A két szoros egymástól mindössze 20 percre van autóval, így ha meglátogatod a Tordai szurdokot, beütemezheted a Túri szorost is. A Túri hasadék is a Torockói hegység része, méghozzá annak legészakibb részéhez, a Peterd-Szind gerinchez. A Rákok-patak által kialakított és formált Túri-hasadék nagyjából 25 hektáros területen terül el, hossza pedig 2 km. A körülölelő sziklafalak nagyjából 150 m magasak, tehát valamivel kisebbek, mint a szomszédos "nagy testvéré". A Túri szorosban 29 barlangot találsz, mely közül a legnépszerűbb a Tündérek barlangja. 🧚♂️ Magas vízállás esetén csak tapasztalt túrázóknak ajánljuk a szakadék bejárását, megfelelő túrafelszerelés viselése mellett. Tipp: mivel a Túri hasadékot kevesebben ismerik, így nem olyan népszerű és zsúfolt, mint a Tordai hasadék. Ha el akarsz tűnni a világ szeme elől kicsit, jó választás lehet a kisebb szurdok. Túri hasadék videó Köszönet a fantasztikus videóért Bogdan Vornicu-nak. Túri hasadék videó Oda-vissza kb. 2-3 óra alatt be tudod járni a hasadékot.
Szent László legenda A monda Szent László személyéhez fűzi a hasadék keletkezését, aki egy vesztett csata után menekülésre kényszerült, s amikor üldözőinek fejszéi már-már elérték, imájára a király háta mögött a roppant szikla kettéhasadt. A Tordai-hasadék Erdély egyik legszebb és talán legtöbbet látogatott kirándulóhelye. A monumentális sziklafalak, a fantasztikus karsztképződmények és barlangok minden látogatóban mély nyomot hagynak. A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai. A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg.
A kunok elől menekülő Szent László ezzel megmenekítette a seregét és önmagát is. A hasadék állítólag búvóhelyként is szolgált mivel úgy tartják, hogy 1241-ben a tatárok elől ide menekült a nép. Kendi Gyula hadvezér pedig megvédte őket. Úgy tartják, hogy II. Rákóczi Ferenc román betyár híve Balika (vagy Balyka) is itt lelt menedéket az őt üldöző labancok elől. A hasadék az Erdélyi-érchegység ben, középidei ( mezozoikum) ofiolit alapkőzeten és erre később, a jura korban lerakódott mészkövön alakult ki. Ezt a mészkövet aztán a földtörténeti újidőben ( kainozoikum) ÉNy-DK-irányú törések szabdalták, mely repedéseket az Ős-Hesdát folyó több ezer év alatt barlangokká szélesített. Az egyre magasabb barlangok aztán beszakadtak, létrehozva a Tordai-hasadék ot, melyet valójában Tordai-szakadék nak kellene hívni. A hasadékot egy Mészkő elnevezésű falu (románul: Cheia) felől közelítettük meg, állítólag innen sokkal könnyebben megközelíthető, mint a hasadék túloldalán lévő Magyarpeterd (románul: Petreștii de Jos) irányából.