Hanem elég a kitérésből. Czélunk nem egyéb volt, mint kimutatni, hogy a KOSZORÚ, midőn következetesen vajon-hoz ragaszkodott, ezt nem valami öntudatlan állapotban cselekedte, hanem legalább is annyi megfontolással s minden esetre helyesebb nyelvészkedési methodus szerint járt el, mint azok, kik a vajon-nak, csupán vaj íze miatt, nem barátjai. Zöld hajú lány gaspard proust. Egyébiránt a mit elmondunk, nem új dolog: olvastuk már ezelőtt is, még pedig nem "ugornya"-féle etymologusoknál; de ismételni az ilyet nem árt, mert mi nagyon feledékeny nép vagyunk. source: /wikisource has many (10+) typos (commas, tej, magyarul etc)/
És ez egyáltalán nem csak azokra vonatkozik, akik most lépnek be az írott irodalomba, mondjuk a fekete kontinens népeire. Nem. Széles, mély, régi kultúrával rendelkező népekre is vonatkozik. Nagyon sok okból. Azoké is a probléma, akiknek volt egy hatalmas kultúrájuk, de az valamilyen oknál fogva ma nem alkalmas a modern irodalom és egyéb kulturális anyag közvetítésére. Arabok, indiaiak, hátsó-indiaiak, malájok tipródnak benne, egy pillanattal előbb még a kínaiak, az újgörögök, az izraeliek is ebben a cipőben jártak, nem is beszélve egy csomó más népről és kérdésről, amikről ott hallottam életemben először. Természetesen angolul vitatták, anélkül nem lehetett hozzászólni a dologhoz. Elképesztő, mi minden van ebbe a kérdésbe belekeveredve, a nyelvjárások ügye például. Áprily Lajos: Fekete lány : hungarianliterature. Melyik nyelvjárás legyen – idézőjelben – a győztes? Keserű szavakat hallottunk egy urdu újságírónőtől a hindi túlhatalmasodása miatt. Bele van keveredve a nemzetiségi vetélkedés, a nagy hagyományoknak továbbéltetése, és összekovászolva az egész a gyarmatosító nyelvek ügyével, az újonnan alakult államok lelki és gyakorlati szükségleteivel s nem utolsósorban a nemzeti tudat nyelvi vetületével.
Belemelegedtünk a beszélgetésbe. – Emlékszik arra a kis szőke festőlányra – kérdezte a házigazdám –, akivel annyit sétált akkoriban? … Ha nem csalódom, Bettynek hívták… Régen férjhez ment. Valami cseh kereskedő vette el. Legutóbb Hollandiából írt egyik barátnőjének. Másokról is megtudtam egyet-mást. Volt, aki meghalt, volt, aki elköltözött. Aki itt maradt, az se a régi már. A házak és a helyek a régiek maradta, de az emberek megváltoztak. Tíz év mégiscsak nagy idő. @naadett1 vélemény? : talk_hunfluencers. Az idő múlásának jelentősége, szívet elszorító szomorúsága először állt elém a maga kendőzetlen mivoltában. Aznap még találkoztam Valakivel, akire úgy emlékszem, mint ugrándozó-daloló, fekete körhajú kislányra. Nem ismertem volna meg, ha nem figyelmeztetnek rá: ráncos lett, kissé kövér és elhanyagolt, bicegett, s egy öt-hat éves kisfiút vezetett kézen fogva… Elindultam lassan az állomásra. Vissza se néztem. Nem akartam látni az ódon köveket és színpompás hegyeket, melyek időtlenséget hazudnak és letagadják a mulandóságot. (1935)
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Zöld hajú lány gaspari. Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra! " "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván. "... S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.