Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina szabadalmát kidolgozó magyar kutató az Európai Parlament szerdai online sajtószemináriumának vendégeként mesélt múltjáról, magyar gyökereiről és szakmai kihívásairól. "Ki kell próbálni, meddig juthat az ember" Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina szabadalmát kidolgozó magyar kutató az Európai Parlament szerdai online sajtószemináriumának vendége volt - számolt be róla a Telex. Az mRNS-vakcinák szabadalmának kifejlesztője nem csupán szakmai pályájáról, ám magánéletéről, gyermekkoráról is részletesen mesélt. Kifejtette például, hogy egyszerű családban nevelkedett, még folyóvíz és tévé sem volt náluk, azonban csodálatos tanárok pallérozták az elméjüket - Karikó az ő hatásukra fordult a tudomány világa felé. Szerette az egyetemi éveket, majd a szegedi kutatóintézetben tevékenykedett, s már itt az RNS-kutatás keltette fel a figyelmét. " Nagyon fontosnak éreztem azt, amit csinálok, és azt, hogy ez majd milyen hatással lesz mások életére. Szerettem Magyarországon élni, de azt éreztem, többre is képes lennék.
A kormány adatai szerint az orosz Szputnyik és kínai Sinopharm vakcinák beadását követően kevesebben betegedtek meg koronavírussal vagy hunytak el, mint az úgynevezett nyugati készítmények használata után. Karikó Katalin szerint azonban ezekből az adatokból kimaradt az elhunytak kora, amit pedig egy ilyen közleményben kötelező lett volna feltüntetni. A Pfizert használták többek között az idősotthonokban, krónikus betegeknél, közülük halt meg 32 fő 100 ezer főre vetítve. Ráadásul a Pfizert már 4 hónapja alkalmazzák. Ezzel szemben a Sinopharm használata után - amit 2 hónapja használnak - 16 ember halt meg 100 ezer főre vetítve, ezt azonban nem adták krónikus betegeknek. Meg kutatónak sem kell lenni ahhoz hogy valaki realizálja megfelelő kontrollal lehet csak összehasonlítani valamit, vagy historic kontrollal. - írja a Széchenyi-díjas kutató a Facebookon. A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni különben ez teljesen félrevezető információ. Azt kellett volna feltüntetni hogy Magyarországon 4 hónap alatt 100 000 idős krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában.
2015-ig a Biontechnél semmilyen fertőző betegségre nem volt vakcina, elsősorban onkológiai kutatás-fejlesztési programokkal foglalkoztak. Ugur Sahin, a Biontech CEO-ja egyszercsak azt mondta neki: "Katie – így hív engem – ez egy morális kötelesség, hogy amikor már ekkora egy cég (voltunk háromszázan), kell fertőző betegségekre is vakcinát fejlesztenünk". Ez a terület hiába "pénznyelő", úgy látták, ide is be kell lépniük; ekkoriban több kisebb-nagyobb cég is az mRNS alapú vakcinatechnológiák felé fordult, a Biontech pedig a Pfizerrel kezdett közös fejlesztésbe, Katalin vezetésével. Éppen a koronavírus megjelenése előtt mutatták be az állatkísérletek eredményeit, és kértek engedélyt a humán kísérletek megkezdésére. Eredetileg influenza elleni védőoltást fejlesztettek volna, de aztán a történések fényében átváltottak a koronavírusra, ami a technológia adaptálhatósága miatt könnyen ment. Karikó Katalin arról is beszélt, hogy éppen Magyarországon volt 2020 februárjában, amikor egyre több hír érkezett a koronavírusos megbetegedésekről, és ő maga is megbetegedett a hazaúton: "lázas voltam, azt hittem, hogy én is koronavírusos leszek.
Az az utas viszont oltott volt, aki Hongkongban karanténba került pozitív teszttel, de arról nincs jelentés, hogy megbetegedett volna – mondta Karikó Katalin. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus arról beszélt, hogy miközben az omikron-variáns tüskefehérje-mutációi miatt csökkenhet az mRNS-vakcinák hatásossága, az elölt vírussal dolgozó kínai vakcinát ez kevésbé befolyásolja. Hogyha egy olyan mutáció történik, ami elsősorban a tüskefehérjére korlátozódik, akkor ezeket az inaktivált vakcinákat ez kevésbé érinti. Tehát valószínű, hogy a relatív hatásossága a Sinopharm-vakcinának jobb lesz, mint a Pfizeré – nyilatkozta. A szakértő ezenfelül arról is beszélt, hogy a vektorvakcináknál (Szputnyik, Janssen, AstraZeneca) is új oltóanyagra lehet szükség, ezek előállítása körülbelül két-három hónapot vehet igénybe. Rusvai Miklós állatorvos-virológus mindeközben azt mondta, nem lehetetlen, hogy az új mutáció okozza majd a koronavírus ötödik hullámát Magyarországon. Ha ez valóban terjedőképesebb, akkor valamikor jövő év elején indíthatja a fertőzési hullámot, tehát elképzelhető, hogy a légzőszervi betegségeknek ebben a szezonjában – amely szeptembertől április végégig tart – is két járványhullámmal kell majd számolnunk; ugyanúgy, mint az előzőben – fejtette ki, hozzátéve: ha Európában is terjedni kezd az omikron-variáns, akkor muszáj lesz szigorítani, akár a határzár is indokolt lehet.
