságának produktumait. " (Budapesti Napló, 1898, 3. évfolyam, 44. szám, ). Azonban, a katalógus készítőit ez nem rettenti el, hiszen az ő nézőpontjuk és fő motivációjuk az, hogy az is lehetetlenség, hogy Barabás Miklós az egyik legnagyobb magyar festő műveiből ne szülessen, ha nem is teljes, de legalább a teljességre törekvő életmű katalógus. Maszol - Új Magyar Szó online. A Nemzeti Portrétár ezen törekvésétől vezérelve fordul Önökhöz. Segítséget kérnek a képek összegyűjtésében. Az a kérésük, hogy amennyiben tudnak magántulajdonban lévő Barabás Miklós műről, akkor jelezzék a címen. A katalógus készítői számára ez azért fontos, hogy minél teljesebb képet szolgáltathassanak a művész alkotói korszakairól az életművön keresztül, amely hozzájárul nem csak a 19. századi művészettörténethez, de a korszak történelméhez is, hiszen Barabás a maga korában hálózati csomópont volt. Munkássága kapcsán nagyon sok társadalmi rétegből származó emberrel került kapcsolatba.
A két költő levelezése nem csupán személyes kapcsolatukat dokumentálja, hanem naplószerűen tudósít mindkét klasszikus életének eseményeiről a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakából. A Mohácsi Szilvia által válogatott leveleket Fenyő Iván és Balázs Zoltán olvassák fel, a rendező Seres Tamás – olvasható a közleményben. A programokról bővebb információ a múzeum internetes oldalán () található.
Ernst halála után hosszú időre nyoma veszett, csak 2011-ben került elő újra. Akkori tulajdonosától a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta és a PIM-ben helyezte tartós letétbe. A kép kalandos történetéről a nemzeti ünnepen E. Csorba Csilla művészettörténész tart előadást. Délben a múzeum udvarán álló Petőfi-szobornál tartanak megemlékezést, ahol Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke mond beszédet, közreműködik Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész. A PIM állandó Petőfi-kiállítását Asztalos Emese és Kalla Zsuzsa irodalomtörténészek vezetésével ismerhetik meg az érdeklődők, míg az Írói fogások – terítéken az irodalom című tárlatot Szilágyi Judit kurátor mutatja be. A családokat játékos feladatokkal, nemzeti szalagos hajfonat készítéssel és kézműves programokkal várják, valamint ki lehet próbálni Landerer és Heckenast nyomdagépét, amelyen a forradalom 12 pontját nyomtathatták 1948. március 15-én. Késő délután Petőfi és Arany barátságába nyújt betekintést a Szabadság, szerelem – Levelek, felolvasva című műsor.
GYERMEKKORI FERTŐZŐ SZEMBETEGSÉGEK: A KÖTŐHÁRTYA-GYULLADÁS A kötőhártya-gyulladás a szem gyakori, többnyire banális megbetegedése, ami általában egy-két hétig tart. Mivel nagyon sok gyerek átesik rajta, a legtöbb szülőnek egészen biztosan ismerősek a következő tünetek: vöröses, váladékozó szem reggelre sokszor összeragadó szempillákkal, duzzadt, viszkető szemhéjak, fényérzékenység és idegentestérzés. Ilyenkor nincs mire várni, irány az orvos! A kötőhártya gyulladásos reakcióját több kóroki tényező is kiválthatja. Alapvetően két nagy csoport különíthető el, a fertőzéses és a nem-fertőzéses eredetűek. Fertőzést okozhatnak baktériumok, vírusok és gombák. VÍRUSOS, BAKTERIÁLIS ÉS ALLERGIÁS EREDET A vírusos kötőhártya-gyulladás a kötőhártya-gyulladások leggyakoribb típusa. Ilyenkor a vörös, váladékozó szem a betegség fő tünete. Ez a változat bizony nagyon fertőző: villámgyorsan terjed óvodákban, iskolákban, és úgy általában a nagyon zsúfolt helyeken. A bakteriális kötőhártya-gyulladás szintén nagyon fertőző, de ebben az esetben nem vírusok, hanem baktériumok okozzák a problémát.
