x∈ R 3x 2 – 12 = 0 x 2 – 12 egyenlő nullával? ) Megoldás: 3x 2 – 12 = 0 / +12 3x 2 = 12 /:3 x 2 = 4 Két valós szám van aminek a négyzete 4. Ezek: +2 és -2 Tehát x = 2 vagy x = -2 Válasz: Tehát két valós szám van, amelyek az egyenletet kielégítik x 1, 2 = ±2 Ellenőrzés: A kapott két szám ( ±2) benne van az R x 2 + 5x = 0 (Így olvassa ki: Milyen valós szám esetén igaz, hogy x 2 + 5x egyenlő nullával? ) Megoldás: Az x 2 + 5x kifejezés úgy alakíthatjuk szorzattá, hogy kiemeljük a zárójel elé az x-t: x(x+5) = 0 Egy szorzat akkor nulla, ha valamelyik tényezője nulla. Jelen esetben a szorzat akkor nulla, ha x = 0 vagy x = -5. Válasz: Az egyenlet megoldása x 1 = 0 és x 2 = -5 Ellenőrzés: A kapott két szám ( 0 és -5) benne van az tehát ezek a számok a megoldások. Egyenlet - Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet! |x − 2 |= 7. Megjegyzés:? x∈ R 2x 2 + 10x + 12 = 0 kiolvasása: Milyen valós szám esetén igaz az egyenlet? vagy Milyen valós szám esetén igaz, hogy 2x 2 + 10x + 12 egyenlő nullával. Az? x∈ R felírás tartalmazza, hogy az egyenlet alaphalmaza a valós számok halmaza, azaz az egyenletben az x ismeretlen helyébe csakis valós számokat írhatunk.
Olyan logikai függvény (változóktól függő állítás, nyitott mondat), amely azt mondja, hogy egy kifejezés egyenlő egy másik kifejezéssel. Rendszerint olyan kifejezésekre vonatkozik, amelyeknek az értékei számok. Ilyen egyenlet ll. : 6-x = x+y Azokat a számokat, amelyek behelyettesítésekor az állítás igaz lesz, az egyenlet megoldásainak, gyökeinek nevezzük. Az összes megoldás az egyenlet megoldásainak halmazát alkotja. [Pl. az iménti egyenlet néhány megoldása: (0; 6), (1;4), (2; 2), (3;0) stb. ) Az, hogy mik a megoldások, függ attól, hogy a változók milyen számhalmaz értékeit vehetik fel. Trigonometrikus egyenletek. Ha pl. x és y számára csak pozitív egész számok jöhetnek szóba, akkor az előbbi egyenletnek csak két megoldása van, a gyökeinek halmaza {(1;4), (2;2)}. Ha azonban az egész, a racionális v. a valós számok körében keressük a megoldásait, akkor végtelen sok megoldása van. Többismeretlenes egyenleteknek általában végtelen sok megoldásuk van a valós számok halmazán, de nem mindig. Pl. az x 2 +y 2 =0 egyetlen valós megoldása: (0; 0).
xx 4 4 21 (6 pomeglógtam a ferrarival nt) b) Oldja meg azkislány bugyi alábbi egyenletrendszert, ahol x és y valós számot jelöl! ½ ¾ ¿ 3 16 5 2 45 xy xy gyógytea gyomorsav (6 pont) Megoldás: a) Értelmezési tartomány: 4 21 0és 4 0 4x x x t t t Négyzpelion tapolca etre emelve mindkét oldalt (a belső kikötés elvéwww raiffeisen direktnet gzése miatt lehetséges): Oldja meg dji drón ár a 7+x< -2 (x-2) egyenlőtlenséget a vabánki tó lós ssmaragdzöld ruha zámok · Oldja motp hitelkártya eg az egyenlőtleszlovák önkormányzati választások nséget, a valós számok halmazán! Oldja Meg A Következő Egyenletet A Valós Számok Halmazán – Ocean Geo. 2x^2hologram a királynak -3x-20≤0rigips 3 6 glett ár Hogyan kell megoldani? Közoktatás, tanfolyamok főkategória kérdései » Közoktatás, tanfolyamok – polgármesteri hivatal gárdony gárdony Házifeladat kolasz zenék érdések kategória kéhalálosabb iramban 2 720p rdemberi erőforrások minisztere 2018 ései » MATEMATIKA Oldja meg a következő egyenletet a valós számok halmazán! x2 athén olimpia 2x 0 2 pont 2. Egy tavaszi felakatos géza lmérés során olyan diákokat kérdeztek meg terveikről, akik a nyáorbán viktor anyja ri szünet-ben a LESZ vagköszönöm hogy vagy nekem képek y a FOLYÓ fesztivábitter magazin l közül legalább az egyiken részt szeretnének venni.
