A katalógust összeállította Ratzky Rita és Thuróczy Gergely Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 95 p. ill.,, Arany János szüleinek ízléséről nem sokat tudunk. Minden bizonnyal a költő gyermekkorából származik az a tulajdonsága, hogy az egyszerű tárgyakat és ruhadarabokat szerette. Ha valami díszesebb holmival ajándékozták meg, zavarba jött, szerénykedett. Arany János és családja relikviái | Petőfi Irodalmi Múzeum. Hosszabb időbe került, míg el tudta fogadni, míg szívesen használta. Nehéz úgy felelősséggel valamit is mondani egy ember öltözködéséről, tárgyairól, hogy tudjuk, élete nagy részében a szükség határozta meg választását, vagyontalan ember volt. Arany János esetében a halála előtti néhány évet leszámítva feltétlenül így volt. " (Ratzky Rita) Kategória: Gyűjtemények, katalógusok
Arany Jánost szerethetjük a Toldiért vagy az Ágnes asszonyért, de mindenképpen a szelíd és alázatos jelleméért. A művészetét nem inspirálta az alkohol vagy az ópium, nem keveredett kétes nőügyekbe, jó férj volt és szerető apa. Arany Jánost a balladáin keresztül fedeztem fel magamnak – micsoda karakterek, micsoda feszültség, micsoda történetek! –, az általános iskolai Toldi-élményem alapján még nem igazán tudtam értékelni. Arany Jánoshoz egy kicsit fel kell nőni, hogy kinyílhasson az ő őszinte és fontos kérdésekre tapintó költészete. Családfa – ARANY JÁNOS KAPCSOS KÖNYVE. A Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcokban című Arany János-emlékkiállítás tárlatvezetésén arról is megbizonyosodhattam, hogy a költő nem csak mint művész, magánéletében is nagyszerű ember volt. A csodagyerek 1817. március 2-án Arany János szerető családba született. Ugyan elszegényedett nemesek sarjaként nem vette körül anyagi jólét, és kilenc idősebb testvére közül csak egy, Sára élete túl a gyerekkort, fiatal évei idilli meghittségben teltek. Sára már maga is anya volt, ezért előfordult, hogy ő szoptatta a későbbi költőt.
Bizonyára önmagára gondolt, mikor Ossziánról éneklé: «nincs többé Caledonián nép, kit te felgyújts énekeddel! » * Arany Jánosnak a fővárosba költözése csak 1860-ban következett be. Ekkor már az állami újjászületésnek némi gyenge reménysugarai tünedeztek föl a láthatáron. Mikor 1865-ben az Akadémia főtitkára lett s az Akadémia palotájában kapott lakást, ez időtájt az a körülmény, hogy Arany László fiatalkori barátaim közé tartozott, többször közelébe hozott a nagy költőnek. Arany janos csaladi kor. Ennek köszönhettem, hogy néha alkalmam volt szót váltani azzal a költővel, kinek első ifjúságom óta rajongó tisztelője voltam. Egy ízben levelet is kaptam tőle. Ez 1873-ban volt, mikor nemcsak hivatalosan aláírt, de végig sajátkezűleg megírt levélben tudatta velem, hogy az Akadémia megválasztott nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának tagjává. Arany nagyon komolyan vette s nagy pontossággal teljesítette a főtitkári hivatalával járó bürokratikus teendőket, melyek pedig oly kevéssé voltak alkalmasok arra, hogy méltóan betöltsék egy lángeszű költő idejét.
Az irodalmon kívül a zene is érdekelte, Nagyszalontán énekkart vezetett, saját szórakozására dalokat szerzett, népdalgyűjtéseit pedig maga kottázta le. Miután abbahagyta az iskolát, el kellett döntenie, hogy a számára kedves művészetek közül melyikből próbáljon megélni: szobrász legyen, vagy álljon színésznek. Végül elszegődött egy debreceni társulathoz, ami néhány hónappal később felbomlott, ami abban az időben egyáltalán nem volt szokatlan. Arany jános 05 ARANY JÁNOS ÉS CSALÁDJA | Lakberendezés. Arany ezután vándorszínészként folytatta karrierjét, noha mindig a legkisebb szerepeket osztották rá. Végül egy rossz álom vetett véget a költő számára kevésbé kívánatos életmódnak, éjszaka édesanyját holtan látta. Hét napi gyaloglás után édesapját vakon, édesanyját pedig betegen találta otthon. Az asszony két hét múlva kolerában hunyt el. Arany csak kis szerepeket kapott a színpadon Wikipédia "Egy nap, hasonló gyötrelmek közt álom ért rám – s jó édesanyámat halva láttam. A benyomás oly erős volt, hogy többé nem vethetém ki fejemből, ellenállhatatlan ösztönt érzék hazamenni, de miképp?
Ez a kép pont az ellentéte annak a kegyetlen valóságnak, amely a Bach-korszakban jellemezte a magyar életet, és annak a kilátástalanságnak, amely uralta az akkori közhangulatot. Egy évvel korábban Arany még abba akarta hagyni a versírást, erről tanúskodik Letészem a lantot című költeménye. Aztán 1850 telén kicsit enyhültek az anyagi gondok, egy régi jó barátja segítségével munkát kapott a szolgabírói hivatalban. 1851 márciusában tudott venni egy kis alacsony, nádfedeles, kétszobás, rozzant parasztházat, amelynek udvarán terebélyes eperfa állt. Lehetséges, hogy ez az új otthon ihlette őt a Családi kör megírására (melynek második sorában megjelenik az eperfa). Hasonlóan szerény, falusi házban nőtt fel ő maga is, szülei a paraszti életformát élő, egyszerű emberek voltak. Talán gyermekkori, otthoni emlékei is eszébe jutottak. Arany jános csaladja . Nyilvánvaló ugyanis, hogy a versben nem az adott pillanat, a jelen hangulatát adja vissza, hanem inkább a múltból idéz fel valamit, talán a szülői ház légkörét. Arany szerető családi közegben nőtt fel: szülei dolgos, szelíd, kivételes családi harmóniában élő emberek voltak.