- Kezdetben komoly gondot jelentett a templomok hiánya, a korábbi katolikus templomokban tartották szertartásaikat az új egyházak hívei is. 2. Támogatói: - A 16. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. Az anyanyelvi istentisztelet, az olcsóbb, az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház, a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet) a jobbágyság, a cölibátus megszüntetése, a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség, valamint a cuius regio, eius religio elve, ami alapján a földesúr még jobban kiterjeszthette befolyását a jobbágyára. A szász polgárok körében terjedtek el először a lutheri tanok. Mátyás király tête de mort. Mivel a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz, ezért népszerűvé vált a polgárok körében. A magyar főnemesség egy része is támogatta a tanokat (pl. Nádasdy Tamás), bár vélhetően nem mindegyikük tért át (a katolikus Habsburgoktól nem kaphattak volna országos méltóságokat az új hit követőiként).
Lényegesen kevesebb város (kb. 18) volt. A legfejlettebb város Buda és Pest, a távolsági kereskedelem központja. Külkereskedelem – az ipari termelés elmaradt a nyugati országokétól. A kivitelben még mindig döntő volt a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok szerepe, míg nyugati ipari termékeket hoztak be. Magyarország Mátyás idejében -. A XV. folyamán jelentős mennyiségű nemesfém került ki az országból. A városok élén olasz és német kereskedők álltak. Mátyás korában nő a magyar kereskedőréteg. (A gazdasági fejlődés általános a korban és ez minden régióra igaz, de ellentétek is vannak: hiányzik a polgárság, kézművesség és a városok fejletlenek. ) Centralizációs intézkedések: Mátyás a közigazgatás, és az államszervezet továbbfejlesztésével, valamint az állandó zsoldoshadsereg megszervezésével a hatalom központosítását akarta elérni. Az ipar és a polgárság fejletlensége miatt az állami adók és a központosítás anyagi terhét a jobbágyságnak kellett viselnie. – az államigazgatás átszervezése: megváltoztatta a nádor státuszát: eddig uralkodó tisztviselő volt, innentől ő a főkapitány és a király távollétében a kormányzó.
Eleinte korona nélkül uralkodott, ugyanis III. Frigyes nem adta ki neki. A belső rend megszilárdítása: – Szilágyit hamar eltávolította Budáról, megbízta a törökök elleni harc irányításával – hatalmas vagyonára és híveire építve a bárók megfékezését tűzte ki célul. A birtokelkobzás mellett a tisztségviselők leváltása volt a fő fegyvere, a fontos helyekre köznemesi híveit ültette, így kikapcsolta a királyi tanácsot – Garait megfosztotta nádori, Újlakit erdélyi vajda tisztétől. Mátyás központosított rendi monarchiája - Történelem tétel - Érettségi.com. Garai ekkor Frigyest hívta meg a trónra. Mátyás ígéretekkel megosztotta a bárókat, majd kiverte az országból az árulók és a német-római császár seregét. 1463-ban Frigyes békére kényszerült Bécsújhelyen. A béke: ha Mátyás fiú utód nélkül hal meg, a trón Frigyesé. Frigyes visszaadta a koronát, 1464-ben megtartották a koronázást – Mátyás uralkodásának első évtizedeiben törekedett a rendi monarchia megszilárdítására (a bárók ellenében), ezért köznemesi többségű az országgyűlés – átrendezte az arisztokráciát: sok család neki köszönheti felemelkedését: Szapolyaiak, Báthoryak Gazdasá g – az árutermelés a 2. felében tovább szélesedett, a jómódú parasztok mellett a szegényebbek is egyre sűrűbben vitték piacra terményeiket – Mátyás előtt a bevételek 60%-a az agrárszférából jött.
Mátyás hatalomra kerülése V. László magyar király Cillei Ulrik ot nevezi ki Nándorfehérvár kapitányának. Ulriknak át kell vennie Nándorfehérvárt, ahol Hunyadi László tartózkodik. Ezt követően megöli őt Hunyadi testőrsége, emiatt Hunyadi megbocsátást kér a királytól, aki csak látszatra bocsát meg, ugyanis félti a saját életét is. A király, V. László Ulrik halálát meg akarja bosszulni, ezért Garai László nádort bízza meg azzal, hogy tőrbe csalja Hunyadi László t és testvérét, Hunyadi Mátyás t. Mátyás király tête de lit. Budára csalja őket, majd mindkét fiút elfogják. Lászlót pallos általi halálra ítélik, Mátyást pedig börtönbe zárják Prágában, Podjebrád György fogságába. 1457-ben bekövetkezik V. László halála (17 éves volt), ezután diplomáciai tárgyalások folynak arról, hogy Mátyás legyen a király. Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja az ország nádorával folytat tárgyalásokat. Mindeközben Garai félt, hogy meg kell halnia, ezért Szilágyi kérésének azt a feltételt adja, hogy a Hunyadi család nem állhat rajta bosszút.
10 éves hosszú harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a Jagellókkal. – Mátyásnak uralkodása kezdete óta szembe kellett néznie III. Frigyes hódító szándékaival. Ezért, s hogy a Habsburgok helyzetét a birodalmon belül megingassa, a nyolcvanas években betört Ausztriába és jelentős győzelmeket aratott, 1485-ben Bécset is elfoglalta – a 80-as években – Habsburgok visszaszorításával párhuzamosan – a déli végek, Bosznia megerősítésén fáradozott. 1481-ben a török által megszállt területre messzire benyomult. Csapatai a be-betörő törököket mindig visszaverték. Mátyás felismerte, hogy a török ellen csak összefogva lehet felvenni a harcot, de erre sem III. Frigyes, sem a pápa nem volt hajlandó, így 1483-ban 5 évre szóló békét kötött a szultánnal. Az utolsó évek – életének utolsó 5 évében a trónöröklés kérdésére fordította figyelmét, dinasztia-alapításra törekedett, örökösének Corvin Jánost – fiát – jelölte meg. Mátyás király tête à modeler. 1490. április 6-án halt meg, 47 évesen.
Az 1456 júliusi nándorfehérvári győzelmet követően meghalt Hunyadi János, az ostrom utáni pestis áldozata lett. Halála után hatalmi viszály tört ki: Hunyadi László megölette Cillei Ulrikot, aki V. László, a király nagybátyja volt. Válaszul Garai László nádor Budán lefejeztette, Hunyadi Mátyást pedig V. László fogságba vetette és magával vitte Prágába. 1457-ben azonban V. László meghalt. 1458-ban Garai nádor és a Szilágyi testvérek egyezménye: Garainak büntetlenség, Mátyásnak a királyi cím járt, Szilágyi Mihály lett 5 évre a kormányzó. 1458. január 20-án Budán, a Duna jegén, a királyválasztó országgyűlésen Hunyadi Mátyást királlyá választották. Hunyadi Mátyás (1458-90. ) 1443 februárjában született Kolozsváron Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János 2. fiaként. Vitéz János váradi püspök volt a tanítómestere. Tudott magyarul, csehül, latinul és németül. Apja tolmácsa volt, 11 évesen apja lovaggá ütötte. V. László halálakor szerződést kötött Podjebrád Györggyel, a későbbi cseh királlyal lánya, Katalin eljegyzéséről.