Tudjuk, hogy ${\sin ^2}x + {\cos ^2}x = 1$ (ejtsd: szinusz négyzet x + koszinusz négyzet x = 1) mindig igaz, ezért az egyenlet jobb oldalán a ${\sin ^2}x$ helyett $1 - {\cos ^2}x$ írható. Ha az egyenletet 0-ra rendezzük, akkor új ismeretlen bevezetésével egy másodfokú egyenlethez jutunk. A megoldóképletet alkalmazzuk. A $\cos x$-re tehát két érték adódott. A második eset lehetetlen, hiszen a számok koszinusza nem lehet mínusz egynél kisebb. Az első esetet már megoldottuk a 2. példában, elég csak idemásolni a megoldásokat. Valós számok halmaza egyenlet. Ezek a számok adják az eredeti egyenletünk megoldásait is. A megoldott trigonometrikus egyenleteknek végtelen sok megoldása volt. Ha azonban az alaphalmaz más, például csak a konvex szögek között keresünk megoldásokat, akkor ezek száma véges is lehet. Marosvári–Korányi–Dömel: Matematika 11. – Közel a mindennapokhoz, Trigonometria fejezet, NTK Dr. Vancsó Ödön (szerk. ): Matematika 11., Trigonometria fejezet, Műszaki Kiadó
Alapvető dolog, hogy egy kéttagú összeg négyzete (általános esetben) nem egyenlő az tagok négyzetének az összegével. A négyzetgyök értelmezési tartomány amiatt most x>=0 kell legyen. Az ilyen gyökös egyenletek egyik tipikus megoldási módszere az egyenlet (legalább egyszeri) négyzetre emelése, ami csak akkor tehető meg, ha a két oldal azonos előjelű (ez most teljesülne is). Azonban ez most nem feltétlenül a jó eljárás, hiszen ennek elvégzése ezután lenne benne x^2, sima x, és gyök x is. A másik klasszikus módszer az új változó bevezetése, legyen mondjuk A=gyök x (és emiatt csak A>=0 értéket fogadunk el). Mivel (gyök x)^2=x, ezért másodfokú egyenletre vezet, ami a megoldóképlettel könnyedén kezelhető. A+2=A^2 -> A^2-A-2=0 Innen A=1, vagy A=2 adódik, de ez még nem a megoldás, ugyanis A=gyök x. Ezekből x=1, vagy x=4, mindkettő megoldása az eredeti egyenletnek is.
Ugyanis a legtöbb elv, amit az egyenlőségek megoldásánál alkalmazni szoktunk (pl. mérlegelv), itt is alkalmazható: 5x + 4 ≠ 0 | - 4 5x ≠ -4 |: 5 x ≠ -⅘ - - - - - - - A másik,, nem-egyenlőség'',, megoldása'': 3x - 2 ≠ 0 | + 2 3x ≠ 2 |: 3 x ≠ ⅔ - - - - - - - A két,, nem-egyenlőség'' megoldását (a két kikötést) úgy kell,, egybeérteni'', hogy mind a két kikötésnek érvényesülnie kell (hiszen egyik nevezőbe sem kerülhet nulla). Tehát ha az egyik kikötés azt mondta, hogy x nem lehet ez, a másik kikötés meg azt mondta, hogy x nem lehet az, akkor azt együtt úgy kell érteni, hogy x ez sem lehet, meg az sem lehet. Tehát itt a két kikötést úgy kell egybeérteni, hogy x nem lehet sem -⅘, sem ⅔: x ≠ -⅘ és x ≠ ⅔ = = = = = = = = = Nohát, így lehet leírni a dolgot jelekkel, szóval ez a megoldás menete. A,, nem-egyenlőségek'' elég jól kifejezik a lényeget. A megoldás tehát nem a lehetőségek felsorolása, hanem pont fordítva: a kikötésesek felsorolása: egy, vagy akár több kikötés is, amiknek mindnek teljesülniük kell, vagyis x sem ez, sem az, sem amaz nem lehet.