Az északi tájakról egyre nagyobb számban érkeznek a nálunk telelő ragadozó madarak. Érkeznek a kékes rétihéják, a gatyás ölyvek és a kis sólymok is. November elejéig a nálunk költő, vonuló fajok, köztük a ragadozók is szinte teljes számban elhagyták hazánkat. Elvonultak a hamvas rétihéják, a kék vércsék és a kígyászölyvek. Helyüket a telelésre érkező, északi vendégek foglalták el. Gatyás ölyv – Fotó: Európa madarai A kékes rétihéják első példányai már szeptemberben felbukkantak, de nagyobb számban csak október közepén jelentek meg az alföldi tájakon. Számuk a novemberi hideg beálltával várhatóan tovább növekszik majd. A gatyás ölyvek szintén jellegzetes telelő madarak Magyarországon. A kékes rétihéjákhoz hasonlóan ők sem költenek nálunk, csak a hideg évszakban vendégeskednek itt. Első példányaik október közepén érkeztek meg. Jelenlétük nem annyira látványos, mint a kékes rétihéjáké, ugyanis jóval kevesebben vannak és szétszórtan mozognak. Magyarországon telelő ragadozó madarak. Kis sólyom – Fotó: Wikipedia A kis sólymok első hírnökeit is megpillanthattuk már októberben.
Gólyák a tarlón Forrás: Faragó Zoltán Egyébként ezen a téren még nemzetközi hírnévre is szert tett a Ménes nevű fehér gólya: Egyiptomban 2013 szeptemberében a jeladója miatt kémnek vélték és befogták a hatóságok. Miután sikerült tisztázni, hogy mi is a hátára szerelt eszköz, szabadon bocsátották egy Asszuántól délre eső, természetvédelmi oltalom alatt álló szigeten. TEOL - Vannak madarak, akik inkább itthon maradnak. Nem sokkal később azonban lelőtték, majd megették. Még szerencse, hogy egyiptomi természetvédők közreműködésével legalább a jeladóját sikerült visszaszerezniük az MME munkatársainak… Elnémul a kakukkszó, elmegy a madár Maga a madárvonulás nyár közepe táján már megkezdődik. A legkorábban induló fajok közé tartozik a kakukk ( Cuculus canorus), mert fészekparazitaként nincs gondja arra, hogy a fiókáit fel is nevelje. A fiatal példányok persze akár szeptemberig is a Kárpát-medencében időzhetnek. A kakukk úgynevezett fészekparazita madárfaj Forrás: Faragó Zoltán Ugyancsak a korai elvonulók közé tartozik a sárgarigó ( Oriolus oriolus) és a sarlós fecske ( Apus apus) is.
A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, két óvoda és hat iskola, összesen 406 ember vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. Itt Telelő Madarak - Magyarországon Telelő Madarak &Middot; Állatvédő Egyesület. Ebben az évben 129 olyan településről is érkeztek információk, ahonnan az előző évben nem, ezek közül 69-ben találtak fülesbaglyot. Az évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók nagy száma. A Magyarországon tartózkodó 11 040 fülesbagoly legalább 2, 76 millió - mezőgazdasági kárt is okozó - rágcsálót pusztít el a 2021/2022-es telelési időszakban. Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát - hangsúlyozzák az MME közleményében.
Récék élnek a madarak közül legtöbben a Balatonnál télen. Ezt is mutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vonuló Vízimadár Monitoring programjának eredménye. Az MME minden télen megszervezi a vonuló vízimadarak számlálását. Így történt ez idén is. A nagyszabású programban a szervezet önkéntesei mellett részt vettek a nemzeti parkok munkatársai is. Az eredményt összegző közlemény szerint a szinkronszámlálások január 14. és 17. között zajlottak, 205 vizes élőhelyen, mely során 98 megfigyelő számolta a madarakat országszerte. Az ország minden tájára kiterjedő felmérések során 52 vízimadárfaj 138 495 példánya került a távcsövek elé. Jelentősen csökkent a Magyarországon telelő fülesbaglyok száma: ezért aggasztó a jelenség - Terasz | Femina. Az országos összesítés szerint nagy lilikek, tőkés récék és nyári ludak voltak a legnagyobb példányszámban. Forrás: MME – Ezek a hazai tapasztalatok, de mi a helyzet a Balatonnál? – A Balatonon alapvetően mindig az északi illetőségű bukóréce fajok voltak kifejezetten jellemzőek. A kerceréce és a kontyos réce tömegei szoktak ilyenkor dominálni, egészen november közepétől március végéig – emelte ki a legfőbb megállapítást a balatoni helyzetről Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület szakembere.
Itt a folyót követve Kelet-Afrikán át a kontinens déli csücskéig is eljuthatnak, de a jeladóknak köszönhetően korábban ismeretlen telelőterületeket is megismertek a kutatók. GPS a természetvédelem szolgálatában Az MME szakemberei 2012 óta több projektben, – az egyik közös magyar-szlovák kutatási program, – eddig mintegy ötven fehér gólyát láttak el jeladóval. Közülük tizenhárom magyar és három szlovákiai pédány követhető nyomon online, ahol a madár neve, majd a térkép kiválasztásával található meg az útvonal. Három magyar gólya vándorlása online is nyomon követhető, a rájuk erősített GPS-jeladónak köszönhetően Forrás: Faragó Zoltán Papp Ferenc, az MME programkoordinátora az Origó kérdésére elmondta, hogy a madarak vonulási útvonalai részben már ismertek voltak korábban is, viszont jeladóknak köszönhetően az elmúlt két évben bebizonyosodott: a madarak jelentős része a telet a Száhel-övezetben, a Csád-tó vidékén tölti. A gólyák egy része a Száhel-övezetben és Közép-Afrikában húzza ki a telet Forrás: Faragó Zoltán Itt találkoznak a Wesel folyótól nyugatra fészkelő fajtársaikkal is.
Az emberek táplálkozási szokásai is mások, emiatt több a hulladékba kerülő, de a gólyák számára még hasznosítható élelem. Egyes afrikai országokban a húsukért vadásszák a gólyákat Forrás: Faragó Zoltán Érdekes viszont, hogy a fiatal spanyolországi gólyák útrakelnek a telelőhelyek felé. Az MME adatai szerint az elmúlt tíz évben megfigyelhető az áttelelő fehér gólyák létszámának gyarapodása, a rekord 28 példány volt, 2013–14 telén. A hazai példák közül két madárról bővebben is állnak rendelkezésre adatok: a Fülöp nevű példány a Bodrogzug vidékén tanyázik, Spanyolországból került Magyarországra, de – amint azt Papp Ferenc kifejtette – nem tudni, milyen útvonalon. Egyes afrikai országokban a húsukért vadásszák a gólyákat Forrás: Wouter de Bruijn/Wouter De Bruijn A madár télidőben a kémények mellett éjszakázik, mert ott melegebb van és a tokaji regionális hulladéklerakón szerzi táplálékát. Január a nevét is onnan kapta, hogy 2014 januárjában jelezték felbukkanását az MME-nek, Szécsény mellől.