Karikó Katalin karrierje a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban indult, de innen elbocsátották, és végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol sikeres saját cége részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. A 65 éves biokémikus ma Philadelphiában él, és tudóstársával, Drew Weismann-nal közös szabadalmuk áll a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus vakcinái mögött. Karikóék szabadalma nem a virális DNS, hanem a módosított, hírvivő RNS felhasználásán alapul, a fehérjét kódoló, mesterségesen előállított génből két óra alatt készíthető el a módosított mRNS, melyet aztán a szervezetbe juttatnak. Karikó Katalin a HVG-nek nyilatkozva beszámolt róla, hogy a siker már a kapuban van. Azóta az oltás az USA mellett Angliában is elkezdődött, december 7-én. A kutatóorvos az RTL-Klubnak azt is elmondta, hogy az mRNS-el való munka 2004-ben indult el. A szabadalmi jogokat Pennsylvania Egyeteme 300 ezer dollárért adta el, majd az új tulajdonos hét évvel később, 150 millió dollárért továbbértékesítette azokat a Modernának, valamint a BioNTechnek, melynek jelenleg Karikó katalin az alelnöke.
A beoltottak közül 273 ember vesztette életét az oltóanyag felvétele után – derült ki a kormány által vasárnap közzétett adatok ból. Karikó Katalin, Pfizer–BioNTech és a Moderna által gyártott oltások fejlesztésében részt vevő magyar kutató, a mainzi BioNTech alelnöke Facebook-oldalán reagált a nyilvánosságra hozott adatokra. A koronavírus elleni vakcinákhoz használt mRNS-technológia kidolgozója azt írja, kiegészítette néhány szükséges információval a táblázatot. E szerint négy hónap alatt halt meg 32 idős ember százezer, Pfizer-vakcinával oltott személyből, a kínai vakcina esetén két hónap alatt halt meg 16 ember százezer beoltottból. Még kutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki realizálja, hogy megfelelő kontrollal lehet csak összehasonlítani valamit, vagy historic kontrollal. A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ. Azt kellett volna feltüntetni, hogy Magyarországon négy hónap alatt százezer idős, krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában.
:-) Az este meg is sütöttem a család nagy-nagy megelégedésére. Házi eper lekvárral töltöttem. Egyszerű és nagyszerű recept. Köszi Ani:-) Fri, 2013-03-22 23:27 Nagyon szívesen! A lisztes tálba beleöntöm az élesztős keveréket, kicsit elkeverem, ezután hozzáöntöm a vajas keveréket, tovább kevergetve. A meglangyosított tejből annyit öntök a tésztához, hogy lágy anyagot kapjak. Ezután a tojásfehérje habjából egy nagy kanálnyit a tésztához keverek, ezzel nyugodtan lehet erős kavarásokat végezni, csak lazítja a tésztát. Kelt pite horváth ilona 7. A maradék habot már óvatosabban keverem össze, és ha ügyesek vagyunk, akkor szép, levegős, egyenletes tésztát kapunk. A tálat letakarjuk egy tiszta törlőkendővel, és meleg, huzatmentes helyen 15-20 percig kelesztjük. Ennyi idő pont elég a friss meggy megmosására, kimagozására, és lecsepegtetésére. Ha nincs szezonja a meggynek, vagy nem kapunk friss, és szép meggyet, a magozott fagyasztott társa is megteszi egy zacskóval, de ez sem közelíti meg az igazi ízét. Az kelesztési idő lejárta után egy kb.
30 perc alatt sült ilyen barnára: Aztán elvittem Zircre. Mindenki hazajött a bányából.
