A DK-s Dr. László Imrét például épp a 2019-es önkormányzati választások előtt támadták, amikor Újbuda polgármesteri székéért versenyzett: szexuális zaklatással vádolta lényegében a teljes kormányközeli média. Végül nyert a választáson, ahhoz viszont több mint egy év kellett, hogy az elindult sajópereknek a végére érve kimondják: a 888, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a Ripost, a TV2 és az Origo is valótlanságokat állított az ügyben. Hasonló módon nyert pert az Origo ellen Donáth Anna, a Momentum politikusa (azóta a párt elnöke), akiről szintén 2019-ben a lap azt írta:"Egy fiatal lány állítja: Donáth Anna szexuálisan zaklatta a Sziget Fesztivál után". Azonban ennek az ítéletnek a kimondására is több mint fél évet kellett várni. Ráadásul ez csupán a jéghegy csúcsa, a bejegyzett sajtótermékek esetében legalább tudható, kivel szemben lehet jogi lépéseket tenni. De mi a helyzet az olyan oldalakkal, amelyekről nem tudni, kihez köthetők? Ezzel a problémával mind kormánypárti, mind ellenzéki szereplők szembesültek már.
A plakátok a választásokig bizton hirdetik majd mindezeket az ellenzéki jelöltről, holott az azokon szereplő állításokat számos alkalommal cáfolta Márki-Zay Péter. Arról, hogy háborúba sodorná-e az ellenzék Magyarországot, mi is írtunk, arról, hogy szerinte ki privatizálná az egészségügyet, Márki-Zay itt beszélt. A rezsicsökkentésről több ízben ( például itt) is elmondta, hogy marad, sőt, ezt még plakátokon is hirdették. A migránsok beengedésével kapcsolatban pedig többször is hangsúlyozta már, hogy migránsokat legnagyobb számban épp az Orbán-kormány telepített be (amivel a letelepedési-kötvényes bizniszre utalt), a határkerítésről pedig kifejtette, hogy hatékony eszköznek véli az illegális migráció megfékezésére, ezért (a rezsicsökkentéshez hasonlóan) az is marad, ha győz az ellenzék. Fotó: Botos Tamás/444 És nem csak Márki-Zay küzd az ilyen támadások ellen. Nemrég például Jámbor András, az ellenzék közös jelöltje a 6-os választókörzetben tett ki egy posztot a Facebook-oldalára, amelyben részletesen leírta, miként forgatták ki a szavait egy interjúban, hogy a végén azzal vádolhassák, drogközpontot akar nyitni a Józsefvárosban.
Mind az Orbán Ráhel szülése utáni hamis levelek, mind a miniszterelnök kezeléséről szóló szövegek a közösségi médiában és visszakereshetetlen hátterű oldalakon terjedtek nagy sebességgel. Többségük a mai napig elérhető az eredeti oldalon, vagy ha ott már nem olvasható, felbukkan egy másik, hasonló profilú helyen - amelynek nincs feltüntetett üzemeltetője, impresszuma, és azt nem lehet tudni, hogy hová lehet fordulni panasszal. Hasonló esettel a mostani kampányban is találkozhattunk már. Azt továbbra sem tudjuk, hogy ki áll Az ördög ügyvédje blog mögött, bár épp a napokban vonták felelősségre az ügyben Czeglédy Csabát, az ellenzék szombathelyi képviselőjelöltjét, aki tagadta, hogy ő lenne az a bizonyos ügyvéd. Ezen a blogon jelent meg 2019-ben, az önkormányzati választás előtt Borkai Zsolt jachtozós szexvideója. Később homályosan arra utalt a blog, hogy Rogán Antal lehet a következő leleplezendő politikus (ebből semmi nem lett), a 2022-es kampányra ráfordulva pedig Varga Judit igazságügyi miniszter magánéletére tett bármiféle bizonyíték nélkül különféle utalásokat.
E-könyv megvásárlása -- 5, 75 USD Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Thalia Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Kulcsár Balázs Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Napkút Kiadó. Copyright.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kirschner, Chürsner családok címerével foglalkozik. Chürsner Jakab, budai polgár pecsétjének töredéke, 1382 A háromszögű pajzsot kereszt négyeli, szárai között az első és második mezőben két sorban három-három hermelinfarok van (negyedenként hat), míg a harmadik és negyedik mezőben két sorban három és két hermelinfarok van (negyedenként öt). Itt azonban nem valódi osztott címerről, hanem névre utaló beszélő címerről van szó. (Bertényi) (A mintázat inkább golyós evetnek tűnik [Szegedi László]) "sur la charte. 24 [24 "rpint ich mich vor dem erbergen man Jacob chürsner gesworn man der stat czu Ouen... so hab ich gepeten den vorgenanten gesworn mán daz er sein insigel hat gedrukt an dißen brif... "] L'original de la charte est gardé aux archives de la ville de Vienne. On y voit bien le fragment du sceau de Chürsner. L'exergue du sceau a complètement disparu, mais la figure représentée par le sceau qui était rond à l'origine nous reste intacte.