Erdei pinty ( Fringilla coelebs) Veréb nagyságú madár, hazánkban egyik leggyakoribb fészkelő faj. Hangja jellegzetes. Erdőkben, bokrosokban, parkokban, kertekben szinte bárhol találkozhatunk vele. Gyakran a földre száll táplálkozni. Költéskor és nyáron főként rovarokkal, hernyókkal táplálkozik, télen pedig különböző magvakat fogyaszt. A hazai állomány egy része elvonul, vonuláskor meglehetősen laza csapatokat alkot, az állomány másik része áttelel. A bokortanyás térségben jellemző, gyakori faj. Erdei pinty | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Védett faj, természetvédelmi értéke: 25. 000 Ft Népi elnevezései: árva pinty, síró pinty, csicsimómadár, csicsimő, borpintyőke, szemeti pinty
Az egyik leggyakoribb fészkelő madarunk és kedves északi rokona is érkezhet látogatóba hozzánk. Ismerjük meg jobban a díszes és alkalmazkodó erdei pintyet és az utazó, nem válogatós fenyőpintyet! Fontos tudni! Az erdei pinty ( Fringilla coelebs) és a fenyőpinty ( Fringilla montifringilla) is a verébalakúak ( Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék ( Fringillidae) családjába tartozó faj. Mindkét faj védett Magyarországon, természetvédelmi értékük a vörösbegyhez hasonlóan 25 000 forint. Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Az erdei pinty és a fenyőpinty. Az alkalmazkodó erdei pinty Az erdei pinty Európában általánosan elterjedt faj. Hazánk egyik leggyakoribb fészkelő madara. Vonuló faj, nálunk az északkelet-európai állomány egy része telel, míg a magyarországi állomány Nyugat-Európa mediterrán térségében tölti a telet. Ez az eredetileg erdei madárfaj kiválóan alkalmazkodik a különböző természeti körülményekhez, ugyanis szinte bármilyen fajtájú és nagyságú fatársulásban képes megtelepedni. Találkozhatunk vele fenyvesekben, akácosokban, fasorokban, erdősávokban, gyümölcsösökben, kertekben, és egyre gyakrabban városi környezetben is.
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. Erdei pinty, az erdők változatos énekű madara - PICUP.HU. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this. Close
A teljes fészekalj 5, de ritkán 4 vagy 6 tojásból áll. 4-es fészekalj inkább csak a második költéskor fordul elõ. A tojásokat egymást követõ napokon rakja le, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A költésben a hím nem vesz részt, hanem ez idõ alatt eteti a tojót, és õrzi a fészek környékét. A fiókák legtöbbször a 13. napon kelnek ki, és 13-14 napos korukban hagyják el a fészket. Táplálkozás: Fõleg növény-, elsõsorban magevõ. Táplálékát a földön járva szedegeti össze, de rovarokat és más állati eredetû táplálékot is elfogyaszt. Fiókáit hernyókkal, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal eteti. Állománynagyság: Általános elterjedése miatt az országos állomány nagyságát lehetetlen megadni. Néhány területre vonatkoztatott adatból következtethetünk a hazai állomány nagyságára. Kiterjedt középhegységi erdeinkben ilyen állománysûrûséggel nem számolhatunk, bár ott is rendszeres fészkelõ. Vonulás: A hazai állomány jelentõs része Olaszországba húzódik télire. Egyes gyûrûzési adatok szerint az Appennini-félsziget csúcsáig is eljutnak, bár többségük Közép-Olaszországban marad.
Farok- és szárnytollaik világos és narancssárga sávozottak. Tojó Feje és háta szürkésbarna, rajta sötét foltok sávozott mintát adnak ki. Melle és vállai rozsdás-narancssárgák. Faroktollai és szárnyai sötétbarnák. Feje és háta szürkésbarna. Fakóbb színű mell és vállak. Egyöntetűen barna farok- és szárnytollak. A fenyőpinty októbertől gyakran figyelhető meg nálunk az etetőknél. Vonulásuk idején bogyókat, magvakat fogyaszt. Főként a bükkfa makktermését és a lucfenyő magját kedveli. A költési időszakban rovarokat, pókokat zsákmányol, a fiókáit is kizárólag rovarokkal táplálja. Hazánktól északabbra fekvő területeken költ. Fészkét fenyvesekben, ártéri erdőkben készíti mohából és zuzmóból, és szőrökkel, termésbolyhokkal béleli ki. Átlagosan 6-7 tojást rak (előfordul a 9 tojásból álló fészekalj is), melyet a tojó egyedül költ ki, a hím eközben eteti párját. A fiókák etetéséről a két szülő közösen gondoskodik. Pintyek az etetőnél Ősztől mindkét pintyfaj érkezhet hozzánk vendégségbe. Kedveskedhetünk nekik a talajon tálalt aprómagvakkal, és a bogyótermő bokrokon hagyott termésekkel.
A hím élénkebb színű vöröses pofájú és mellű, míg a tojó jóval fakóbb és más színezetű, mintha egy teljesen más madárfaj lenne. A fiatal példányok kezdetben a tojó színeire hasonlítanak, azután mindkét nem esetében egyre élénkebb színűvé válnak. Táplálkozás: Általában apró magvakkal, hernyókkal, rovarokkal táplálkoznak. Vonulás: Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. A legtávolabbi Magyarországon gyűrűzött példány 1748 km-re került meg Algériában. Életkor: A leghosszabb életű szabadon gyűrűzött európai példány 8 éves és 5 hónapos volt. Hang: Különféle énekeket hallhatunk: [pink, zitt-zitt-szett-csatt] stb. Szaporodás: Általában lomb- és tűlevelű erdőkben, ártéri ligeterdők, parkok, gyümölcsösök, erdősávok, fasorok területén költenek, városban és erdőben egyaránt. Évente kétszer is költhetnek, fészekaljanként 4-5 tojással. A költés 13 napot vesz igénybe, a fiókák 13-14 nap után repülnek ki. Tojás: A tojások színe kékesfehér, kékesszürke barnásvörös rajzolattal, méretük kb. 20x15 mm.