Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. Saffarik Gyula: Keleméri Mohos tavak (ÓKSE Természetjáró Szakosztály, 1970) - antikvarium.hu. A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983) írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról. Source: Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983) [1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985) Források [ szerkesztés] Keleméri Mohos-tavak TT. Aggteleki Namzati Park Igazgatóság, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. január 8. ) LEGENDÁS LÁPSZEMEK KELEMÉREN (video). Turista Magazin. január 7. )
Egyéb információ: Kelemér határában a jégkorszakból itt maradt két kis lápszem található, ahol megfigyelhető a dagadóláp élővilága. Az egykor úszószigeteket alkotó tőzegmohalápon élnek a reliktum (csak elszigetelt területeken, évezredekkel ezelőtti korokból fennmaradt) növények: a húsevő, kereklevelű harmatfű, a tőzegpáfrány és a hüvelyes gyapjúsás. A látogatóknak tilos és életveszélyes belépni a lápszemekre.