Nem olyan szép, és egyáltalán nem magas, de lehet vastagabbra nyújtani. Melegen rettentően finom volt, hidegen pedig kellően foszlós és könnyű. Visszatérő vendégváró falat lesz a konyhában. Címkék: élesztő, biztos siker, finom, foszlós, isteni, könnyen, könnyű, kelt, krumplis pogácsa, nagyon finom, pogácsa, sós Csokifelfújt Várt ma a vendégekre. Mi a különbség a pite, quiche, lepény között?. A korábban már bevált receptet használtam, amiben tulajdonképpen csak tojás, cukor és csoki van. Volt itthon friss menta, így azt apróra vágva beletettem még a tésztába, de lehet, hogy keveset, mert nem igazán érződött a végeredményben. A sütési idő ma nem bizonyult elégnek, miután ezzel szembesültem, már nem mértem pontosan, de plusz kb. 5-6 perc kellett neki. Akkor jó, amikor megnőtt és egy kicsit berepedezett a teteje. Sajnos mostanában nem kapni a boltban a kedvenc vanília fagyimat, így be kellett érnem valami mással. Címkék: biztos siker, csokifelfújt, csupa csoki, finom, könnyen, könnyű, nagyon finom, tojás, vanília fagyi Vaníliás krémes Rábukkantam a polcon egy régi szakácskönyvre, amiben nagyon ígéretes receptek vannak.
Pár percre még visszatoljuk őket a sütőbe. Ha kész, éles késsel válasszuk el egymástól a csigákat, és már lehet is fogyasztani. Isteni finom! Ajánlom mindenkinek! :-)
Előmelegitett sűtőben erintem 35 percig sü mindenkinek a sütője megsült, kicsit várni, majd felkockázni, és a forró édes tejjel meglocsolni, majdnem elbirja az egé aki nem akarja igy, a vanilia öntet sem rossz!!!! De a tejjel az igazi!!!! jó étvágyat!!!!! Hónapok óta nézegettem a Horváth Ilona szakácskönyvemben, vasárnap végre sort kerítettem rá. Nagyon finom omlós kelt tésztáról van szó, a tölteléket pedig kedvünk szerint variálhatjuk, amit épp találunk a hűtőben/kamrában. Egyébként a süti neve "csalóka"... Kelt pite horváth ilona 6. kígyórétes: valójában nem rétestésztáról van szó, hiszen kelt tésztából készül. Hozzávalók a tésztához: - 50 dkg liszt - 20 dkg vaj vagy margarin - 5 dkg zsír - 1 egész tojás - 1 tojássárgája - 2 evőkanál cukor - 2 dkg élesztő - kb. 1 dl langyos tej - csipet só A kapros-túrós töltelékhez: - 50 dkg túró áttörve - 2 tojás - 3 dkg puha vaj - 4 evőkanál cukor (Mi nem szeretünk semmit túl édesen, de ha valaki édesebben szereti a tölteléket, akkor nyugodtan tehet bele 5 kanál cukrot is) - ha a túró nem elég száraz, akkor 1 evőkanál búzadara A meggyes töltelékhez: - 40 dkg magozott meggy - 1-2 evőkanál zsemlemorzsa - ha friss meggyből készítjük, akkor ízlés szerint cukor (ha befőttből készül, akkor cukor már nem kell bele) + a tetejére 1 tojássárgája és pici tej Elkészítés: 1.
Kimérjük a 60 dkg lisztet, hozzáadjuk a csipet sót, a tojások sárgáját, az élesztős tejet. Dagasztjuk, és annyi langyos tejet öntünk még hozzá, hogy közepesen kemény kelt tésztát kapjunk. Amikor már egyenletes, beledolgozzuk a két evőkanál olajat is, majd lisztezzük a tetejét, és félretesszük, hogy a duplájára keljen. Mikor megkelt a tésztánk, ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, 5 dkg vajat megolvasztunk, és megkenjük vele a tésztát. A 8 evőkanál cukrot összekeverjük 4 evőkanál kakaóporral, és ezt az elegyet rászórjuk a vajjal megkent, kinyújtott tésztára, aztán óvatosan feltekerjük. Kelt pite horváth ilona 4. Éles késsel másfél ujjnyi darabokra vágjuk, aztán óvatosan egy magasabb falú, sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk őket, viszonylag közel egymáshoz. Egy tojást elkeverünk, és megkenjük vele a csigák tetejét, majd mehet is be a hideg sütőbe. 200 fokon sütjük kb. 25-30 percig, majd amikor már szinte készen van (tűpróbával ellenőrizzük, megsült-e a tészta), kivesszük, a másfél deci meleg tejben elkeverjük a vaníliás cukrot, és ezzel óvatosan meglocsoljuk a csigákat (vagy lekenjük ecsettel).