Ilyenkor a gyulladt szem nagyon fáj és a bacik miatt rengeteg gennyet is termel. Nem-fertőzéses eredetű kötőhártya gyulladás kialakulhat allergia, irritáció és más betegségek (például autoimmun betegségek) szövődményeként is, ilyenkor általában több héten keresztül fennállhat a gyulladás, azaz krónikussá válik. Fontos információ, hogy az allergia okozta kötőhártya-gyulladás nem fertőző. Tüneteit tekintve a szem itt is vörös, váladékozó, viszket, a szemhéjak pedig felpuffadhatnak. NEM MINDIG JÓ AZ ANTIBIOTIKUMOS KEZELÉS Az élet első négy hetében kialakult kötőhártya-gyulladások csecsemőkori kötőhártya gyulladásnak tekinthetőek. Ezekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a csecsemők immunrendszere még nem alakult ki teljesen, ezért a szülés során a kötőhártyazsákba került kórokozók súlyos gyulladást válthatnak ki. Az ellátásuk szemész szakorvos által történik és szükség lehet a szemcseppek mellett általános antibiotikumos kezelésre is. A kisgyermekkori kötőhártya-gyulladások okai és kezelése lényegében megegyezik a felnőttek kötőhártya-gyulladásával.
A kötőhártya-gyulladás világszerte az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség, az újszülöttektől kezdve az idősekig bárkit érinthet. Megkeserítheti mindennapjainkat, megfertőzhetjük vele a környezetünkben élőket is, bizonyos esetekben akár a látást is veszélyeztetheti. Ezért fontos, hogy időben felismerjük, és megkezdjük a kezelést. A kötőhártya egy áttetsző, erekkel sűrűn átszőtt nyálkahártya, mely a szemfehérjét és a szemhéjak belső felszínét is beborítja. Ha begyullad, a sok ezernyi apró ér kitágul, és ettől rózsaszín, piros vagy akár kifejezetten vörös lesz a szem, különösen az alsó áthajlás területén (ez a szem azon része, mely akkor válik láthatóvá, ha alsó szemhéjunkat kicsit lehúzzuk. ) A piros szem tehát a kötőhártya-gyulladás legjellemzőbb tünete, de ezen felül tapasztalhatunk még idegentest-érzést, váladékozást, viszketést, a belső szemzug duzzanatát, fokozott könnyezést és fényérzékenységet is. A kötőhártya-gyulladás lehetséges okai A kötőhártya-gyulladás meglehetősen sokoldalú szemészeti probléma, ugyanis lehet akut (ha a panaszok 3 héten belül megszűnnek) vagy krónikus, illetve kiváltó okát tekintve is több csoportba sorolhatjuk.
Bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás esetén a szemváladék gennyes. Kezelés nélkül a bakteriális conjunctivitis általában három hét alatt gyógyul, kezelés mellett egy-két nap alatt. Az újszülöttkori chlamydia okozta kötőhártya-gyulladás általában a születés után 5-15 nappal alakul ki. Ezt a betegséget a szülés közben kaphatja meg az újszülött, ha az anya hüvelye chlamydia baktériummal fertőzött. Ritkán előfordul, hogy nagyobb gyerekek vagy felnőttek is elkapják a betegséget fertőzött testváladékok révén. Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladást pollenek és egyéb allergének váltják ki. Mit tegyünk? Keressük fel az orvost a pontos diagnózis érdekében. Bár a kötőhártya-gyulladás legtöbb formája magától gyógyul, kezeléssel időtartama lerövidíthető. Ha a szempillákat ragadós váladék vonja be, óvatosan mossuk le babasamponos oldattal, ami nem "csíp", ha a szembe kerül. A szem irritációját csökkenthetjük, ha meleg, sós vízzel vagy antiszeptikus szemoldattal öblögetjük. Szemcseppet kizárólag orvosi utasításra használjuk.
A kötőhártya-gyulladás tünetei leginkább attól függnek, milyen eredetű a gyulladás. Előfordulhat viszketés, könnyezés, váladékozás. Gyakran gyógyszeres kezelést sem igényel a kötőhártya-gyulladás. A kötőhártya-gyulladás nem más, mint a szemhéjat, valamint a szemgolyót borító vékony hártya gyulladásos megbetegedése. Előidézheti baktérium, vírus, de allergia kísérő tünete is lehet. Újszülötteknél kicsit más a helyzet: gyakori probléma a nem teljesen kinyílt könnycsatorna, ez is vezethet a gyulladáshoz. Jellegzetes látvány a rózsaszín szemfehérje: ezt a kötőhártya ereinek kitágulása okozza. Ugyan ez egy gyulladásos betegség, de az esetek többségében ártalmatlan, és csak nagyon ritkán sodorja veszélybe a látást. A kötőhártya-gyulladás tünetei: Szemek kivörösödése. Szemek viszkető, szúró érzése Homályos látás és fényérzékenység Könnyezés Váladékozás, amelytől gyakran összetapadnak a szemek alvás közben Egészen kicsi gyermekeknél nyűgösség és sírás, illetve szemdörzsölés, fénykerülés és hunyorgás jelezheti a kötőhártya-gyulladást A nagyobb gyermekek már fájdalomra, homályos látásra, szúródásra, viszketésre panaszkodnak.